CSONTOS JÁNOS
CSONTOS JÁNOS
CSONTOS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a 2007. évvel kapcsolatban kiemeljek néhány hozzám közel álló szakterületet, témát, amelyek az egész agráriumra is hatással voltak, vannak és lesznek. Ez a nemzeti lovasprogram. A lovasprogram keretében a különböző lovas tevékenységekhez kapcsolódóan pályázatok kerültek kiírásra. Ezek a jogcímek megnevezésükben ugyan nem mindig tartalmazzák a ló megjelölést, de sokba beleférnek különféle lovasprogramok. Így lehetőség volt és lesz az oktatás, képzés területén a történelmi ménesek génmegőrzése kapcsán a lovasturizmushoz kapcsolódó és a hagyományőrzést támogató pályázatok elkészítésére, beadására.
2007-ben lovas zászlóshajóprogram készült el a szakmai érdekképviseletek és a tenyésztő egyesületek bevonásával. Az Országgyűlés a lovaságazat fejlesztése érdekében még 2003-ban létrehozta a nemzeti lovasprogramot előkészítő eseti bizottságot. A bizottság munkájára és jelentésére alapozva a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Földművelésügyi Minisztérium az érintett szakmai és civil szervezetek, érdekképviseletek bevonásával 2007. évben kidolgozta a magyar lovaságazat 2008-2013 közötti komplex fejlesztési programját.
A lovaságazathoz kapcsolódó tevékenységek messzemenően elősegítik az Új Magyarország fejlesztési terv és az európai mezőgazdasági-vidékfejlesztési alap céljainak és prioritásainak megvalósítását. Ezek: az életminőség javulása, a versenyképesebb gazdaság kialakítása, a humán erőforrások jobb kihasználása, a jobb minőségű környezet, a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés, a jövedelmi szint emelése, új munkahelyek teremtése, megőrzése a vidéki térségekben, a mezőgazdaság környezetbarát fejlesztésének, a földhasználat racionalizálásának biztosítása, a tájgondozás kialakításának elősegítése.
Tudatosulnia kell mindenkiben, hogy a magyar lovashagyományok a fejlett Európához kapcsolnak minket. Mezőhegyes, Bábolna, Hortobágy, Szilvásvárad neve és az általuk biztosított fajfenntartás és génállomány megőrzése fogalom az egész világon, s bár a ló tette azzá, a magyar kultúra egészének ősi egyediségét reklámozzák.
A magyar lovasbemutatók hazai és külföldi mezőgazdasági kiállításokon, rendezvényeken mindig fergeteges sikert aratnak hagyományőrző programjukkal, ami jó hírnevünket erősíti a világban. A magyar lófajták és a tradicionális ménesek szintén a magyar lótenyésztési kultúra elismert hordozói. A külföld szemében a magyar igazi lovas nemzet. A magyarság a modern lovaskultúra egyik megteremtője.
A lovaságazat fejlesztése érdekében 2007-ben a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség kidolgozta ezt a bizonyos “ló és lovas” zászlóshajóprogramot, amely biztosítja a források koncentrációját, rendelkezésre állását, valamint a célcsoportok felé történő hatékony kommunikációt a pályázati lehetőségekkel kapcsolatban.
(18.30)
A program célja az iskolai lovasoktatás bevezetése; a belső kereslet megteremtése; a lovaságazat igényeihez igazodó szak- és felnőttképzés korszerűsítése; a felsőfokú lovasszakember-képzés bolognai rendszerének megfelelő kidolgozása és működtetése; a lovaságazathoz kapcsolódó szakmák - kovács, szíjgyártó, bognár, nyeregkészítő, bőröző - felélesztése; a munkaerő helyben tartása a vidéki térségekben; képzett szakemberek foglalkoztatása; kevéssé képzett munkaerő foglalkoztatása és továbbképzése; a hátrányos helyzetű térségek vállalkozásfejlesztése; a gazdaság bázisának kiszélesítése; az emberi egészség kifejlesztése és megőrzése a lovassport által; a fiatalok egészséges testi-lelki fejlődése, kultúrára, egészséges életmódra nevelése a lovaskultúra által; az aktivitás növelésének elősegítése; az egészségi állapot és munkavégző képesség javítását támogató szolgáltatások fejlesztése a lovaskultúra által; a természeti értékek, a biológiai sokféleség és a humántőke megőrzése a lovaskultúra által; az épített környezet és kulturális örökség megóvása, hasznosítása; a foglalkoztatottság növelése az elmaradott térségekben; a népességmegtartó képesség javulása az elmaradott térségekben.
