DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ
DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Eredetileg nem terveztem hozzászólást a bizottsági ajánláson kívül, de egy-két dologra - azt gondolom - feltétlenül reagálni kell, ami elhangzott a teremben. Először is nagyon örülök annak, hogy végre elindult egy vita erről, egy intenzív kommunikáció pártok, pártok szakértői között az adott témáról. Szerencsésebbnek tartottam volna, hogyha már a bizottsági ülésen elkezdjük ezt a folyamatot, de valamiért ez most így alakult.
Elhangzott többek szájából az, hogy Ptk.-t szeretne elfogadni az Országgyűlés, és kodifikációs problémák vannak, merthogy ezt az adott témakört miért nem a Ptk.-n belül szabályozzuk, és hogy Vékás Lajos professzor úr több mint tízéves folyamat keretében készíti elő az új Ptk.-t. Ha több mint tízéves ez a folyamat, akkor csak az asztalra tenném azt a költői kérdést, hogy akkor ’99-ben egyébként egy korábbi, még a Horn-kormány idején elfogadott kormányrendelet jogalkotói munkáját folytatva a Fidesz-kormány miért fogadta el szintén egy önálló jogszabályban a szerzői jogról szóló törvényt. Azt gondolom, akkor ezen a folyamaton már akkor el kellett volna gondolkodni.
Egyébként, amennyire én látom ezt az európai és nemzetközi gyakorlatban, azért a legtöbb helyen önálló jogszabályban szabályozzák a szerzői joggal kapcsolatos egyes tételeket, illetve a szellemi alkotások jogával kapcsolatos egyes tételeket. Úgyhogy azt gondolom, ez önmagában azért elég sovány kifogás lehet, csakúgy, mint a Szabadalmi Hivatal túlhatalmának ilyetén való kidomborítása. Hiszen azért az igazságügyi miniszter ott van ennek a folyamatnak a végén. Tehát a kormány egyik minisztere ott van ennek a folyamatnak a végén. Tulajdonképpen a Szabadalmi Hivatal egyfajta egyeztető eljárást bonyolít le, és a határidők és minden egyéb garanciális szabály azért az előterjesztés alapján lehetővé teszi minden jelentős felhasználónak, érdekeltnek, hogy elmondja a véleményét ebben a tekintetben.
(11.10)
Három csoportra bontotta a többség a jogszabályt, illetve az előterjesztést. Én alapvetően azért kétfelé bontanám. Az egyik: a közös jogkezelést végző szervezetek tekintetében nyilvánvalóan gyakorlati tapasztalatok, az elmúlt időszak, elmúlt évek tapasztalatainak beépítése történik meg a törvényjavaslat szerint. A másik két tekintetben pedig a haszonkölcsönzési irányelv, illetve a digitális ajánlás és sok minden más európai uniós irányelvnek a beépítése zajlik a hazai jogba. Tehát a másik csoportot, azt gondolom, mérlegelhetjük, nyilván majd a részletes vitában elvitatkozhatunk egymás módosító javaslatairól, de azért azt gondolom, abban nem lehet köztünk vita, hogy ha az Európai Unió elvár tőlünk egyfajta jogharmonizációt, akkor ha ez megtörténik, ez nyilvánvalóan nem lehet egy felesleges dolog vagy felesleges kérdés.
Nem hangzott el a vitában, de tudható azért, hogy a kormány ezt már régóta igyekezne előterjeszteni. Várható volt a tavaszi ülésszakra való beterjesztése ennek a törvényjavaslatnak. Nyilvánvalóan az európai uniós elvárásoknak való megfelelés és a hazai szakmai érdekeknek, szakmai elvárásoknak való megfelelés optimumát igyekezett úgymond a kormány megtalálni. Úgy érzem, hogy ez tavaszra még nem sikerült. Jogos észrevételek érkeztek például a Magyar Zenei Tanácstól, amely testület véleménye hozzám is eljutott. Ezeket a szakmai észrevételeket a kormány az előkészítés során beépítette a törvényjavaslatba, ez alapján azt gondolom, hogy a közös jogkezelést végző szervezetek jogi szabályozása, eljárási rendje, azzal kapcsolatos jogorvoslati kérdések kapcsán egyfajta optimum született. Nyilván nem lehet minden érdeknek teljesen megfelelni, de azért az világosan látszik, és ez viszont már elhangzott több fórumon, hogy az előzetes egyeztetés során szakmai észrevétel, hiányérzet nem volt ebben a tekintetben. Úgyhogy a közös jogkezelést végző szervezetek tekintetében ennyit tennék hozzá, annyival persze, hogy a szocialista frakció nevében szocialista képviselőtársaimmal is már adtunk le a vonatkozó részekkel kapcsolatos eljárásjogi, illetve hiánypótló módosító indítványokat, amelyek még jobbá tehetik a szabályozást.
