GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN, földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény előírja, hogy a kormány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium útján évente beszámol az Országgyűlésnek az agrárgazdaság helyzetéről, a termelők jövedelemviszonyairól, az agrárpolitikai célok megvalósításáról, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról. A törvény értelmében a jelentés a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal társfelelősségében készül, azt elkészülte után az Agrárgazdasági Tanáccsal véleményeztetni kell, és írásos állásfoglalását a jelentéssel együtt október 15-ig kell az Országgyűlésnek benyújtani.
(Török Zsolt elfoglalja a jegyzői széket.)
A jelentés 2008-ban az Agrárgazdasági Kutatóintézet bevonásával 10. alkalommal készült el, és az európai országok gyakorlatának megfelelően a 2007-es naptári év értékelésével foglalkozik. A korábbi években lezajlott parlamenti viták, valamint az Agrárgazdasági Tanács javaslatait, észrevételeit felhasználva a beszámoló - hasonlóan az elmúlt évihez - rövidítésre, egyszerűsítésre került. A jelentés adatgyűjtésének lezárása és összehasonlításának véglegesítése július vége, így értelemszerűen nem tartalmaz azóta megjelent új, illetve korrigált adatokat. A jelentés összeállításakor a kialakult gyakorlatnak megfelelően a társfelelős KSH-val együtt arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló számadatok alapján minősítés nélkül helyzetelemzést végezzünk, lehetőséget teremtve a szakmai vitákra és a tanács állásfoglalásában kidolgozandó javaslatok összeállítására.
A jelentést, törvényi kötelezettségének eleget téve, az Agrárgazdasági Tanács szeptember 9-én megvitatta, és kialakította írásos állásfoglalását. Ezen túlmenően - bár erre vonatkozóan törvényi kötelezettségünk nincs - a jelentést október 1-jei ülésén megtárgyalta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Érdekegyeztető Tanács is.
Változatlanul célunk, hogy az agrárgazdaság konkrét számokon alapuló helyzetértékelését az ágazatban érintettek mind szélesebb körben megismerjék, ezért a jelentés mindkét kötete az előző évek gyakorlatának megfelelően, a kormány által történt elfogadás után, az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásával együtt már október elején felkerült az FVM honlapjára, rövidített változata magyar és néhány idegen nyelven, CD-n és nyomtatott formában is megjelenik. A 2007. évről összeállított jelentést az Országgyűlés több szakbizottsága megvitatta. Mind szerkezetében, mind tartalmában megfelelőnek ítélte, amely a tanács állásfoglalásával együtt alkalmas az értékelésre és az agrárpolitikai viták lefolytatására.
Tisztelt Országgyűlés! A magyar agrárgazdaság helyzetének értékelésekor és a feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk új dimenzióba helyezte a hazai agrárgazdaságot és az élelmiszerpiacot. A Közösséghez való csatlakozásunk a verseny éleződését, az importnyomás erősödését hozta a támogatási rendszer teljes átalakulása mellett. E helyzetben az agrárpolitika legfontosabb törekvése, hogy a több mint tízmillió hazai fogyasztót és a bővülő exportpiacokat egészséges élelmiszerekkel lássa el, javítsa a vidéken élők jövedelembiztonságát, megélhetését, hívja le a közös agrárpolitika kereteiben hazánk számára rendelkezésre álló ágazat- és vidékfejlesztési forrásokat, és biztosítsa azok célszerű és eredményes felhasználását.
