KIS PÉTER LÁSZLÓ
KIS PÉTER LÁSZLÓ
KIS PÉTER LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Remélem, megbocsátják nekem a fegyelmezetlenséget, hogy visszatérek a napirendhez. Az agrárgazdaság 2007. évi helyzetéről szóló jelentésen belül az élelmiszer-higiénia és -biztonság kérdésével kívánok a hozzászólásomban foglalkozni.
Mielőtt a 2007. évi helyzetről szólnék, érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt évek során milyen környezetben kellett érvényt szerezni “a szántóföldtől az asztalig” elvnek. Mint ismeretes, a 2004-es EU-s csatlakozással kinyíltak a piacaink, az Unió gyakorlatilag egy nagy belső piacának aktív részeseivé váltunk. Az áruk szabad áramlásának kapcsán a csatlakozásnak nemcsak előnyeit élveztük, hanem jelentős hátrányait is el kellett szenvednünk. Itt utalnék a már ismert élelmiszerbotrányok sorozatára. Tehát az élelmiszer-biztonság szempontjából a környezet kockázatosabbá vált, a régi ellenőrzési rendszerünket az idő túlhaladta. A felvetődő problémákra gyorsan választ kellett adnunk. A korábbi szervezeti rendszer széttagolt, összehangolatlan volt, az ellenőrzések hatékonysága nem szolgálta az élelmiszer-biztonság javítását. A rendszer ráadásul költségpazarló is volt. Szerencsére a kormány és a szakma felismerte a helyzet tarthatatlanságát, ezért döntések sorozata indult el annak érdekében, hogy az ellenőrzés rendszere egy kézből irányított legyen.
Nem térek ki arra, hogy milyen konkrét intézkedések történtek, de a döntések legtöbb esetben politikai-szakmai konszenzussal születtek meg. Az eltelt időszak visszaigazolta a döntések és az intézkedések helyességét. De azt is látnunk kell, hogy a legjobb szervezeti és ellenőrzési rendszer sem alkalmas arra, hogy teljes mértékig megszüntesse a veszélyhelyzeteket, ezért szüntelen permanens harcra és állandó készenlétre van szükség az ellenőrző hatóságaink részéről. Sajnos, a rossz minőségű, az emberi egészségre ártalmas élelmiszer egyfajta biológiai fegyverré válhat, elsősorban a harmadik országokra kinyíló piacaink miatt. Azt hiszem, mindenki számára figyelmeztető kell legyen a lassan világméreteket öltő melaninbotrány. Ezért is indokolt a WTO-tárgyalásokon a határozott, kemény fellépésünk, mivel más az érdekünk mint élelmiszer-exportőr országnak, mint a jelentős élelmiszerimporttal rendelkező országoknak.
Tisztelt Ház! Rátérve a 2007. évi helyzet értékelésére, a jelentés megállapítja, hogy az ellenőrző hatóságok 2007-ben kétszer annyi ellenőrzést végeztek, mint 2006-ban. Az eljárások mélyrehatóbbak, több termékféleségre kiterjedők voltak. Az ellenőrzések alkalmával a hatóság szakemberei több mintát vettek, a létesítményeket részletesebben átvizsgálták. A jelentés megállapítja, hogy 2007-ben az élelmiszerek minősége, az alkalmazott higiénia, valamint a jelölések pontosabb alkalmazása miatt harmadannyi terméket kellett kivonni a forgalomból, és a kirótt bírságok összege is az előző évinél kevesebb. 2007-ben a folyamatos ellenőrzések mellett több kiemelt ellenőrzési időszakban is vizsgálódott a hatóság, így sarkallva a termékek előállítóit, valamint a forgalmazókat is a minőség és a színvonal folyamatos szinten tartására. A tisztesség azt kívánja, hogy elismeréssel szóljunk az ellenőrzésben segítséget nyújtó társhatóságokról, szervezetekről, a fogyasztóvédőkről, az ÁNTSZ-ről, a rendőri szervekről, illetve a vámhatóságról.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az élelmiszerlánc egyes területein feltárt hiányosságok miatt 5164 esetben került sor a korábban ellenőrzött létesítmények visszaellenőrzésére. A hatósági szakemberek több mint 103 ezer élelmiszermintát vettek 2007-ben, amelyből 4819 tételt kifogásoltak. Ez 4,6 százalékos kifogásolási arányt jelent. A mezőgazdasági bizottság ülésén is felvetődött, hogy sok-e vagy kevés a mintaszám. Én azt mondom, hogy nehéz viszonyítani, mi az elég és mi a kevés. Az ellenőrzött mintaszámokból nem lehet messzemenő következtetést levonni az ellenőrzés hatékonyságára vonatkozóan. Inkább a kifogásolási arányból lehet összehasonlítást tenni, illetve következtetést levonni a helyzet romlására vagy javulására vonatkozóan.
Meghatározó fontosságú az éves kockázatbecslésen alapuló ellenőrzések mellett a kiemelt időszakok hatékony ellenőrzése. Ilyenek a húsvét előtti időszak, a nyári üdülési időszak, a karácsonyi ünnepek előtti hetek. Ilyenkor dömpingjelleggel jelennek meg nagy tömegben a nagyobb kockázatú termékek a piacon és az üzletekben. A példák sorából kiemelve a húsvéti ellenőrzéseket: a szakemberek 976 engedélyezett és nem engedélyköteles élelmiszer-előállító helyen folytattak ellenőrzést, ahol a forgalomból kivont élelmiszerek ellenőrzési tételeken belüli aránya 1,6 százalék volt, ami - ha csak az arányt nézzük - nem tűnik soknak, de ha a kockázat oldalát nézzük, akkor már nem jelenthet megnyugvást.
