JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN
JAKAB ISTVÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt a jelentés részleteiben elmerülnénk, előtte engedjék meg, hogy visszaidézzem Gőgös Zoltán államtitkár úr szavait, aki a kormány nevében előterjesztette a jelentést. Gőgös államtitkár úr valóban szívünkhöz szóló módon, nekünk tetsző módon elmondta, és teljes mértékben igaza van, hogy mennyire fontos az összefogás, mennyire fontos az, hogy együtt tudjunk működni, hiszen látva az agrárágazat mélyrepülését valamennyi ágazat tekintetében, enélkül nem tudunk eredményt elérni. Azonban én megpróbáltam magamban az elmúlt néhány percben visszaidézni néhány év folyamatát, és úgy végiggondoltam, hogy amikor az AVOP-ról vitatkoztunk, az agrár- és vidékfejlesztési operatív programról, majd az Új Magyarország vidékfejlesztési programról vagy az SPS-ről vitatkoztunk, akkor valahogy mindig az történt, mint ami általában a többi ágazatban is, hogy elmondtuk a véleményünket, indokoltuk részletekbe menően, akár a civil szférában, akár a bizottsági üléseken, és a végén megszületett egy döntés, ami az általunk tett javaslatokkal nem igazán volt köszönő viszonyban.
Tehát az a meggyőződésem, és azt gondolom, nyugodt szívvel mondhatom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciójának és a szövetségnek az a meggyőződése, hogy ha azt gondoljuk, hogy valóban együtt az ágazatot vagy a magyar vidéket fel akarjuk emelni, ki akarjuk rángatni ebből a nagyon nehéz helyzetéből, akkor csak egy olyan összefogással lehet megoldani, amelyben valóban mindegyik fél álláspontját értékrendje alapján és érdekeinek megfelelően az adott elképzelések, az adott intézkedések vagy tervezett intézkedések tükrözik. Nos, én ebben a reményben mondom el álláspontunkat a jelentéssel kapcsolatban.
Az a meggyőződésem, hogy ha ezt szem előtt tartjuk, akkor ha csoda nem is történik az elkövetkező időszakban, azért legalább annyi esélyt adunk magunknak, hogy a legkritikusabb ügyekben, legkritikusabb kérdésekben szót tudunk érteni, és mondjuk, nem fordul az elő, hogy az agrár- és vidékfejlesztési operatív programnál 6400 szerződés került megkötésre, és van 200 ezer agrártermelő; vagy az Új Magyarország vidékfejlesztési programnál, ahol bizony néhány százalék az, ami a támogatások többségét elviszi; vagy nem fordul elő az, hogy kérésünknek megfelelően a magyar agrárium számára utolsó esélyként egy jelentős forrásbevonás áll rendelkezésre, egy úgymond hétéves költségvetésnek megfelelő 1300 milliárdos összeg, ami a parlamenti vita nélkül kerül felhasználásra, a különböző ügynökségeken keresztül kerül a forrás odaítélésre. Nos, mi elfogadjuk azt, hogy nyilván szakértői csoportok bírálják a pályázatot, és a pályázatokat ők készítik, ennek ellenére az a meggyőződésünk, hogy egy parlamenti vita sokkal jobban segítené az eredményességet.
Tisztelt Országgyűlés! Rátérve a jelentésre, először is gratulálni kell a jelentés készítőinek és magunknak is, hiszen tíz esztendeje, hogy minden évben elkészül a jelentés. Tíz esztendeje annak, hogy az első jelentés elkészült, és már akkor tradícióvá vált, már akkor megkezdődött az a folyamat, hogy az Agrárgazdasági Tanács a jelentést véleményezi, és azokat a megállapításokat megfogalmazza, amelyek a civil szféra részéről a parlament elé kell hogy kerüljenek megfontolásra.
