HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE
HERBÁLY IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Kollégák! Az előttünk lévő jelentés a 10. azoknak a jelentéseknek a sorában, amelyek az agrárgazdaság helyzetéről számolnak be. A jelentés rövidebb, célratörőbb, ettől talán tartalmasabb is, mint az előző éviek voltak. Jellemző rá az objektivitás, a tárgyszerűség, kihangsúlyozza a pozitív folyamatokat, de a negatív jelenségeket sem hallgatja el. Amit írásban nem mutat be, azt bemutatja a táblázatokban, grafikonok formájában. Abból is látszik, hogy ezeket is mutatja, hogy ellenzéki képviselőtársaink a kisebbségi vélemények megfogalmazása során tulajdonképpen hivatkoznak a jelentésre. Ez a jelentés éppen ettől jó.
A jelentés 12 nagy témában foglalkozik az agrárgazdaság helyzetével, az ágazatban felhasznált erőforrásoktól kezdve a mezőgazdasági termelés és felvásárlás alakulásával, az agrárkereskedelem alakulásával, az élelmiszeripar helyzetével, a pénzügyi szabályozással, a fejlesztési intézkedésekkel, a szakigazgatás helyzetével és így tovább, végül, de nem utolsósorban az EU és Magyarország mezőgazdasági mutatóinak összehasonlításával, a várható európai uniós agrárpolitikai változásokkal. A jelentés két kötetben - az első inkább szöveges, a másik táblázatokat, grafikonokat tartalmaz - végzi el az elemzést. A jelentést az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalása egészíti ki. Ez az állásfoglalás 10 pontban foglalja össze azokat a javaslatokat, amelyek kritikusak, jobbító szándékúak, elfogadásuk segítheti az agrárágazat hazai és európai pozícióinak erősítését. Mivel mindhárom anyag megtekinthető az FVM honlapján, www.fvm.hu cím alatt, részleteiben nem foglalkoznék a jelentéssel.
Ehelyett az előbbi szerkezetben megjelöltek szerint a fő irányokra kívánok rámutatni hozzászólásomban. Ha néha ismétlésekbe bocsátkozom, az azért van, mert egy és hozott anyagból dolgozunk, és nyilván a hangsúlyok egy szakember számára, legyen ellenzéki vagy kormánypárti, nagyjából ugyanott találhatók. Mielőtt azonban a részletekre rátérnék, hadd tegyek egy megállapítást: a mezőgazdaságban nincs két egyforma esztendő. A kitettség az időjárásnak, a kereslet alakulásának olyan nagy, hogy a legkörültekintőbb tervezés is semmivé válhat a termelési ciklus végén, és sokszor az igaznak tűnő, bevált állítások válnak csalódássá, és a ciklus elején elindított folyamatok nem hozzák meg a várt eredményt. Ezt a megjegyzést azért bocsátottam előre, mert látni kell, amikor a tavalyi esztendő agrárgazdaságát vizsgáljuk, pozitív vagy negatív tendenciákat állapítunk meg, az mára már nem biztos, hogy megállja a helyét. Ilyen például a világ élelmiszerigényének növekedéséből várható árnövekedés, hiszen ebből mára több ok miatt csak az élelmiszer iránti igénynövekedésről hallunk.
Ezek után a részletekről. A 2007. évi mezőgazdasági termelést rendkívül szélsőséges időjárási körülmények határozták meg. A jég- és fagykárok, a hosszú és aszályos nyár és egyéb okok miatt a mezőgazdasági termékek bruttó termelési volumene 13 százalékkal maradt el az előző évitől. Ez az előző éveknél is erősebb visszaesést mutat, miközben a termelési érték folyó áron 4,7 százalékkal volt több, mint 2006-ban. Az aszály a gabonaféléknél azt eredményezte, hogy 2006-ban a 2004. évi kiemelkedő mennyiségnek csak a fele termett. A gyümölcsösöket ért csapással együtt a növényi termékek volumene az előző évihez képest 21 százalékkal esett vissza. Sajnos, ezek kedvezőtlen hatása a gazdálkodáson túl kedvezőtlenül érintette a magyar vidéket, az egész magyar társadalmat. Mindez úgy következett be, hogy a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak aránya 4,1 százalékkal kevesebb volt, mint 2006-ban.
