DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előző felszólalásom végén jeleztem, hogy az ajánlás 16. pontjában található az a módosító javaslat, amely tulajdonképpen a szabálysértési részre vonatkozó elhagyást indítványozza a részemről. Ezt így önmagában nem tartanám fenn, de külön beszélnék e törvényjavaslatrész három eleméről, mert úgy gondolom, hogy ezek alapján érdemes szétválasztanunk a javaslat egyes rendelkezéseit.
Az egyik a különböző szabálysértési tényállások módosítására irányuló szándék. Ez a 35., 36., 37. pontban található leginkább. A 35. §-ban található a garázdaság tényállására vonatkozó megváltozó rendelkezéseket tartalmazó rész. Egyetértek Pettkó Andrással az erre vonatkozó észrevételeit tekintve. Mi is úgy gondoljuk, hogy alkotmányossági szempontból aggályos az alakzat, a vezényszavak és a jelek ilyen módon történő tényállási elemmé tétele. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság eddigi határozatai alapján ez jó eséllyel nem állná meg az alkotmányosság próbáját, ezért mindenképpen indokoltnak tartunk változtatást.
A gyülekezési joggal visszaélésre vonatkozó törvényi tényállási elem változásával kapcsolatban alapvetően egyet tudunk érteni, bár ott egy érdekes ellentmondásra szeretném még felhívni a figyelmet. A 152. §-t változtatná meg a 36. §, és ott a b) pontban tulajdonképpen a határidő megsértését, a határidő túllépését szankcionálná, holott az Alkotmánybíróság éppen a legutóbbi döntésében utalt arra, hogy a spontán gyülekezés nem alkotmányellenes. Elég fura lenne, ha azt nem szankcionálnánk, hogy spontán jellegű tüntetés, gyülekezés történik, míg a határidő túllépését szabálysértésként szankcionálnánk; ez ellentmondás, de azt gondolom, ez kiküszöbölhető. Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértésének szabálysértése véleményünk szerint alapvetően rendben van.
Egy másik rész az, ami a végrehajtási rendelkezéseket érinti, és egy harmadik pedig az, ami a nyilvántartást szeretné megteremteni. Kezdem a végén.
Azzal a kormányzati szándékkal egyet tudok érteni, hogy a ma tulajdonképpen nem létező nyilvántartást meg kell teremteni, a szabálysértési nyilvántartási rendszert meg kell teremteni. Ha ez úgy történik, hogy azzal az adatvédelmi biztos teljes mértékben egyet tud érteni, és megfelelő garanciális jogokat, rendelkezéseket tartalmaz, akkor én ezt egy elfogadható törekvésnek gondolom. Tehát a törvényjavaslatnak ezzel a részével egyet tudunk érteni. Nyilván ez hosszú hónapok, valószínűleg évek során hozható létre. Egy bonyolult intézményrendszer megteremtése, nagyjából a nulláról történő felépítése nem egyszerű. Ha lehet olyan módosító javaslatokat megfogalmazni, benyújtani, amelyek ezt célozzák, akkor ezeknek mellé tudunk állni partnerként.
A másik rész pedig a végrehajtásra vonatkozó rendelkezések. Itt már sokkal több olyan rendelkezés található, amellyel nem tudunk egyetérteni. Nem tudunk egyetérteni a 30 ezer forint feletti büntetés jelzálogjogként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére és több minden másra vonatkozóan sem. Itt még nincs megegyezés véleményem szerint a kormányzat, és mondjuk, az SZDSZ-frakció között, mert ezekkel a rendelkezésekkel nem tudunk egyetérteni.
Tehát a szabálysértési törvény módosításának három fő elemét tekintve kettővel részben egyet tudunk érteni, eggyel pedig alapvetően nem. De ha születnek olyan módosító javaslatok, amelyek ezeket a problémákat orvosolják - kapcsolódó módosító javaslatok -, akkor nem kizárt, hogy a végén ennek az elhagyásra irányuló javaslatnak a visszavonása indokolttá válhat tőlem, de nyilván ezekkel a feltételekkel.
Köszönöm szépen a figyelmet.
(20.40)