A nyilvános haszonkölcsönzés kapcsán hangzott el több esetben, nem is értettem pontosan, hogy igazából most minek kellene megfelelni, hogy egyrészről ugye, nyilvánvalóan minél hamarabb fizessük ki azt a díjat a szerzőknek, ami egy európai uniós irányelv szerint jogosan megilleti őket, másrészről meg ne most tárgyaljuk ezt a törvényt, ne fogadjuk el, mert egyébként meg majd, amikor egyszer a Ptk.-t tárgyalja az Országgyűlés - önök szerint remélhetőleg minél később akkor ezek szerint -, akkor majd beépíthetők oda ezek a rendelkezések. Tehát szerintem azt el kellene dönteni, hogy azt a fajta jogosultságát elismerjük-e a szerzőknek, hogy a nyilvános haszonkölcsönzés után őket díj illeti meg. Szerintem érdemes az irányelv szerint elismerni ezt a kérdést, és ha ezt elismertük, akkor utána meg érdemes üdvözölni a kormánynak azt a szándékát, hogy ezt a fajta díjigényt - mivel aránytalanul korlátozná például a könyvtárakban a kultúrához való hozzáférést - az állam térítse meg, állítsa be költségvetésébe.
Szerintem ez üdvözlendő dolog, és üdvözlendő volna az, hogy ez minél hamarabb történjen meg. A mi javaslatunk szerint, amely módosító javaslattal éltünk a kormány előterjesztése irányában, amennyiben ez a felkészülés - nyilván itt adatbázisokat kell frissíteni, összehangolni, felállítani - a 2009-es évben megvalósítható, akkor ezt a fajta díjat tulajdonképpen a szerzők irányában már a 2010-es évtől kívánatos lenne az állami költségvetésből téríteni. Még egyszer mondom, ez a felhasználókat nem érintené, hiszen ilyen módon az elfogadandó indítvány szerint ezt az állam átvállalná. De persze a módosító indítványokról majd a részletes vitában fogunk beszélni.
Az árva művek kapcsán vetődött még föl sok kérdés, aminek nyilvánvalóan nem a Szociális Minisztériummal van összefüggése, hogy finoman mondjam. Ez egy olyan kifejezés, ami arra vonatkozik, hogy olyan alkotásokról van szó, amelyeknek a jogosultjai úgymond ismeretlenek vagy ismeretlen helyen tartózkodnak. Elhangzott az, hogy hosszú a védelmi idő, ez a 70 év, és ha visszaszámoljuk ezeket az évtizedeket a magyar történelemben, akkor igen viharos időszakok is voltak ebben. Nyilván történelmi okokból sokan lehetnek, akik ismeretlen helyen tartózkodhatnak vagy ismeretlenek. No pláne, ha jogutódjaik vannak, azok már nehezen követhetők.
Ezeknek a műveknek a felhasználását és a jogszerű felhasználását biztosítani kell. Igaz, hogy úttörő munka ez a munka, de azt gondolom, hogy kellő garanciákat tartalmaz a törvénymódosítás ebben a tekintetben, és kellő garanciákat tartalmaz arra is, hogy úgymond, ha előkerül a jogosult, akkor ez a fajta joga feléled, és nyilván nem vitatva az előző időszak felhasználásának jogszerűségét, a következő időszakra akár meg is tilthatja a felhasználást, de nyilvánvalóan díjigény illeti meg a teljes felhasználási időszakra is.
Összességében véve azt tudom mondani, hogy a törvényjavaslat beterjesztése abszolút indokolt. Ugyan a közös jogkezelő szervezetek szabályozásának körét alapvetően nem bolygatja meg, de egyértelműsít és pontosít. Én azt gondolom, hogy az optimumot próbálta sokféle érdek és elvárás között megtalálni. Olyan nyilvánvalóan jelentős hagyományokkal bíró és különösen ezen a téren jelentős hagyományokkal bíró európai uniós tagországok folytatnak hasonló folyamatot az ő törvényhozásukban, mint például Hollandia és Csehország. Tehát azt gondolom, hogy nem egyedülálló folyamat azért, amit mi folytatunk ebben a tekintetben, és más országok is gondolkoznak a saját jogszabályaikban, kultúrájukban meglévő hagyományokat összehangolni az európai uniós elvárásokkal.
Azt gondolom, az, hogy nem tavasszal jött be a jogszabály, sokat javított ezen a helyzeten. Mindenféle szakmai észrevétel, így a Zenei Tanács észrevétele is beépíthető volt, és még egyszer mondanám, hogy a szakmai szervezetek, bármennyire is hangzottak el itt problémák a Szabadalmi Hivatal belépése, vagyis szerepének erősödése kapcsán, elfogadhatónak tartották ezt a fajta szerepet.
Összességében véve, nyilvánvalóan jómagam is jegyzek pár módosító indítványt Hajdu Attila képviselőtársammal, ezt a részletes vitában ismertetni fogjuk. A szándékunk nyilvánvalóan az, hogy jobbá tegyük az előterjesztést. Az előterjesztésre azonban szükség van a hazai tapasztalatok és az Európai Unió elvárásai miatt, úgyhogy javaslom az Országgyűlésnek, hogy részletes vita után majd a zárószavazáson fogadjuk el ezt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