Tisztelt Országgyűlés! Azt kell még idéznem szíves figyelmükbe, hogy négy esztendeje annak, hogy Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagja. Azt gondolom, ezen időszak alatt olyan változások történtek, amelyeket folyamatában kell vizsgálnunk. Igaz, hogy egyetlen évről van most szó, de meg kell mondjam, hogy itt nemcsak az egy év eredményeit kell vizsgálnunk, a dolgokat folyamatában kell vizsgálnunk, mert egy-egy évet nem lehet úgy lezárni, hisz a termelésben is a ciklusok is átnyúlnak a másik évekre, ugyanakkor egy-egy évben megkezdett folyamat a következő esztendőkben is komoly hatással van.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány a 2006. évi költségvetési törvényben rögzített nemzeti agrártámogatás bázisán biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését, a felvásárlási árak növekedése 2007-ben meghaladta az inputok drágulását, és azt is el kell mondanunk, hogy ha nem is olyan mértékben, mint ahogyan az elvárható lenne, javultak a kereseti viszonyok is. A jelentés határidőre elkészült, benyújtották, és azt kell mondjuk, hogy ez egy nagyon jól szerkesztett, nagyon profi jelentés, és mint ahogy Herbály képviselőtársam említette, ez a jelentés nemcsak a parlamenti képviselők számára, hanem a mezőgazdasággal, a vidékkel foglalkozó valamennyi szakember, szakértő számára komoly háttéranyagul szolgál, a táblázatok folyamatosan és részleteiben is bemutatják az egyes ágazatok helyzetét. Azt gondolom, hogy nagyon profi munka, és az ember már szinte örülne, hogy mennyire elkötelezetten, mennyire profin készült el a jelentés.
(11.00)
Azonban meg kell mondjam, néha az volt az érzésem, hogy a tárgyilagosság látszatát keltette a jelentés, mert nagyon sok esetben csak azokat a dolgokat említette, azokat a folyamatokat mutatta be részletesebben, ahol az eredmények tetten érhetők voltak. Kevésbé foglalkozott azokkal az ügyekkel, és kevésbé hozott olyan összehasonlításokat, amelyek a negatív tendenciákat is jeleznék.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ha az ágazat teljesítményét nézzük, akkor a GDP aránya a nemzetgazdasági GDP-n belül nem változott az előző esztendőhöz viszonyítva, változatlanul 3,6 százalékot tett ki. Ha az agrobizniszt nézzük - és azt gondolom, hogy ezt kellene inkább nézni, hogy az ágazat súlyát érzékeltessük -, az eléri a 12-13 százalékot.
Több kollégám elmondta előttem, hogy a mezőgazdaság teljes kibocsátása 1655 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 4,4 százalékos emelkedést mutat. Itt szeretnék visszautalni arra, hogy olyan szépen elhallgatjuk: folyó áron számolva emelkedik, de amikor változatlan áron megnézzük az ágazat teljesítményét, akkor bizony kiderül, hogy 11,6 százalékos csökkenést mutat az előző évhez viszonyítva. Nyilvánvaló, hogy főleg a magasabb árak következménye ez az eredmény, amit folyó áron kimutattak, de meg kell mondani, hogy az ágazat teljesítményében nagyon nagy mértékben közrejátszik az intervenciós gabonakészletek értékesítése. Hiszen, tisztelt Ház, közel 5 millió tonna gabona értékesítése történt meg 2007-ben. Ez annyit jelent, hogy ez az árbevétel annak ellenére, hogy komoly aszály és egyéb természeti katasztrófák voltak - a gabonában az aszály tett hatalmas károkat, ugyanakkor a zöldség- és gyümölcságazatban a fagykár okozott jelentős kieséseket -, a gabona ezt a helyzetet abban az esztendőben, 2007-ben rendezte.
Tisztelt Országgyűlés! Ugyanakkor meg kell említeni az állattenyésztés teljesítményét a gabonaágazattal összefüggésben is. Az anyag is említi, hogy az állattenyésztés teljesítménye az elmúlt esztendőkben folyamatosan csökkent, az egyes ágazatok mára már kritikus szintet értek el. Itt szeretnék szólni arról, hogy az anyag említi, de a megoldás irányába igazán nem mutat, csak megjelöli, hogy komoly gondot jelent - s ezt az Agrárgazdasági Tanács is kiemeli - a növénytermesztés és állattenyésztés arányának a nagyon erős torzulása. De mi is van ennek a hátterében? Ha egy kicsit komolyabban megvizsgáljuk, látni fogjuk, hogy 2007-ben a jelentős gabonaár-emelkedés - amit a világpiacon bekövetkezett változások is generáltak - és a jelentős terméskiesés ezt idézte elő. A gabonatermelő gazdaságokat gyakorlatilag arra ösztönözték, hogy értékesítsék a gabonát.