A “ló és lovas” zászlóshajóprogram keretében 2007-13 között akár mintegy 26 milliárd forint támogatást nyerhetnek az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjain pályázók. Ilyenek a regionális operatív programok, a TIOP vagy a társadalmi megújulás operatív program. A támogatások segítségével a lovaságazat éves árbevétele az időszak végére, 2013-ra elérheti a 600-800 millió eurót, 150-200 milliárd forintot. A program várható hatása, hogy a rendszeresen lovaglók száma öt év alatt a jelenlegi 60 ezerről 300 ezerre emelkedhet, a lovaslétesítmények kihasználtsága pedig 20 százalékról 50-60 százalékra nőhet. A program további eredménye lehet, hogy a lovassportban szervezett formában részt vevők száma két-háromszorosára emelkedik, míg a lovaságazatban foglalkoztatottak létszáma megduplázódhat, és elérheti a 60 ezret.
Mindezeket az eredményeket az Új Magyarország vidékfejlesztési program sikeres végrehajtásával érhetjük el. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program kidolgozása 2007-re tehető, de a programok ebben az évben indulnak el. Éppen napjainkban, az elmúlt hetekben indult el például az Új Magyarország vidékfejlesztési program keretében a 3. tengely vonatkozásában az “élhető falu” program, amiben részletesen ki vannak dolgozva mindazok a pályázati lehetőségek, amelyeket az előzőekben felsoroltam a lovasprogrammal kapcsolatosan. Az Új Magyarország vidékfejlesztési program 3. tengelyének keretén belül 240 milliárd forint áll rendelkezésre például mikrovállalkozások támogatására, például falumegújításra, a kulturális örökség védelmére és turisztikai szolgáltatások, ezen belül nonprofit típusú szálláshelyek, horgász-ökoturizmus, vadászturizmus és lovasturizmus támogatására. Azt gondolom tehát, hogy az előbb felsorolt általános célokat szolgálják azok a keretek és lehetőségek, amelyekre most ez év november 30-áig lehet beadni a pályázatokat mindazoknak, akik pályázni kívánnak ezekre a forrásokra.
A másik, számomra nagyon fontos program, ami 2007-2008-ban fejeződött be, ez a LEADER Plusz vidékfejlesztési program, amit az AVOP keretében hirdetett meg még 2005-ben a Földművelésügyi Minisztérium. A LEADER az Európai Unió legsikeresebb közösségi programja. A megnevezése már önmagában is sokatmondó. Nem törvénybe foglalt tevékenységi szabályzat, hanem módszer, útbaigazítás, hogyan lehet a vidéki közösségeket helyi szinten aktivizálni. Nem azt mutatja meg, hogy mit kell fejleszteni, hanem hogyan kell cselekedni. A helyi erőforrások ésszerű hasznosításával megkísérli a közösségek igényeihez szorosan illeszkedő új fejlődési irányvonalak kimunkálását, és teszi ezt abból a felismerésből fakadóan, hogy az Európai Unió területi felszínének 90 százalékát lefedő vidéki térségek, továbbá az Unió lakosságának több mint felét kitevő vidéki népesség problémáit nem lehet egységesen kezelni.
A vidékfejlesztési programok kialakítását és működését 2007-től az európai mezőgazdasági és vidékfejlesztési alap, az EMVA biztosítja. Az 1698/2005/EK rendelet határozza meg az EU 2007-13 közötti vidékfejlesztési célkitűzéseit, a fejlesztési tengelyeket, továbbá ajánlásokat fogalmaz meg az EMVA-ból nyújtható támogatások felhasználására vonatkozóan. A program folyamatos fejlődés eredményeként érte el mai formáját.