A gazdasági struktúrát a szövetkezetek számának csökkenése jellemezte, hiszen mintegy 145 szövetkezettel volt kevesebb 2007-ben, mint az előző évben. Ugyanakkor a mezőgazdaságban, az erdőgazdálkodásban, a halászatban 57 százalékkal több vállalkozást regisztráltak, mint az előző években. A társas gazdálkodások száma stagnált, az egyéni gazdaságok száma erőteljesen növekedett, ami sajnos nem azt jelenti, hogy több egyéni gazdálkodó jelent meg a termelésben, a növekedés az őstermelői adószám-regisztrációs kötelezettségből vezethető le. Az ország területének nagy része termőterület, kisebb része kivett terület. A földhasználat szerkezetében, amely földbérlet formájában valósul meg, lényeges változás nem következett be.
A földhivatalok 2007-ben 4586 hektár termőföld végleges, más irányú hasznosítását engedélyezték. Ez lényegesen, 37 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. A 2007. évi CXXIX. törvényben, a föld védelméről szóló törvényben a következőkben erőteljesebben szerez érvényt a termőföld mennyiségi és minőségi védelmének. Bízunk benne, hogy ezek a csökkenések a termőföld vonatkozásában tovább csökkennek. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló FVM-rendelet 2008. évi hatálybalépése után lehetőség nyílik a jogi személyiségű társaságok és a nem jogi személyiségű egyéb társaságok számára a termőföld végleges célú hasznosításából fakadó művelésiág-változás bejegyzésre. Ez gyorsítja a beruházásokat, és a banki hitelezést egyszerűsíti.
(10.40)
2008-ban befejeződött a nemzeti kataszteri program jelentős feladata. Ettől az időtől kezdve digitális térképen fellelhető az ország teljes területe.
A kárpótlási folyamat 2007-ben 23 árveréssel folytatódott. Ennek kapcsán 32 300 aranykorona, mintegy 1656 hektár terület vonatkozásában 968 fő kárpótolt jutott hozzá jogos tulajdonához.
A részaránytulajdon-kiadást, ami sok bírálatot kap, a szakigazgatási hivatalok meggyorsították. 13 472 részarány-tulajdonos tulajdonát nevesítették. Folytatódott az osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére irányuló tevékenység. Ennek során 15 200 darab kitűzési és 7427 darab ingatlannyilvántartás-bejegyző határozat született. Sajnos ez nem sok, ezért elég sok bírálatot kap a kormány.
Az NFA 2007. december 31-ei hatállyal átkerült a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez. Ez idáig 1,5 millió hektár, ettől kezdve 2,5 millió hektár termőföld felett rendelkezik.
A termőföld értékesítése nyilvános árverés vagy pályázat útján történik. 2007-ben 25 ezer hektár került értékesítésre, a 2006-2007-es évben mintegy 51 ezer hektár, megközelítőleg 22 milliárd forint bevétel realizálása mellett.
Folytatódott az ellenzékünk által oly sokat bírált, az idős földtulajdonosok által nagyon kedvelt “földért életjáradék” program. A negyedik ütemben 5,5 ezernél több felajánlás, 16 300 hektár nagyságú vásárlás történt.
A vízgazdász szakfeladatok közül a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a belvízvédelem, a belvízkár-elhárítás tartozott az FVM hatáskörébe. Különféle támogatások és a fejezeti kezelésű előirányzatok álltak rendelkezésre a feladatok ellátásához, sajnos csak szűkösen. Erre jobban oda kell figyelni.
