DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Parlament! Az előttem szóló dr. Vitányi István fideszes képviselőtársammal ellentétben én nem vagyok jogvégzett ember, de mint az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja a családjogi részt mindenképpen részletesen elfogadásra kívánom ajánlani a tisztelt Háznak.
Miért teszem ezt? Csak üdvözölni tudom, hogy a polgári törvénykönyv a tervezet szerint akként újul meg, hogy úgynevezett könyvekre oszlik, és ezáltal sokkal áttekinthetőbbé válik, de rangnak tartom azt, hogy a családjogi rész bekerül önálló fejezetként, önálló könyvként a polgári törvénykönyvbe. Az előttem szólóval ellentétben mindenképpen becsülendőnek és tiszteletre méltónak tartom az előkészítésben részt vett azon munkatársaknak a tevékenységét, akik a Legfelsőbb Bíróság bíráiként nagy tapasztalattal rendelkezve hozták létre például a családjogi részt, azt, hogy a már bevált és meghonosodott szabályok bekerültek ebbe a tervezetbe, és különösen nagy érdemének tekintem a javaslatnak, hogy azon kívül, hogy megőriz értékeket, támaszkodik arra a bírói gyakorlatra, ami az új jogviszonyokat kívánja szabályozni.
Mit is jelent a gyakorlatban, hogy ez a családjogi rész beépül a polgári törvénykönyvbe? Nos, az előbb már említettem, hogy elsődlegesen rangot jelent a törvényi hierarchiában, de ettől sokkal-sokkal fontosabb, hogy ez a szabályozás összhangban van és épít a strasbourgi emberi jogi bíróság határozataira, épít azokra a bírósági gyakorlati döntésekre, amelyek a megváltozott életviszonyokhoz alkalmazkodnak.
A jelenleg hatályos családjogi törvénynél egy jóval bővebb, közel 240 szakaszból álló családjogi könyvet tarthatunk a kezünkben, és én úgy gondolom, hogy ezt a javaslatot, ezt a munkát bűn lebecsülni, és bűn szembeállítani a szakértők és a gyakorlatban részt vevő civil szervezetek, egyesületek, kamarák és egyéb hozzáértők gyakorlat oldaláról tett javaslatait és a kettőnek az ötvözetét.
A családjogi könyv négy, kizárólag a családjogra vonatkozó alapelvet rögzít, és én ezt különösen üdvözítőnek tartom, és úgy gondolom, hogy ezzel foglalkoznunk kell, és nem félretenni.
Melyek ezek az alapelvek? A családi kapcsolatok védelmének elve, az egyenjogúság elve, a méltányos rendezés elve és a gyermek érdekeinek védelme alapelve. Ez az utóbbi, ami a legnagyobb hangsúlyt kapja a polgári törvénykönyv tervezetében.
Azért kívánok részletesen szólni az egyes alapelvekről, hogy igazoljam, bizonyítsam, hogy a polgári törvénykönyv tervezete tökéletesen összhangban van a tudósok, nagy tekintélyű jogtudósok által letett kodifikációs anyaggal és a civil szervezetek akaratával, elképzeléseivel és főleg a megváltozott életviszonyokkal.
A családi kapcsolatok védelmének alapelvéről mindenképpen le kell szögezni, hogy nemcsak a törvény által szabályozott kapcsolatokra terjed ki, mint a házasság vagy az örökbefogadással létrejött kapcsolat, végre kiterjed a társadalmi változások következtében az élet által teremtett családjogi helyzetekre is, úgymint az élettársi jogviszony vagy a nevelőszülő és a nevelt gyermek kapcsolata.
Tisztelt Képviselőtársaim! Önök úgy gondolják, hogy nem kell szabályozni annak a közel egymillió embernek az életviszonyát, akik élettársi kapcsolatban élnek? Milyen jogon bélyegzik meg a teljes lakosság tíz százalékát?
Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Hogy merik deviánsnak minősíteni ezeket az embereket? László Tamás fideszes képviselőtársam szájából hangzott el nemegyszer, hogy az a tízmillió ember, aki élettársi kapcsolaton alapuló jogviszonyban él (Jelzésre:) - egymillió, bocsánat, egymillió ember -, az deviáns. Hogy meri bárki deviánsnak bélyegezni azt a 266 ezer gyermeket, akik élettársi kapcsolaton alapuló családban élnek?