(9.40)
A magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságban és társadalomban betöltött szerepének megítélését napjainkban viták övezik. Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt néhány évben a mezőgazdaság, erdő- és vadgazdálkodás, halászat ágazatba sorolt gazdasági szervezetek hozzájárulása a nemzetgazdasági ágazatok bruttó hozzáadott értékéhez csökkent, 4,2-4,8 százalék közötti sávban helyezkedik el, s így néhány gazdaságpolitikus gazdasági ingerküszöbét már érintetlenül hagyja. Ezért célszerű a szorosan kapcsolódó tevékenységeket is felölelő agrobiznisz hangsúlyozása, amely már jelentős, 12-13 százalékos részarányt képvisel. Magyarország nyitott gazdaságú ország, ezért a pénzügyi helyzet alakulásában igen nagy szerepe van a nemzetgazdasági ágak export-import egyenlegének. Az élelmiszer-gazdaság külkereskedelmi egyenlege az elmúlt években mindig pozitív volt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előző év az agrárgazdaság számára rendkívül kedvezőtlen volt. Fagykár, jégkár, aszály egymás után pusztították a termelőalapokat, ennek ellenére az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény fontosabb célkitűzései alapvetően teljesültek, az ágazat 2007-ben sikeres évet zárt. A főbb eredmények közé tartozik, hogy a magyar mezőgazdaság kibocsátása elérte az 1655 milliárd forintot, ami 4,4 százalékkal magasabb az előző évinél. Nem csökkent tovább az agrárgazdasági GDP nemzetgazdasági részaránya, a bázisévivel azonos, 3,6 százalékos volt. Az év során számunkra kedvezően változtak meg a piaci viszonyok, jelentősen emelkedtek az árak, a gabona iránt megnövekedett igény felszívta az intervenciós készleteket.
Az agrár-külkereskedelem sikeres évet zárt. A teljes agrár- és élelmiszer-ipari kivitel 2007-ben meghaladta a 4,8 milliárd eurót, míg a behozatal a 3,2 milliárdot. A teljes agrár-külkereskedelmi egyenleg 60,7 százalékos növekedéssel, 1,6 milliárd euró aktívummal zárt. Az agrárexport kiváló teljesítménye idén is folytatódik, hiszen január-július hónapban 17,2 százalékos növekedéssel 3,2 milliárd eurós szintet ért el, és ebben az időszakban az egyenleg pozitív szaldója is meghaladta az 1 milliárd eurót. Nőtt és 6,3 százalékot ért el az export nemzetgazdasági részaránya, ezen belül az Európai Unió részesedése 4,2 százalékkal nőtt, és 95,3 százalékos szintet mutatott.
Az Agrármarketing Centrum forrásai jelentősen bővültek. Az agrárolló mutatója a kedvező áralakulások eredményeként jelentősen javult, és elérte a 107,4 százalékot. A termelői árak az idén is jelentősen meghaladják az importárakat, így az agrárolló mutatója január-július hónapban is kedvező, 103,8 százalékos. A támogatások növekedésével teljesült az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvénynek a támogatások reálértékének megőrzésére vonatkozó előírása.
A kedvezőtlen időjárás okozta hozamkiesést kompenzálták a termelői árak, amit az APEH társasvállalkozói körben kimutatott 2,3 százalékos üzemi eredménynövekedési mutatója is bizonyít. Hosszú évek után a műtrágya-felhasználás hatóanyag-tartalomban 11,2 százalékkal nőtt, és 13,5 százalékkal emelkedett a növényvédőszer-értékesítés. A kertészeti ágazat jelentősége növekszik, kivitele bővült. Az élelmiszer-ipari beruházások teljesítménye 2007-ben folyó áron 114 milliárd forint volt, ami 3 százalékos bővülést jelent a 2006-os évhez viszonyítva. Bővült és eredményesebb volt az élelmiszerek minőség-ellenőrzése.
A mezőgazdasági foglalkoztatottak nemzetgazdasági átlagtól jelentősen elmaradó bruttó átlagkereset-növekedése 7,9 százalékos volt, ami meghaladta a nemzetgazdasági béremelkedés átlagos mértékét. Viszonylag gyorsan sikerült elfogadtatni az Új Magyarország vidékfejlesztési programot. A SAPARD és az agrár-vidékfejlesztési operatív program kifutása után az Új Magyarország vidékfejlesztési program elindult, ennek eredményeként újra növekszik a beruházás. Ennek bizonyítéka az is, hogy az idei első félévben a beruházások volumenindexe 25 százalékkal haladja meg az előző évi bázist.