A termelőeszköz-felhasználás a mezőgazdasági termelőeszközök kereskedelmén keresztül mérhető, amely folyó áron 33 százalékkal nőtt. A mezőgazdasági gépek értékesítését az Új Magyarország vidékfejlesztési program nyomta meg, mintegy 69,5 százalékkal nőtt a gépvásárlás, a műtrágya-forgalmazás 22,5 százalékkal, a növényvédő szereké 13,5 százalékkal bővült.
Az összes beruházás nőtt. Sajnálatos azonban, hogy a nettó beruházás továbbra is negatív szaldót mutat. Az összes beruházás 48 ezer forint/hektár, a társas vállalkozóké ennél sokkal magasabb, 87 400 forint/hektár összeget tett ki.
A szántóföldi növénytermesztés okozta 2007-ben a legnagyobb csalódást. 2007-ben 2,8 millió hektáron 9,7 millió tonna gabona termett. Ez 30 százalékkal kevesebb, mint az előző évi. De egyéb termények vonatkozásában is látszik ez a visszaesés. A legnagyobb gondot nem is a termésátlagok jelentős csökkenése, sokkal inkább területi eloszlása okozta, amit részben a felvásárlási árak ellensúlyoztak. A gondok abból adódtak, s ennek most érezzük igazán a hatását, hogy abban a helyzetben, ha nem is ezeknek az áraknak a stabilizálására, de legalább az előző évinél jóval, tehát a 2006. évinél jóval magasabbra számítottunk. Továbbmegyek: ezek a magas árak visszariasztották a biodízel-, bioetanol-programok indítását - milyen jól jönne most négy-öt üzem! -, jelentősen drágították, közel ellehetetlenítették az abrakfogyasztó állattartást.
Az állattenyésztés továbbra is csökkenési pályán marad, csupán az ütem lassult. A szarvasmarha-állomány minimálisan nőtt, a sertésállomány 3 százalékkal csökkent. Ez utóbbi sajnos a versenyben is lejjebb csúszott az alacsony műszaki-technológiai színvonal, az elaprózottság miatt, ami a fajlagos takarmányfelhasználásban, a napi súlygyarapodásban, rossz húskihozatalban jelenik meg.
A baromfiágazat viszonylag stabil létszámban fejezte be a termelést, a hagyományos víziszárnyas-állomány tartása azonban mélyrepülésbe kezdett.
Az agrár-külkereskedelmünk pozitívan változott, sajnos azonban a külkereskedelmi mérlegben megjelent pozitív változást elsősorban annak az intervenciós gabonamennyiségnek köszönhetjük, amely több év alatt gyűlt össze, amely az előző évben került értékesítésre, sajnos nem a legjobb eredménnyel a magyar gazdaságra nézve, de hát ezek az uniós szabályok, amiket el kellett fogadnunk.
Az élelmiszeriparban tevékenykedő vállalkozások száma jelentősen csökkent, de ennél is nagyobb baj, hogy az adózott eredmény az előző évi 43 milliárd forintról 14 milliárd forintra csökkent.
A társas vállalkozások üzemi eredménye szerény mértékben javult, üzemi tevékenységük bevétele 59 milliárd, kiadásai 49 milliárd forinttal nőttek, az adózás előtti eredményük azonban 4 százalékkal csökkent. Természetesen azt is tudjuk, hogy ezt az előző évben térítésmentesen átadott szövetkezeti üzletrészek torzítják.
Átlépve egy-két fejezetet, az agrár-szakigazgatás változásairól szeretnék még szólni. Ez a konvergenciaprogram keretében 2006-ban elhatározott változás 2007-ben záródott le, s leszámítva a kezdeti zavarokat, morgásokat, véleményünk szerint legalábbis jóra vizsgázott. A hagyományos szakigazgatási szervezetek egy szervezetbe, sajnos nem egy helyre integrálását a mezőgazdaság, élelmiszeripar szempontjából sokkal fontosabb intézkedés, az élelmiszer-biztonsági szervezet egybe történő, az FVM irányítása alá szervezése követte. Bár ez utóbbi intézkedést is sok bírálat érte, és jelenleg is vannak olyanok, akik nem szeretik ezt, a reális értékelés alapján pozitív eredményeket hozott.
