DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN
DR. VITÁNYI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. A 15 perces időkeretet nem fogom kihasználni - hiszen immár negyedik alkalommal foglalkozik a tisztelt Ház a benyújtott törvényjavaslattal, a polgári törvénykönyvvel -, figyelembe véve a bizottságokban elhangzottakat, valamint hogy a parlamentben közel 200 oldal az a jegyzőkönyvmennyiség, amely a hozzászólásokat tartalmazza.
Ebből az következik, ebben a patkó mindkét oldala egyetért, hogy egy nagyon fontos törvényről van szó, és abban is egyetértünk, hogy új polgári törvénykönyvre szükség van, hiszen az 1959. évi IV. törvény, úgy gondolom, betöltötte feladatát, és olyan új társadalmi igények léptek fel, amelyek mindenképpen indokolják az új polgári törvénykönyv megalkotását.
Mi a helyzet a jelen pillanatban? Jelen pillanatban a parlament előtt áll a polgári törvénykönyv javaslata, és van egy úgynevezett szakértői javaslat. Nyilván a parlament csak a kormány által benyújtott javaslatot tárgyalhatta, mint azt Szép képviselő úr az elmúlt kedden elmondta; a Házszabály szerint meg van határozva, hogy kik nyújthatnak be törvényjavaslatot, ebben a szakértői bizottság nem szerepel. Úgyhogy így a benyújtott törvényjavaslatot tárgyaljuk.
Úgy gondolom, hogy nyilván két polgári törvénykönyv nem lehet, csak egy polgári törvénykönyv, éspedig egy olyan polgári törvénykönyv kellene hogy megszülessen, amely a két változat előnyeit integrálja. Én arra buzdítanám a kormány jelen lévő képviselőit, hogy ebben az irányban kellene a megoldást keresni. Ha és amennyiben ez nem lehetséges, akkor támogatandónak tartjuk a frakciónk részéről Hankó Faragó Miklós képviselőtársam vezérszónoklatában elhangzott javaslatát, miszerint a kormány, az alkotmányügyi bizottság és a szakértői bizottság folytatná, hogy úgy mondjam, a két polgári törvénykönyv összegyúrását, természetesen figyelembe véve azokat a javaslatokat is, amelyek időközben elhangzottak.
Mi úgy látjuk - és ezt Salamon képviselőtársam is elmondta az elmúlt alkalommal -, hogy a benyújtott javaslat módosító indítványokkal nem javítható, hiszen egy tízéves, komoly jogászprofesszorok részvételével folyó munkát itt néhány módosító javaslattal nem tudunk jobbítani, hiszen mint jogászok tudjuk azt, hogy egy vesszőnek, egy pontnak milyen jelentősége van. Tehát egy finom, összehangolt munkára lenne szükség, amit véleményünk szerint csak ez a bizottság tudna elvégezni.
A benyújtott javaslattal kapcsolatosan aggályainkat már korábban részletesen kifejtettük, én most három pontban foglalnám össze azokat a kérdéseket, amelyek aggályosak a benyújtott javaslattal kapcsolatosan. Külön nem térnék ki a benyújtott javaslat értelmező rendelkezéseinek a silányságára, amelyre egyébként szintén Hankó Faragó Miklós hivatkozott a vezérszónoki beszédében.
(18.30)
Az első ilyen aggályunk az alkotmányossági aggály. Az alkotmányossági aggályunkat is két részre bontanám, egyrészt ami benne van a törvényben, másrészt ami kimaradt a törvényből. Alkotmányossági aggályunk a gyűlöletbeszéddel és a bejegyzett élettársi kapcsolattal van. Ezzel kapcsolatosan én már nem fejtem ki részletesebben álláspontunkat, hiszen nagyon sokan szóltak ezzel a kérdéssel kapcsolatban.
Ami kimaradt, és alkotmányossági aggályunk, az az egyesületi rész, hiszen az egyesület a polgári jogállam egyik pillére. Az elmúlt vitában az egyik MSZP-s képviselő arra hivatkozott, hogy az egyesületi rész kétharmados törvény, és emiatt rizikós lenne a polgári törvénykönyvbe ezt betenni, hiszen veszélyeztetné a törvény elfogadását. Úgy gondolom, hogy ilyen érvet, indokot felhozni - hogy mondjam… - nem elegáns a törvénnyel kapcsolatban, hiszen az egyesületi jog mindenképpen a polgári törvénykönyvbe kívánkozik.
A másik aggályunk, ami a polgári törvénykönyv javaslatával kapcsolatos, az, ami kimaradt a szabályozásból. Ebben a vonatkozásban lehetnek viták. Úgy gondoljuk, a telekkönyvi rész mindenképpen beletartozna a polgári törvénykönyvbe. Ami a gazdasági társaságokról szóló törvény polgári törvénykönyvben való szabályozását illeti, ott magam annyira már nem vagyok biztos abban, hogy a polgári törvénykönyvben kellene jelen pillanatban szabályozni és tudnánk is szabályozni. Én elfogadom azokat az érveket, amelyek arra vonatkoznak, hogy a gazdasági társaságokról szóló törvény gyorsan változik, és éppen emiatt nem kellene állandóan a polgári törvénykönyvhöz hozzányúlni, ha a jogszabályt változtatnánk.
A harmadik aggályunk a benyújtott javaslattal kapcsolatosan az úgynevezett kívánságlista, ami a későbbiekben bekerült, és az elvtelen kompromisszumok, amelyeket kötöttek. Például, ha a bankszövetség úgy gondolta, hogy legyen önálló zálogjog, akkor alkotunk önálló zálogjogot, ha a lízingesek úgy gondolták, hogy legyen önálló lízingszerződés, akkor lett lízingszerződés. Úgy gondolom, olyan horderejű törvényről van szó, hiszen az alkotmány után, az alkotmány mellett nagyon fontos jogszabályról van szó, hogy törekedni kellene mindenképpen a minél nagyobb kompromisszumra, akár a parlamenten belül, akár a parlamenten kívül.
Mutatja a jogszabály körüli anomáliákat, hogy egyik héten egy szavazattal napirendre kerül a polgári törvénykönyv, a másik héten egy szavazattal nem kerül napirendre a polgári törvénykönyv. Ezek mintha azt mutatnák, mintha nem lenne teljes egyetértés a javaslattal kapcsolatban.
Még egyszer javasolnám azt a megoldást, hogy a szakértői polgári törvénykönyvet és a kormány által benyújtott polgári törvénykönyvet kellene összedolgozni, és ha és amennyiben ez nem menne, akkor én támogatnám a Hankó Faragó Miklós által tett javaslatot.
Köszönöm szépen. (Dr. Salamon László és dr. Hankó Faragó Miklós tapsol.)