Tisztelt Ház! Ebben a jogviszonyban, ebben a élethelyzetben élő családok 199 ezer 15 éven aluli gyermeket nevelnek. Önök úgy gondolják, hogy emellett szó nélkül el lehet menni? Úgy gondolják, hogy ezeket az életviszonyokat nem kell tisztességesen keretek közé szorítani, nem kell tisztességes kereteket adni ennek? Én úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, és az egyik lényeges eleme az új Ptk.-nak.
De visszatérek a Ptk. családjogi könyve érdemeihez, mert igenis nagyon sok olyan elem van ebben a könyvben, ami érdeme ennek a jogalkotási tevékenységnek.
A családjogi könyv a következők szerint épül fel. A házasságra vonatkozó résszel foglalkozik, a rokonságot taglalja, a bejegyzett élettársakra vonatkozó részt pedig a gyámság követi.
(18.40)
A házasság mint jogviszony szabályozásából megítélésem szerint mindenképpen kiemelendő - ellentétben ellenzéki képviselőtársaim véleményével - az az új jogintézmény, hogy a házasság bírói megszüntetésének egy olyan egyszerűbb lehetőségét kívánja biztosítani, hogy a felek ahhoz, hogy egyszerűbben elváljanak, nem szükséges, hogy a közös vagyon megosztásában megegyezzenek. Egyező akaratnak és befolyásmentes válásnak tekinthető az is, ha a közös gyermek elhelyezésében, a közös gyermek tartásában, a lakáshasználatban és egymás tartásában megegyeznek. A vagyoni kérdéseket majd ráérnek egy polgári jogi bírósági perben rendezni. Nagyon fontosnak tartom, hogy tudják, tisztelt képviselőtársaim, 2006-ban 44 500 házasság köttetett Magyarországon, a válások száma pedig 24 900 volt. Kell terhelni a bíróságokat, ha a fentiekben vázolt feltételek fennállnak? Meggyőződésem, hogy bűn ilyennel terhelni a bíróságokat, és igenis meg kell adni ezt a lehetőséget azoknak a pároknak, akiknek a kapcsolata helyrehozhatatlanul és megfordíthatatlanul megromlott. Igenis teret kell adni annak az egyszerűbb és a bíróságokat mentesítő eljárásnak, amit én úgy gondolom, hogy már sem mediációval, sem egyéb eszközzel visszahozni nem lehet.
Jelentősen kibővül az új Ptk. szerint a házassági vagyonjogi rész is a hatályos rendelkezésekhez képest. A javaslat ösztönözni kívánja, hogy maguk a felek házassági vagyonjogi szerződésben rendelkezzenek a vagyonjogi viszonyaikról. Ezt természetesen megtehetik még a házasság előtt vagy a házasság kezdetén, vagy bármikor a házasság ideje alatt a jövőre nézve. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződést ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, illetve közokiratba kell fektetni. Nagyon új eleme ennek a törvényjavaslatnak, hogy a harmadik személyek védelmében lehetőség nyílik arra, hogy országos nyilvántartásba bevezetést nyerjen a vagyonjogi szerződés. Miért tartom ezt fontosnak? Azért, mert megváltozott világunkban, a magánvállalkozások elterjedésével, az egyéni vállalkozások és magántársaságok gyarapodásával nagyon fontos a harmadik személyek védelme a tekintetben, hogy tisztában legyenek azzal, egy-egy házaspárnak milyen vagyonjogi státusa van. Természetesen ennek a szerződésnek a létéről tudnak csak nyilvánosan tudomást szerezni, a tartalmáról viszont kizárólag csak a felek hozzájárulásával tájékozódhat kívülálló harmadik személy.