Van itt egy nagyon érdekes összefüggés, amire szeretném a figyelmet ráirányítani: gabonatermelő gazdaságok, állattenyésztő gazdaságok. Arról beszélünk, hogy nincs termőföld. De mi is történik? Az állattenyésztő gazdaságok számára nincs termőföld. Tisztelt Országgyűlés! Van termőföld, vannak jól működő gazdaságok, csak ismét össze kellene rendezni azt, ami összetartozik. Talán még emlékeznek rá, hogy a termelőszövetkezetek szétváltak növénytermesztő kft.-re, állattenyésztő kft.-re, szolgáltató kft.-re. Nos, ezeket a tevékenységeket össze kell hozni egy olyan működőképes üzemmé, ahol majd meglesz a termőterület is, és a trágyaelhelyezéssel sem lesz gond.
Itt szeretném megemlíteni az agrárstratégia hiányát. Az Agrárgazdasági Tanács jelentése is kiemeli, Herbály képviselőtársam is szólt róla, és mi is évek óta hangsúlyozzuk és mondjuk, hogy sodródás van, s ez mára már olyan mértéket öltött, hogy az elkövetkező időszakban, különösen abban a versenyhelyzetben, ahová az Európai Unión belül kerültünk, csak akkor tudunk tovább is talpon maradni, ha olyan megfelelő stratégiával rendelkezünk, ami lehetőleg konszenzus közeli helyzet alapján készül el.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyes ágazatok versenyképességével kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy különösen a tészekre vonatkozóan a jelentés nem igazán hitelesen mutatja be azt az állapotot, ami ma ezen a területen tapasztalható. A jelentés azt mondja, hogy a tészek száma csökkent ugyan, de ez azért következett be, merthogy ezek a szervezetek összevonásra kerültek, egyesültek.
Tisztelt Országgyűlés! Nekünk egészen más a tapasztalatunk, és ezt két dologgal szeretném indokolni. Az egyik az, ha olyan jelentős, hogy szinte már az egész ország területét lefedik a tészek, a termelői értékesítő szervezetek, amelyeken keresztül a fejlett nyugat-európai országokban a zöldség és a gyümölcs a piacra kerül, miért van az, hogy Magyarországon a zöldség-gyümölcs ágazatból a termékek mindössze 15 százaléka kerül piacra ezeken a szervezeteken keresztül. Miért lehet az, hogy ilyen rossz helyzetben vagyunk, holott ezeket az ágazatokat ezen a rendszeren keresztül lehetne igazán támogatni?
Azt gondolom, a döntéshozóknak el kellene gondolkodni azon, hogy miért nem működnek ezek a szervezetek. Az élelmiszer-feldolgozó ipar egyik jelentésében olvasható, és még meg is kifogásolják, hogy a tészek a termelők és feldolgozók, vagy a termelők és kereskedők közé ékelődnek be. Nos, mindaddig, amíg nem lesz egy olyan agrárstratégia és nem lesz alapjaiban meghatározva az, hogy a termelők milyen feltételek között tudnak ilyen szervezeteket kialakítani és működtetni, amíg nem lesz egy feszes, szigorú szabály, hogy a megoldás a szervezet nevében van: termelői, értékesítő szervezet, s akkor majd nem lesz köztes kereskedelem, hanem ez a szervezet a termelők által létrehozott és működtetett szervezet lesz, és az értékesítés során keletkező jövedelem a termelőkhöz kerül vissza, és ezen keresztül oda lehet juttatni az uniós támogatásokat is. Tisztelt Országgyűlés! Erre már hosszú évek óta megvan a lehetőség, de az a helyzet, hogy igazából nem éltek vele.
