DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek, Urak! - akik bírják a kiképzést, és a környezetvédelem oltárán áldoznak még néhány percet amúgy a fárasztó nap után. Most egyébként negyed hét van, de már negyed nyolc lenne, ha két nappal korábban is itt ültünk volna. (Derültség.)
A vitát hallgatva most és korábban is, néha az volt az érzésem, mintha nem is környezetvédelmi törvényről beszélnénk, vagy annak a módosításáról, hiszen ezek a szempontok nem minden hozzászólásban jöttek elő. Hiszen nagyon fontos, kérem szépen, a versenyképesség, de azt gondolom, hogy elsődlegesen környezetvédelmi szempontok ihlették ennek a törvénynek a létrejöttét, és a módosítások is eköré csoportosultak.
Az egyik fő vitaelem arról szól, hogy vajon többet kell-e fizetni a vállalkozásoknak ezzel a módosítással kapcsolatosan. Azt is hallottuk, hogy talán nincsenek erre konkrét számítások. Nagyon konkrét számításaink vannak, amit a képviselő úrnak nagyon szívesen be is mutatunk, ahol egyetlenegy vita van, hogy vajon hány százalék az, ami rejtve marad, és utána nem kerül fizetésre, és hogy ezt bele kell-e érteni a 3 milliárd 750-be, avagy sem. De azt gondolom, nagyon korrekt, konkrét számítások készültek még, amiket a tárca egyébként megosztott a különböző érdekképviseletekkel. Több mint 12 milliárd forintot kellene befizetnie a különböző vállalatoknak abban az esetben, amennyiben nem módosítanánk a törvényt. A módosított, a kormány által megtett előterjesztés alapján 8,7-et kalkulálunk, sőt azt is kikalkuláltuk csendben, hogy Velkey úr módosító indítványa elfogadásával is kevesebbet kellene fizetniük egyébként a vállalkozásoknak, mint amennyit a jelen esetben kell fizetni. Tehát mindazon képviselőknek, akik aggódnak a vállalkozások versenyképessége miatt, azt tudom mondani, hogy tessék szíves lenni megszavazni a törvényt, mert ezáltal kevesebbet kell fizetni a vállalkozásoknak.
A versenyképességnek egy másik kérdése, hogy a hazai gyártók hátrányos helyzetbe kerülnek azokkal a külföldi gyártókkal szemben, ami ugye nonszensz, hisz az importra ugyanúgy vonatkoznak ezek a szabályok, illetve ha magyar gyártók exportálnak, ők meg mentesülnek ezzel kapcsolatosan. Tehát ilyen típusú hátrányt nem szenvednének.
Az újratöltéssel kapcsolatosan azt látom, hogy párton belül is viták vannak, a Fideszen belül is, hiszen van, aki azt mondja, az újratöltést még inkább preferálni kell, van, aki azt mondja, hogy badarság, Nyugat-Európában meg fog szűnni. Nyugat-Európában sem szűnt meg, vannak olyan országok, ahol 80 százalék fölött van az újratöltés aránya, kérem szépen, és ez nem mese, ez statisztika kérdése.
Mire megy az a pénz, hogy tűnik el, hogy nem tűnik el? A kormány a szervezetek, a gazdasági szervezetek kérésére vette ki anno ezt az alapot, amiből lehetne pályázni és különböző módon továbbfejleszteni adott esetben a visszagyűjtést, ne adj’ isten, az újratöltést. Egyébként mi eredetileg támogattuk ezt a javaslatot, és nyitottak is voltunk erre. A gazdálkodó szervezetek kérésére vettük ki.
Engedjék meg, hogy egy mondatban reagáljak egy nem teljesen idetartozó ügyre, a kvóta kérdésére, ahol a képviselő úr azt mondta, hogy milyen című cikkek jelentek meg.
(18.20)
Ha ilyen sajtóközlemény jelent meg, amit a képviselő úr megjelentetett, akkor azért jelentek meg ilyen című cikkek. Tehát azt gondolom, hogy ezen nem kell annyira csodálkozni, de hát mi sem csodálkoztunk. Azt gondolom, hogy a kvótával kapcsolatosan a tárca kifejezetten törekszik arra, és a törvény és a szerződés is azt mondja, hogy egyébként ebben kizárólag zöldítést lehet használni.