Nagyon jelentős új elemnek tartom a javaslatban a mediáció további kiszélesítését. Ez a közvetítési eljárási intézmény és annak igénybevétele azért fontos, hogy a házastársak között felmerült vitás kérdések rendezésében ne a bíróság döntsön elsődlegesen, de még fontosabb, hogy a szülői felügyeleti jogok gyakorlása terén kulturált, a gyermek érdekeit maximálisan figyelembe vevő és mindenekfelett tiszteletben tartó megállapodás szülessen. Ebben meggyőződésem, hogy a közvetítői eljárás nagyon sokat tehet. A tervezet értelmében a közvetítői eljárás akár kérelemre, akár hivatalból lefolytatható.
A rokonságra vonatkozó fejezetről csak néhány mondatot. E címszó alatt szabályozza a Ptk. az apasági vélelmek rendszerét, az örökbefogadást, a szülői felügyeletet, a rokontartás és a gyermektartás szabályait. Az apasági vélelmek rendszere koncepcionálisan ugyan nem változik, ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy az emberi reprodukcióra irányuló eljárás a tervezet értelmében beépül az apasági vélelmek rendszerébe. Ez akként módosítja a jelenleg hatályos sorrendet, hogy továbbra is elsődleges a házasságkötésen alapuló vélelem, ezt követi a tervezet értelmében az emberi reprodukcióra irányuló eljáráson alapuló vélelem, majd a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, és végül megdönthetetlenné válik az apaság bíróság által való megállapítása. Úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, ha erről szót ejtünk, ez is egy olyan fontos eleme az új polgári törvénykönyvnek, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni.
Fontosnak ítélem, hogy az örökbefogadásra vonatkozó szabályok is rugalmasabbá válnak, de erről nem kívánok részletesen szólni, az elmúlt időszakban, a nyár folyamán is és azt megelőzően is nagyon sok fórum foglalkozott az örökbefogadás egyszerűsítésével, rugalmasabbá tételével.
Jelentősen bővül a szülői felügyeletre vonatkozó rész. Egyrészt az alacsonyabb szintű jogszabályokból átkerülnek a kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések a Ptk.-ba. Természetesen itt is érvényesül a gyermek érdekeinek védelme alapelve, éppen ezért továbbra sem tesz különbséget a javaslat aszerint, hogy a gyermek szülei házasságban, élettársi kapcsolatban vagy élettársi kapcsolat nélkül élnek-e együtt. Hangsúlyozom, elsődleges a gyermek érdeke. A szülői felügyeleti jog ettől független, kizárólag a gyermek érdekeit tartja szem előtt. Kiemelendőnek ítélem azt is, hogy a szülői felügyeleti jogok rendszerénél elsődlegesen a szülők megállapodását szorgalmazza ez a törvénytervezet. Itt is jelentőséget kap a mediáció, a közvetítői eljárás. A szülői felügyeleti jogok rendezése során bizonyos hatáskörök a bíróságtól átkerülnek a gyámhatósághoz, ez pedig közelebb hozza a döntési szintet, közelebb hozza a gyermek érdekeinek még jobb védelmét.
A rokontartás és gyermektartás szabályai kapcsán megemlítendő, hogy a bírói gyakorlat tartós eredményei beépülnek a gyakorlatba. Így a nagykorú gyermek tartásáról részletesebben rendelkezik a kódex, mint a jelenleg hatályos családjogi törvény; a gyermektartás tekintetében pedig ha a szülők nem tudnak megegyezni, a javaslat a bíróság általi határozott összegű tartásdíj megállapítását preferálja a jelenlegi gyakorlattal szemben.
A korábbiakban már említettem, de szerkezetileg ide illik, s most ismét szólok az élettársi jogviszonyt tartalmazó részről. A hatályos jogunkban igen szűkszavú az élettársakra vonatkozó szabályozás. Maga a Ptk. korábban mindössze két szakaszban rendezte az élettársi kapcsolatot, illetve annak vagyonjogi következményeit. Méltányos a tervezet, amikor azt tervezi, hogy egy hosszabb ideig fennálló élettársi kapcsolat esetén a feleket tartás, illetve lakáshasználat is megilleti a kapcsolat megszűnése esetén egymással szemben. Ismételten és nyomatékosan üdvözlöm a közel egymillió embert érintő változtatásokat.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