Erősödtek a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatok, minden területen teljes felhasználásra kerültek az európai uniós források is. Teljes jogú EU-tagországként sikerrel képviseltük érdekeinket az Európai Unió agrárpolitikai reformmunkáiban és aktív agrárdiplomáciai eredményeket értünk el az ágazati reformokkal kapcsolatos érdekérvényesítésben. Egész év folyamán, majd a végső tárgyalásokon is következetesen és eredményesen védtük a gazdálkodók érdekeit a WTO-val folytatott tárgyalásokon.
Ugyanakkor kedvezőtlen volt, hogy a fagy-, jég- és aszálykárok következtében a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termelés csökkent. Folytatódott az állatállomány - bár mérséklődő ütemű - csökkenése, változatlanul nehéz helyzetben vannak a sertés- és baromfiágazatok. Zsugorodott a belföldi piac, ugyanakkor nőtt az import, és fokozódott a belpiaci verseny. Az import növekedésével nőtt a rossz minőségű áruk aránya is. Még mindig alacsony szintű a beruházás az ágazatban, a foglalkoztatottak bérszínvonala és jövedelme. A növénytermesztés és állattenyésztés megbomlott arányának helyreállítása, a termelés, feldolgozás, értékesítés összhangjának megteremtése, a növény- és élelmiszer-biztonság erősítése, a versenyképes birtokszerkezet kialakítása, a gazdálkodók felkészültségének támogatása és a szükséges infrastruktúra kiépítése további intézkedéseket tesz szükségessé.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Az agrárgazdaság a gyors alkalmazkodási kényszert és az erőltetett ütemű intézményi átalakítást követően újabb kihívások előtt áll. A WTO tárgyalási forduló ugyan egyelőre még nem hozott végleges döntéseket, de a törekvések egyértelmű irányba mutatnak. Elkerülhetetlen az agrártermékek világkereskedelmi forgalmának további liberalizálása, a termelést és a versenyt közvetlenül érintő támogatások mérséklése és a vámok differenciált csökkentése. Az Európai Unió közös agrárpolitikája nem tekinthető véglegesnek, a változó világgazdasági körülményekhez való igazítása a következő években is napirenden lesz.
A támogatások igénylésének és kifizetésének jelenlegi eljárási szabályait a magyar gazdák alig tanulták meg, máris újabb átállás elé néznek. Az átmeneti tagállami működés ideje ugyanis lejárt, Magyarország 2009-től alkalmazni szándékozik a régi tagállamokban már működő úgynevezett összevont gazdaságtámogatási rendszert, amelyet az Országgyűlés megtárgyalt és elfogadott. Ebben a rendszerben a támogatásoknak még nagyobb része szakad el a termeléstől, s vagy területalapú kifizetésként, vagy pedig - múltbéli teljesítményük alapján - gazdaságsoros támogatásként jut el az igénylőkhöz. A várható uniós támogatások elenyésző hányada, 3-4 százaléka kötődik a jövőben a kötelezően vagy választhatóan meghatározott ágazathoz.
Ami az adminisztrációs feladatokat illeti: még súlyosabb kihívást jelent a 2009-től szintén kötelezően életbe lépő cross compliance rendszer bevezetése és működtetése.
A környezetvédelemmel, az állatjóléttel, a növény- és állategészségüggyel kapcsolatos szabályok betartása, helyszíni ellenőrzése azt jelenti, hogy az egyes jogszabályok megsértése önmagában is szankcionálható, de a jövőben még az uniós támogatások megvonásával is együtt járhat. Az erre való felkészülés a gazdáknak - főleg az állattenyésztőknek - sok milliárd forintos beruházást jelent, nem beszélve az ellenőrzést végző és koordináló Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal terheiről.
Az Unió közös agrárpolitikája a reformok sorozatából áll. Miközben tárgyaltunk a csatlakozásról, a közösségi agrárpolitikát megreformálták. Miközben készülünk az SPS bevezetésére, elkezdődött a közösségi agrárpolitika újabb felülvizsgálata. Feltehetően ez a forduló a 2013-ig való működés feltételeit csak kismértékben fogja érinteni. Következményei azonban igen jelentősek lehetnek a következő pénzügyi ciklusban, 2013 után.