Az elmúlt évi jogalkotás, ha most nem is nagyon látszik, és vitáink során sokszor nem erősödik meg ez a hallgatókban, pozitív folyamatokat is eredményezett az ellenzék és kormánypártok között. A génmódosított termékek együtt-termesztésének engedélyezéséről, a hegyközségekről, a nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről részben vagy teljességben konszenzussal döntöttünk.
Végül, de nem utolsósorban a jelentés tárgyalása során szeretném megköszönni az FVM dolgozóinak, vezetésének azokat az erőfeszítéseket, amelyekkel uniós tárgyalásaik során erősítették a magyar agrárágazat pozícióit, hazai tárgyalásaikkal, válságkezelő intézkedésekkel a hazai agrárbékét.
Most pedig engedjék meg, hogy egy kicsit szabadon, de szóljak az Agrárgazdasági Tanács állásfoglalásáról. Magyarországnak komparatív előnyei vannak a világ sok országához viszonyítva, természetföldrajzi adottságainál fogva és egyéb okokból. Ezzel jól kell sáfárkodni. A másik nagy előnyünk az agrárkutatási, -oktatási hagyományainkból adódik. Világhírű kutatók, oktatók menedzselik, fémjelzik az ágazatot, így az Agrárgazdasági Tanácsot is. Ezekre a felvetésekre oda kell figyelni a politikának, a kormánynak és a szakmának is.
Egy kicsit szabadon a felvetésekről.
(10.50)
Én is egyetértek az Agrárgazdasági Tanáccsal, elkerülhetetlen egy olyan hosszú, középtávú, nemzeti közmegegyezésen alapuló agrárstratégia megalkotása, amely iránymutató lehet a következő 5-10 év agrárgazdasági, agrobizniszügyeiben.
A növénytermesztés és állattenyésztés arányában kialakult torzulásokat meg kell változtatni, enélkül növénytermesztési potenciálunkat nem leszünk képesek hasznosítani, foglalkoztatási veszteségeket szenvedünk, esetleg válságról válságra bukdácsolunk. Természetes, ehhez olyan kormányzati támogatást élvező program kidolgozása szükséges, amelyhez anyagi, szervezeti, értékesítési garanciák párosulnak. A hazai birtokpolitikai irányelveknek a fejlődő, feltörekvő gazdák, gazdaságok támogatása mellett a termelés hatékonyságát támogató megoldásokat is kell találni. Ennek érvényesítését az NFA földszerzési, értékesítési tevékenységével kell segíteni. A termékpályákon belül az együttműködés javításával, szélesebb körű integrációval, szövetkezeti formákkal segíteni kell a piaci versenyképességet. Ehhez sok-sok információra és sok-sok kommunikációra, tartalmas kommunikációra van szükség.
Nem szabad belenyugodnunk az európai intervenciós politika visszavonulásába. Európai uniós és hazai viszonylatban is keresni kell a jogi, kooperációs, pénzügyi megoldásokat a termésingadozásból és egyéb okokból eredő piaci zavarok, indokolatlan ármozgások enyhítésére. Foglalkozni kell a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, a megélhetéshez és stabilitáshoz szükséges nem mezőgazdasági tevékenységek fejlesztésének gondolatával, és végül azzal a pozitív előnnyel, amelyből vízrajzi helyzetünkből adódóan rendelkezünk.
Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt frakciója nevében én elfogadásra ajánlom, általános vitára alkalmasnak tartom a jelentést, és azt kérem a Ház minden tagjától, a magyar agrárközvéleménytől, hogy figyeljen oda erre a jelentésre, és fontolja meg minden gondolatát.
Köszönöm szépen a szót. (Taps az MSZP soraiban.)