A LEADER egy francia mozaikszó, amely a következőket jelenti: közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztése érdekében. A LEADER program az Európai Unió és többek között a körzetem, a sárréti kistérség 13 településének legsikeresebb közösségi programja volt 2007-2008-ban. Miért is? Azért, mert ebben az időszakban a közösségek 100 millió forintot nyertek el, és erre a 100 millió forintra a különböző településekről vállalkozók, önkormányzatok és civil szervezetek pályázhattak. E pályázatokkal nem óriási nagy beruházásokat, hanem néhány kisebb beruházást és fejlesztést valósítottak meg. Volt ezek között 8 millió forintos értékű, de volt 6 millió forint értékű pályázati támogatás. Például, hogy soroljam: az egyik 67 éves nyugdíjas bácsi a körzetemben a saját mikrovállalkozásának, egy virágkertészetnek a technikai fejlesztésére nyújtott be pályázatot, és 1,5 millió forint támogatást nyert. Ez a bácsi 67 éves, soha életében nem pályázott, de ezt a pályázatot megnyerte, és amikor befejezték a programot, azt mondta, hogy ő már azt is tudja, hogy a következő LEADER programban mit fog pályázni. Családi vállalkozás keretében tartja fenn ezt a virágkertészetet, és ez a kis forrás, kis összeg a LEADER Plusz programból nagyon nagy segítséget adott az ő fizikai munkájához és a tevékenysége érdekében.
A LEADER-ben a legfontosabb kulcsszó, hogy alulról jövő kezdeményezéseket támogat ez a program. Ennek az az előnye, hogy a projektek a helyi lakosok tudásán és helyismeretén alapulnak. Ebből következően az ő igényeiknek és a táj adottságainak megfelelő ötletek valósulhatnak meg.
A másik fontos kulcsszó az összefogás. A LEADER a kistérségben élő emberek kreativitására, leleményességére, ötletességére alapoz, és ösztönzi a helyi civil szervezetek, intézmények, valamint vállalkozások összefogását és együttes munkájukat a térség fejlesztése érdekében. Annak érdekében, hogy minden egyes térség megtalálja a maga kitörési pontját, ennek az eredményeképpen jöttek létre új együttműködések, új kezdeményezések térségünkben, és ez nagy siker, óriási eredmény. Ilyenek voltak például a Sárrét Íze fesztivál, az Agrárakadémia, a Sárréti Vállalkozók Klubja vagy a sárréti gazdanapok, amelyeket a püspökladányi FÖGE nevű gazdaszervezet szervez már évek óta.
Mi is már évek óta keressük a Sárrét kitörési pontjait. Ennek megvalósításában a LEADER program az egyik legmeghatározóbb mérföldkő. Ebben az a legnagyszerűbb, hogy a programok helyben vannak kitalálva, és európai módon vannak megvalósítva. A vidékfejlesztés nem merülhet ki csak pályázatírásból. Integráltan kell fejleszteni és építkezni, olyan folyamatokat kell elindítani, amelyek erősítik a helyi emberi és közösségi erőforrásokat, a helyi vezetést, a vállalkozói kultúrát, az innovációt és az emberek azon képességét, hogy céltudatosan és hatékonyan tudjanak együttműködni. Ezáltal lehetnek a helyi közösségek az eddigieknél nagyobb hatással a sorsukra.
Azt gondolom, hogy amikor 2007-ről és 2008-ról beszélünk, akkor a LEADER Plusz programot lehet megemlíteni konkrétan, de szeretném most megemlíteni azt is, hogy a következő évben meg fogják hirdetni az Új Magyarország vidékfejlesztési program 4. tengelyét, amely a következő LEADER konkrét pályázati kiírását tartalmazza.
Ebben az évben, 2008. szeptember 26-án Budapesten a magyar vidék napján Magyarország 93 közösségét nyilvánította a Földművelésügyi Minisztérium és az irányító hatóság LEADER-közösséggé. Én az összes többiről nem tudok beszélni, csak a saját közösségünkről. A saját közösségünk az első LEADER Plusz program jó végrehajtásán felbuzdulva pályázott, és meg tudta alkotni az akciócsoportot, s abban a hátrányos helyzetű térségben, ahol én is képviselő vagyok, a sárréti térségben, a bihari térséggel összefogva Püspökladány és Berettyóújfalu térségében 43 település összefogásával létrejött ez az új akciócsoport. Szeretném itt most elmondani, hogy 3,5 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre a következő évekre ennek a csoportnak.
Azt gondolom, hogy ez a program tehát, ez az európai program sokban fogja segíteni a térségben élő mikrovállalkozásokat, mezőgazdasági vállalkozókat, civil szervezeteket annak érdekében, hogy a saját vállalkozásaik jobban működjenek, a térség munkahelyei növekedjenek, és a térség népességmegtartó képessége is növekedjen.
Azt gondolom, hogy ez a forrás rendelkezésre áll, és ennek a megvalósítása az a feladat, hogy ennek a forrásnak a valamennyijét, a 100 százalékát el tudjuk hozni a térségbe, és fel tudjuk használni ezt a 3,5 milliárd forintot a jövőben.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiból.)
(18.40)
