DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS
DR. OLÁH LAJOS környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A hazai környezetpolitikában fordulópontot jelentett, amikor az Országgyűlés 1995-ben elfogadta a környezetvédelmi törvényt, és ezáltal megteremtette a környezetügy tervezési rendszerének átfogó kereteit. A mai napon a második NKP megvalósításának helyzetét tekinthetjük át a soron következő kétéves jelentés alapján.
A program a jelen és a jövő generációk iránti felelősségen alapul, kiterjed az évtizedek alatt felhalmozott környezeti károk felszámolására, a környezetterhelés és -szennyezés csökkentésére, természeti erőforrásaink és értékeink védelmére. A környezetvédelem mára már hagyományosnak tekintett alapelveire épül, a megelőzésre, a helyreállításra, a felelősségre, a nyilvánosságra és a szennyező fizet elvére.
Kiemelt célja, hogy elősegítse az ország fenntartható fejlődési pályára állítását, az ehhez szükséges környezeti feltételek kialakítását. A lakosság életminőségének javításához, az egészséges környezethez való alkotmányos jog érvényesítéséhez, a társadalom és a gazdaság fejlődéséhez kulcsfontosságú feltételeket jelent a természeti erőforrások fenntartható használata, a környezet minőségének javítása.
A jobb környezetállapot, a megfelelően hasznosított természeti erőforrások, a korszerű környezetszabályozás kedvez a fejlett technológiák megtelepülésének. A környezetvédelem tehát a gazdasági versenyképesség számára is kulcsfontosságú befektetés a jövőbe.
Mindezt oly módon kell elérnünk, hogy egyidejűleg teljesítjük uniós és nemzetközi kötelezettségeinket is. Ehhez elengedhetetlen az érintett társadalmi és gazdasági partnerekkel való konstruktív együttműködés.
A tisztelt Ház számára benyújtott jelentés a program 2005-2006. évi megvalósításának eredményeit mutatja be, de nem hallgatja el azokat az ügyeket sem, amelyek tekintetében a jövőben - közös erőfeszítéssel - további előrehaladásra van szükség. Átfogó elemzést ad a természeti erőforrások és értékek mennyiségi és minőségi védelmét, megfelelő hasznosítását elősegítő intézkedésekről és a környezet állapotának alakulásában bekövetkezett főbb változásokról.
A program feladattervének gerincét továbbra is a több évre áthúzódó feladatok képezték, melyek főbb céljai a következők voltak. Az emberi egészségre és az élővilágra káros környezetterhelés csökkentése; az életminőség javítását, a környezeti és a versenyképességi érdekeket egyaránt szolgáló korszerű környezetvédelmi infrastruktúra kiépítése, amilyen például a komplex hulladékgazdálkodási rendszerek kiépítése vagy a szennyvizek elvezetése és tisztítása; emellett stratégiai vízkészleteink környezetbiztonsági szempontokkal összehangolt módon történő védelme. Kiterjedt a vidékfejlesztés, a tájgondozás elveivel összhangban lévő, új szemléletű természetvédelmi gyakorlat megalapozására és bevezetésére, továbbá az éghajlatváltozást kiváltó üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, az alkalmazkodás elősegítésére. Nem elhanyagolható célkitűzésünk volt a környezettudatosság folyamatos erősítése, amely alapfeltétele minden pozitív előrelépésnek.
Most kísérletet teszek arra, hogy összefoglaljam a konkrét eredményeket, illetve - ahogy már arra utaltam - említést teszek a még kétségtelenül meglévő hiányosságokról is.
A levegőtisztaság javítása érdekében sikerült egyes légszennyező anyagok kibocsátását érdemben csökkenteni, így például a kén-dioxid-kibocsátást, amely 2000-ről 2006-ra 486 kilotonnáról 118 kilotonnára csökkent.
A hulladékgazdálkodás területén a korábbi évek előkészítő munkálatait követően már a projektek megvalósítása vált hangsúlyossá. Folytatódott a közel 3 millió 800 ezer lakost érintő, 12 komplex térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése, és befejeződött a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű korszerűsítése. A szelektív hulladékgyűjtési rendszerek fejlődésének és a gyártói felelősség kiterjesztésének eredményeként hazánk határidőben teljesítette a csomagolási hulladékra vonatkozó - az EU-csatlakozási szerződésben vállalt - 50 százalékos hasznosítási kötelezettséget. A folyamatosan megvalósított fejlesztések eredményeként 2000 óta közel háromszorosára emelkedett a szelektív hulladékgyűjtés aránya - 2000-ben 3 százalék, 2006-ban 8,5 százalék -, és csaknem 20 százalékkal csökkent a környezetvédelmi előírásokat ki nem elégítő, üzemelő hulladéklerakók aránya is. A továbblépést a megelőzés jegyében a fenntartható termelői és fogyasztói szokások szélesebb körű elterjesztése jelenti.
A korszerű települési szennyvíz-elvezetési és -tisztítási rendszerek kiépítése hozzájárult a vízkészletek potenciális szennyezésének csökkentéséhez. 2006-ra mind a csatornázott települések, mind a szennyvízcsatorna-hálózatba bekötött lakások aránya 5 százalékkal növekedett 2004-hez képest. Ezzel elértük, hogy a közműolló 2006-ban már csak 26,9 százalékos volt. Az összegyűjtött szennyvíz már mintegy 70 százaléka biológiai tisztítás után kerül a befogadókba. 2000-ben ez az arány még csak 58,4 százalék volt.
Az ivóvízbázis-védelmi program végrehajtásában is történt előrelépés, de e téren - az ivóvízminőség-javításhoz hasonlóan - fel kell gyorsítani kitűzött céljaink teljesítését.