Európai uniós szinten általános cél az agrártámogatások összegének csökkentése, de legalábbis befagyasztása; a támogatások teljes elszakítása a termeléstől; a támogatások belső átcsoportosítása a vidékfejlesztési intézkedések javára; a nemzeti finanszírozás szerepének növelése, valamint egyes termékpályák piaci rendtartásának újbóli módosítása.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásában megfogalmazott helyzetértékelést és javaslatokat elfogadva, az abban leírtakkal megegyezően továbbra is azt vállaljuk, hogy a magyar agrárökológiai potenciál kihasználása jelenleg jóval elmarad a lehetőségeinktől, de az EU régi tagállamaihoz képest is.
(9.50)
Mindez piaci oldalról nem indokolt. A lemaradásban történelmi okok, a piaci és rendszerváltási alkalmazkodási hiányosságok, a szervezési és együttműködési deficit s nem utolsósorban a műszaki-technológiai hátrányok játszanak főszerepet, vagyis megváltoztatható tényezők. Mi ezen is változtatni akarunk. Egyelőre tehát valamennyi EU-előírás tisztelete mellett a hazai agrárgazdaság kibocsátásának és hozzáadott értékének növelését tekintjük meghatározó célunknak.
Természetesen hatékony, versenyképes, fenntartható növekedésre gondolunk, mégpedig olyan módon, hogy a fejlesztések egyben kiigazítják a megbomlott ágazati arányokat is. A kibocsátás felének távlatilag az állattenyésztésből kell származnia. Gyorsabb ütemű fejlődés alapozható meg a kertészeti ágazatokban is. Hazánk olyan kiváló adottságokkal rendelkezik a gabonafélék és az olajos növények termesztéséhez, hogy az alapot ad nemcsak az állattenyésztés súlyának helyreállítására, hanem a megújuló energiaforrások, a biomassza jobb hasznosítására, bekapcsolódására a bioetanol- és biodízelgyártásba.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársak! Tudom, hogy ez a mai vita, amely a 2007. évi agrárproduktumról szól, nyilván sokkal többről fog szólni, ezt tapasztalatból valamennyien ismerjük. Arra kérem valamennyi kollégámat, valamennyi szereplőjét ennek a rendszernek, hogy most, abban a helyzetben, amelybe a világban zajló pénzügyi válság Magyarországot is belesodorta, próbáljuk meg azt a lehetőséget kihasználni, ami - úgy gondolom - a leggyorsabban kihasználható a mezőgazdaságban. Itt vannak a legnagyobb potenciáljaink, itt vannak a legnagyobb lehetőségeink, ugyanis az emberek autót és tartós fogyasztási cikkeket valószínűleg kevesebbet fognak vásárolni, de élelmiszert biztosan nem.
Nekünk most ez a közgazdasági környezet segíthet, hogy azok az arányaink, amelyek főleg az export-import arányban megbomlottak, helyreálljanak, de ehhez az kellene, hogy felejtsük már el egyszer végre azt, hogy az ágazatnak különböző méretű és különböző kapacitású szereplői vannak, és van, akit szeretünk, van, akit nem. Úgy gondolom, nekünk most az a feladatunk, hogy mindenkit szeressünk, mindenkit próbáljunk arról meggyőzni - elsősorban a lakosságot -, hogy elsősorban a Magyarországon megtermelt jó minőségű élelmiszert vásárolják. Ezt most nyilván segíteni fogja az árfolyam-politika is, az az árfolyamhelyzet, ami kialakult, de nekünk is sok tennivalónk van ezen a területen.
Egyértelműen rövid távon az ide befektetett pénz a leggyorsabban megtérülő befektetés. Ezt nyilván felismerte a kormány is, és azt kérem mindenkitől, a szakma összes szereplőjétől, hogy próbáljon ebben a programban nekünk segíteni, próbáljuk meg ezt a programot közösen végigvinni. A vitáktól nyilván nem félünk, sok dolog vitatható az elmúlt évben, sok dolog vitatható az idei évben. Azt kérem, hogy egymás véleményét tiszteletben tartva vitassuk meg ezt a történetet, és próbáljuk meg ez után a nap után talán kicsit új alapokra helyezni a közös agrárpolitikát.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP, az MDF és az SZDSZ padsoraiban.)
