DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatról, rövidebb munkacímmel a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szólva szeretnék reagálni néhány, a vitában elhangzott észrevételre.
Felmerült az a kérdés, hogy miért van szükség erre a szabályozásra, hiszen rendelkezésre állnak a személyiségvédelmi eszközök. A hatályos polgári törvénykönyv 75. §-a egyértelműen rögzíti, hogy a személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak. A 76. § pedig azt is kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen egyebek mellett a becsület és az emberi méltóság megsértése. A bíróságok viszont a személyhez fűződő jog megsértését csak abban az esetben tartják megállapíthatónak, ha jogsértő magatartásából közvetlenül vagy közvetve, de egyedileg megállapítható a sértett személye. Így a gyűlöletbeszéd címzettjei elesnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől, mert személyük a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg beazonosíthatóvá.
Miért e nevesített tulajdonságokat emelte ki a törvényjavaslat? A vallási meggyőződést és a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozást az Alkotmánybíróság említette a személyiség lényeges vonását meghatározó tulajdonságként, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata pedig a szexuális irányultságot tekintette még ilyennek. A törvényjavaslat ezért rendelkezik az említett tulajdonságok által meghatározott csoportot sértő magatartásról. Természetesen az Alkotmánybíróság töretlen gyakorlatával egyetértünk. A csoporthoz tartozás nem vizsgálható az eljárás során, az érintett nyilatkozata a meghatározó ezzel kapcsolatban.
A vitában elhangzottak példák arra vonatkozóan, hogy ugyanaz a magatartás más mértékben sértő a konkrét körülményektől függően. A törvényjavaslat éppen ezért, amikor megteremti az úgynevezett gyűlöletbeszéd miatti polgári jogi fellépés lehetőségét, nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelje a csoportot ért sérelmet abból a szempontból, hogy alkalmas volt-e egyéni jogsérelem kiváltására.
Az eljárási kérdésekben is iránymutatást adott az Alkotmánybíróság határozata, amely a korábbi törvényjavaslatot megsemmisítette. Ennek megfelelően olyan eljárási rendet alakít ki ez a törvényjavaslat, amely biztosítja a szóban forgó ügyek gyors, koncentrált intézését. Azért támogattuk dr. Bárándy Gergely módosító indítványát, mert javaslata rámutatott egy további ilyen lehetőségre.
Miért nyújtottunk be külön törvényjavaslatot? Az említett eljárási szabályok nem illeszthetőek be a polgári törvénykönyv anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó rendszerébe. A törvényjavaslat ezért önálló törvényben és nem a polgári törvénykönyv újabb módosításában, egységesen tartalmazza a gyűlöletbeszéd elleni fellépés anyagi jogi és eljárásjogi szabályait.
Itt utalnom kell az új polgári törvénykönyv T/5949. számon a tisztelt Ház előtt lévő tervezetére, amelynek általános vitáját előbb folytatta le a Ház, amely a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz. Ez a rendelkezés azonban még az Alkotmánybíróság határozata előtti, így természetesen nem vehette figyelembe az abban foglaltakat. A kormány támogatja ezért az új polgári törvénykönyv tárgyalása során a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabály Ptk.-ból elhagyására irányuló indítványt.
Felvetődött a kérdés, hogy kellő nyilvánosságot kapott-e a gyűlöletbeszéd elleni szabályozás kidolgozása. Fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy szinte összeért a korábbi törvényjavaslat, az új polgári törvénykönyv és a jelenleg előttünk levő törvényjavaslat előkészítése. A tervezetek kialakítását széles körű egyeztetés előzte meg, amelynek során az érdekelt személyek, illetve szervezetek megtehették és meg is tették észrevételeiket, javaslataikat. Ezúton is szeretnék köszönetet mondani nekik, kiemelve a Társaság a Szabadságjogokért szervezet és a Magyar Helsinki Bizottság közreműködését.
Az Alkotmánybíróság a korábbi tervezetet megsemmisítő, 96/2008. AB határozatban így foglalt állást: “Ha a véleménynyilvánítás a közösség egészére vonatkoztatott, a közösség tagjainak megkérdőjelezhetetlen, lényeges tulajdonságával áll összefüggésben, és akár a közösség létét is megkérdőjelezően szélsőséges, akkor a közösséghez tartozó személy joggal várhatja a jogrend által biztosított védelmet.”
Egyetértve ezzel a gondolattal, az Országgyűlést arra kérem, hogy fogadja el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