A felszíni vizek minőségének védelmét szolgálták többek között a Felső-Duna-szakasz, a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág komplex vízvédelmi beruházásai is. A Balaton intézkedési tervben foglaltak megvalósítása a tó kedvező vízminőségének megőrzése, illetve további javulása mellett hozzájárult a turisztikai lehetőségek bővüléséhez is.
Az Európai Unió víz keretirányelvében foglaltak szerint került sor a monitoringrendszer fejlesztésére és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megalapozására.
A mezőgazdasági eredetű nitrátterhelés csökkentését a jó mezőgazdálkodási gyakorlat elterjesztése és az állattartó telepek korszerűsítésének támogatása révén ösztönöztük. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásban részesült területek nagysága mintegy másfél millió hektárra terjedt ki, és a szaktanácsadási rendszeren belül is jelentős érdeklődés mutatkozott az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés iránt.
A Vásárhelyi-terv megvalósítása során a tározók építése mellett folytatódott a cigándi tájgazdálkodási mintaterület kialakítása és az érintett települések környezeti infrastruktúrájának fejlesztése. Az elkövetkezendő években az uniós források jelentős mértékben hozzájárulnak e hosszú távú program teljes körű végrehajtásához.
Folytatódott a kombinált közlekedési módok, logisztikai szolgáltató központok fejlesztése, a vasútvonalak korszerűsítése, az elkerülő és kerékpárutak építése, de a környezetkímélő közlekedés széles körű megvalósítása - a fejlett országokhoz hasonlóan - még további kihívást jelent.
A nemzeti energiatakarékossági program keretében a két évben több mint 4 ezer - lakossági energiatakarékosságot és -hatékonyságot javító, valamint a megújuló energiaforrások felhasználását célzó - beruházás részesült támogatásban. A beruházások hatásaként mintegy 130 terajoule/év energiahordozó-megtakarítás érhető el. Ezt a folyamatot a jövőben még inkább erősíteni szeretnénk.
Természeti erőforrásaink és értékeink védelmét közvetlenül szolgálja, hogy az országos jelentőségű védett természeti területek kiterjedése 2005-2006-ban 5885 hektárral növekedett, és nőtt a nemzeti parki vagyonkezelésbe került területek nagysága is, s ez elősegíti e területeken a természetvédelmi szempontok fokozottabb érvényesítését.
A védett természeti területeken a természeti értékek megőrzése mellett mind nagyobb figyelmet kapott azon tevékenységek elterjesztése, melyek révén a nemzeti parkok a vidékfejlesztés katalizátoraivá válhatnak. Így például közel harminc létesítmény - oktatóközpont, tanösvény - létesült, illetve újult meg a szemléletformálás, az ismeretszerzés, az ökoturizmus lehetőségeinek bővítése érdekében.
A környezetügy jogi szabályozórendszerének fejlesztése terén kiemelném a Btk. módosítását, amely megerősítette és kibővítette a környezetkárosítás elleni fellépés jogi eszközeit.
A gazdasági szabályozórendszer fejlesztésének egyik fő iránya - a klímavédelem nemzetközi gyakorlatához illeszkedően - az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló jogszabályrendszer kialakítása volt. Az adórendszer módosítása a kedvező tulajdonságú járművek beszerzését és a tiszta, alternatív üzemanyagok használatát preferálja. A szennyező fizet, és a gyártói felelősség elveinek hatékonyabb érvényre juttatása érdekében megjelentek a betétdíjról, illetve az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló rendeletek.
A második NKP céljainak megvalósítására a vizsgált két évben mintegy 785 milliárd forintot fordítottunk, amely jelentős növekedés a 2003-2004. évi értékhez képest. Az EU-támogatás és a hazai társfinanszírozás aránya egyre meghatározóbb lett, és folyamatosan növekszik a gazdálkodók környezeti ráfordítása is. A környezetvédelmi beruházások tekintetében a 2005-2006. év kiemelkedő volt, a beruházások reálértéke 2002-ről 2006-ra közel 20 százalékkal nőtt.
(13.50)
A program időarányos teljesítését tekintve úgy vélem, hogy jelentős előrehaladást értünk el. Magyarország környezeti állapota a vizsgált két évben több környezeti elem, tényező és folyamat tekintetében a korábbi évek tendenciájához hasonlóan javult. A környezetvédelem, a társadalmi kohézió és a gazdasági fejlődés összhangjának erősítése terén ugyanakkor még számos további kihívás vár ránk.
Tisztelt Ház! A második nemzeti környezetvédelmi program megvalósítása terén elért eredmények a döntéshozók, a gazdálkodók, a tudósok, a civil társadalom közös eredménye, miképpen a jövőbeni kihívásokkal is együtt kell szembesülnünk. A kétéves jelentés összeállítása a program végrehajtásában érintett tárcák közös munkája. A jelentés megvitatásában és egyeztetésében az NKP II. tárcaközi bizottsága, valamint annak tematikus akcióprogramonként szervezett albizottságai játszottak kulcsszerepet, melynek tagjai az önkormányzati szövetségek, tudományos, gazdálkodói és civil szervezetek képviselői is. A jelentést az Országgyűlés kijelölt bizottságai megtárgyalták, és úgy érezzük, kedvező fogadtatás mellett bocsátották általános vitára.
Ezt az alkalmat felhasználva tájékoztatom a tisztelt Házat és képviselőtársaimat, hogy középtávú programunk átfogó, hatéves értékelését is még ebben az évben a tisztelt Országgyűlés elé kívánjuk terjeszteni.
Kérem a tisztelt Házat, hogy a második NKP 2005-2006. évi végrehajtásáról szóló jelentést megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