(19.20)
A forgalmazásból ez időszakban 68 466 hazai előállítású és 16 108 EU-tagországból vagy harmadik országból származó tételt vizsgáltak a hatóságok. Az eredmény, azt hiszem, meglepetést okozhat, mivel a hazai termékeknél a vizsgált tételek 0,92 százalékát, az EU-tagországokból és harmadik országból származó tételeknek csak 0,47 százalékát kellett a forgalomból kivonni. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a hazai termékeknél sem megnyugtató a helyzet, van tennivaló a biztonságos élelmiszer előállítása és forgalmazása terén. Sajnos, a karácsonyi Csillagszóró-hadművelet során sem volt jobb a helyzet, ahol a forgalomból kivont, ellenőrzött termékek aránya 2,98 százalék volt, főként termékjelölés, tiltott módon való forgalmazás, fogyasztásra való alkalmatlanság miatt. A fenti tapasztalatok is indokolják, hogy tovább kell folytatni a lehető legszigorúbb módon az ellenőrzéseket, tájékoztatással, reklámokkal a tudatosabb vásárlói magatartás kialakítását, amely nagyobb önvédelmet is jelenthet a fogyasztók számára.
Tisztelt Ház! A 2007. év elején a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül létrejött az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, amelynek feladatköre kizárólag operatív jellegű. Így az igazgatóság a járványügy keretén belül nem csupán a szorosabb értelemben vett állat-egészségügyi, hanem nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű mentesítési és monitoringprogramjainak lebonyolítását, ellenőrzését még hatékonyabban tudja végezni. Ezen feladatok sikeres ellátása magasabb szintű állat-egészségügyi státust biztosít Magyarország számára, ami részben a közösségi élőállat-, illetve élelmiszerpiacra jutás feltétele. Nagyrészt a hazai gazdák védelmét biztosíthatja, mivel a szabad kereskedelemnek csak állat-egészségügyi, humán-egészségügyi korlátai lehetnek.
Erre tekintettel a jelentés évében több kiemelt feladat megvalósítására került sor. Többek között a madárinfluenza-járvány gyorsan és szakszerűen került elfojtásra a nagy állatsűrűség ellenére, így meg lehetett akadályozni a fertőzés kiterjedését. De ilyen volt a vaddisznóban talált sertéspestis, amelynél sikerült igazgatási rendszabályok alkalmazásával elhárítani a járványt. Az Aujeszky-féle betegség elleni nemzeti mentesítési program módosítását az EU illetékes szakembere elfogadásra javasolta a Bizottságnak, ami alapján egyrészt újból uniós társfinanszírozást nyertünk az Aujeszky-féle betegség 2008. évi monitoringprogramjához, másrészt közelebb kerültünk a mentesítési, ellenőrzési terv végrehajtásának uniós elismeréséhez, ami alapján kiegészítő állat-egészségügyi garanciákat vezethetünk be az uniós tagországból érkező élő sertésekre. Továbbra is sikerült fenntartani az ország juh- és kecskeállományának mentességi státusát a B. melitensis szempontjából.
Az állatszállítás és -vágás állatvédelmi ellenőrzése témakörben 2007 áprilisában az Európai Unió egészségügyi és fogyasztóvédelmi főigazgatósága élelmiszer- és állatorvosi hivatala ellenőrzésére került sor hazánkban. Az állatszállítás ellenőrzésének témakörében új, az EU-ellenőrök elismerését is kiváltó útmutató került összeállításra és kiadásra.
Tisztelt Parlament! Az országos állat-egészségügyi információs rendszer járványügyi alrendszeréhez kifejlesztésre került egy térinformatikai alkalmazás. Az alkalmazás lehetőséget biztosít arra, hogy a járványügyi alrendszerekben tárolt adatok alapján az állattartó telepek és egyéb létesítmények is térképen megjeleníthetők legyenek. Ezzel a korábbi évekhez képest lényegesen megkönnyült az állat-egészségügyi igazgatási döntéshozatal, és a betegségek járványügyi státusának bemutatása.
Tisztelt Ház! Összegezve az állapítható meg, hogy az emberi egészséget védő élelmiszer-biztonsági szervezet a 2007. évben jól, eredményesen látta el feladatát annak ellenére, hogy munkája hektikus, nehezen tervezhető. Az egy kézben levő direkt irányítás, egyenes utasítási lánc jól vizsgázott. Biztosította, hogy az élelmiszerlánc bármely pontján jelentkező probléma esetén az ellenőrző hatóság hatékonyan és gyorsan reagálni tud, és az eredményes intézkedést nem akadályozza más hatóság megkereséséből származó esetleges időveszteség. A szervezeti átalakítás lehetővé tette, hogy a felmerülő élelmiszer-biztonsági veszély előzményeit és következményeit az ellenőrző hatóság végig tudja követni a teljes élelmiszerláncon.
Tekintettel arra, hogy a jelentés a korábbi évekhez hasonlóan elemzően, reálisan, pontosan, magas színvonalon mutatta be a 2007. évi helyzetet és eredményeket, ezért a jelentés elfogadására kérem tisztelt képviselőtársaimat.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)