A szövetkezetekkel kapcsolatban a jelentés szintén nem foglalkozik úgy érdemben, ami a megoldás irányába hatna. Azt mondják, hogy a beszerző-értékesítő szövetkezetek egy része megszűnt, hisz már nem EU-konform, nem alakult át termelői csoporttá, amelyek pedig átalakultak, azok egy része megszűnt mint termelői csoport, merthogy nem tudták a 300 millió forintos árbevételi küszöböt elérni. Tisztelt Országgyűlés! Megint nagyon jó lett volna olvasni a jelentésben, hogy a parlamenti képviselők, az érdekképviseletek folyamatosan bombázták az agrártárcát, hogy vis maior van, aszály van, az állattenyésztési ágazatok csődje van, az árak nagyon jelentős mértékben lecsökkentek. Miért nem szállítják le az árbevételi határt, hogy ezek a szervezetek át tudják élni ezt a krízist? Nem történt meg, nincs rá érdemi válasz!
Egyébként a termelőcsoportok esetében a fejlődés csak a nagyüzemeknél mutatható ki, ugyanis ha ebben a szektorban néhány nagyüzem összeáll, akkor jelentős támogatást tudnak elérni. Nem sajnáljuk tőlük, de ha a kicsik nem kapják meg a segítséget, akkor ők előbb-utóbb felhagynak a termeléssel; mint ahogy ma reggel hallottuk, hogy a kisüzemi sertés gyakorlatilag már eltűnt.
Sajnos gyorsítanom kell. Tisztelt Országgyűlés! A birtokviszonyokkal kapcsolatban szeretnék néhány dolgot megemlíteni, többek között az osztatlan közös földek helyzetét, amivel az anyag nagyon reálisan foglalkozik. Egyik képviselőtársam már említette - azt hiszem, Kékkői Zoltán képviselő úr -, kiszámoltuk, ha ilyen ütemben haladna az osztatlan közös földterületek rendezése, még ötven év múlva is ezzel foglalkoznánk a magyar parlamentben, illetve foglalkozna az akkori kormány, ha ezt az ütemet fenntartanánk.
(11.10)
Azt gondolom, senkinek nem lehet célja a rendezetlen birtokviszonyok fenntartása. A szociális földprogramra csak utalok, nagyon szépen hangzik, de érdemi intézkedés ezen a területen nem történt.
Tisztelt Országgyűlés! Az intervenciós felvásárlásról és magáról az intervencióról szeretnék röviden szólni. A fő gondunk az, hogy Magyarország arra is képes volt, hogy ezt a rendszert az Európai Unión belül megbuktassa, ugyanis, mivel nem működött nálunk a piac, nem volt működő gabonapiac, ezért elkezdtek a termelők intervenciós készleteket tárolni. Mi történt? Az Európai Unió megszüntette az intervenció intézményét, illetve átmenetileg szünetelteti, hogy pontosítsak; a kukorica esetében pedig mindössze 700 ezer tonna intervenciós lehetőséget biztosít. Itt szeretnék egy dologra reagálni vagy reflektálni: nem értjük, miért is volt szükség arra, hogy az intervenciós készleteket, átutaztatva az országon, egy-egy központi raktárba beszállították, betárolták.
Tisztelt Országgyűlés! Az élelmiszeriparral foglalkozik a jelentés, és nagyon szomorú a statisztika: az előző évhez viszonyítva tehát 43 milliárd helyett mindössze 14 milliárd eredményt tudtak csak realizálni. Azt gondolom, hogy ez jelzi a probléma súlyát; azt gondolom, hogy ez nemcsak az élelmiszeriparban dolgozók helyzetét rendíti meg, hanem bizony valamennyi agrártermelőét is, tehát itt nagyon gyors intézkedésekre van szükség. Erre egyébként a tanács is ráirányítja a figyelmet.
Tisztelt Országgyűlés! Végeztünk egy statisztikát. Az elmúlt négy esztendő támogatási statisztikáját összegezve van egy nagyon rossz hírem a nemzeti támogatásokkal kapcsolatban: négy év alatt 212,3 milliárd az a támogatási összeg, ami már nem kerül a magyar gazdákhoz, hisz az SPS-támogatási rendszer bevezetésre került, mert döntött a magyar parlament, és innentől kezdve már ezt a nemzeti támogatási formát már nem lehet alkalmazni. Ez az, amire már a korábbi években ráirányítottuk a figyelmet.
A vidékfejlesztéssel kapcsolatban már utaltam rá, de még egyszer szeretnék utalni: folyamatosan jeleztük, hogy legalább 2 EUME-től biztosítsák a pályázati lehetőségeket; az agrártermelők, a kisebb termelők jelentős részét kizárták a támogatásból.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