De engedjék meg, hogy néhány szóban azért én is összefoglaljam a törvényjavaslat eredeti célját, és indokoljam a kormány álláspontját. Önök által is ismert, hogy az elmúlt években hazánkban jelentős mértékben megnövekedett az eldobható, nem visszaváltható italcsomagolások száma. Ha a PET-palackokat egymásra pakolnánk, egy focipálya 250 méter magasan töltődne fel, hogy így mondjam. Tehát azt gondolom, hogy az a kezdeményezés, hogy csökkentsük, tüntessük el ezeket a palackokat az utcáról, egy jó irány. Hogy ebben melyik a legjobb irány, hogy vajon a termékdíjon belül vagy a betétdíjban találhatjuk meg, ezzel kapcsolatosan többször elhangzott, már kimentek a felkérő levelek, november 4-én lesz az első találkozó az érintett civil szervezetekkel, gazdálkodó szervezetekkel, önkormányzatokkal. Hiszen az önkormányzatokról kevés szó esik, hogy nekik nagyon-nagyon sokba kerülnek ezek a PET-palackok, amikor ezeket el kell szállítani, vagy ne adj’ isten, amikor deponálni kell ezeket, ez is milliárdokba kerül, éves szinten 10 milliárdos az a nagyságrend, amibe még pluszban kerül azon felül, amit most itt kalkulálunk és számolgatunk. Tehát amikor azt beszéljük, hogy kik az érintettek, és hogy két-három hét alatt össze lehetne ezt rendezgetni - nem lehet, kérem szépen. Az a cél, hogy nézzünk előre tíz évre, nézzük meg az európai mintákat, és az összes érdekeltet hívjuk össze.
Hozzáteszem, a vállalkozások saját magukban nem tudtak megállapodni, amikor összehívtuk őket. Ellentétes volt a különböző szövetségek álláspontja a dologgal kapcsolatosan.
Évek óta növekszik a nem visszaváltható italcsomagolások száma, ami nemcsak az önkormányzatok hulladékkezelési költségét növeli évről évre, hanem ezt a hulladékot, mivel értékkel nem bír, sokszor a közterületeken vagy épp kirándulás közben az erdőben láthatjuk eldobva. Már évekkel ezelőtt felismerve, hogy a hulladék visszaszorításának célszerű eszköze egy környezetvédelmi-gazdasági ösztönző rendszer megteremtése, az Országgyűlés 1995-ben elfogadta a termékdíjtörvényt.
A termékdíjtörvény és a hatására kialakult hulladékkezelési rendszerek 1995-től szolgálják a környezet védelmét, és biztosítják hazánkban az előírt uniós hulladékgazdálkodási előírások teljesítését, többek között a csomagolási hulladék terén. A termékdíjtörvény 2000 óta külön szabályokat állapít meg az italcsomagolásokra, amelyek mennyisége a leggyorsabb ütemben növekszik. A 2005-ben elfogadott törvénymódosítás alapvető célja az volt, hogy ezt a gyors ütemben növekvő hulladékmennyiséget visszaszorítsa. Az Európai Bizottság azonban 2006 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, jelezve, hogy az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozás a Bizottság véleménye szerint diszkriminatív adózásnak minősül, és előnyösebb helyzetbe hozza a belföldi gyártókat a külföldi szállítókkal szemben.
A Bizottság kifogásolta továbbá azt is, hogy a hatályos szabályozás italfajtánként differenciálja a kedvezményrendszert és a befizetendő termékdíjat, és nem a csomagolási hulladék anyagának környezetvédelmi költsége szerint.
Mindenképpen jogszabály-alkotási szükségszerűséggel állunk szemben, hiszen az Európai Bizottság által történő elmarasztalás esetén előre jelezhető mintegy 20 milliárd forintnyi visszafizetési kötelezettségünk. Mindezekre figyelemmel a környezetvédelmi tárca elkészített egy olyan javaslatot, amely egyfelől a Bizottság számára is kielégítő módon szabályozza az italcsomagolások termékdíját, másfelől olyan ösztönző elemeket épít be a törvénybe, amely a gazdasági szereplőket arra készteti, hogy visszagyűjtsék az általuk piacra helyezett hulladékot, és azt az irányadó hulladékgazdálkodási előírásoknak megfelelően hasznosítsák, illetve újrahasználják. Hangsúlyozni kívánom, hogy a törvényjavaslat jelen formájában egyértelműen megfelel az Európai Unió által elfogadott “a szennyező fizet” elvnek.
A törvényjavaslatot kifejezett érdeklődés övezte, így a viták során, illetve írásban számos jobbító szándékú javaslat hangzott el. A viták szakmai jellegét jól mutatja, hogy azok meghatározott érvrendszerek mentén zajlottak, ez vezethetett oda, hogy frakción belül is egymásnak ellentmondó módosító indítványokat nyújtottak be képviselőtársaink.
Ezúton is megköszönöm képviselőtársaim jobbító szándékú hozzáállását, amelynek eredményeképpen a módosító javaslatok mintegy harmadát a kormány támogatni tudja. Nem tudjuk támogatni azokat az indítványokat, amelyek a törvényjavaslat alaplogikáját bontanák meg, és ezáltal a törvény ösztönző hatása nem érvényesülne.
Tisztelt Ház! A jelen törvényjavaslat elfogadásával, amellett, hogy elősegítjük az európai uniós tagságunkból eredő kötelezettségeink teljesítését, egy tisztább Magyarország, valamint a költséghatékonyabb hulladékgazdálkodás megteremtését szolgáljuk. Ez mindannyiunk közös érdeke és egyben felelőssége is. Kérem ezért, hogy a törvényjavaslatot szavazataikkal támogassák.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
