GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN
GŐGÖS ZOLTÁN földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm. Azért választom ezt a módját, mert szavazások közben nem túl népszerű, ha az ember hosszasan érvel a maga igaza mellett. Ezt most talán jobban elviselik képviselőtársaim is.
Legelőször is erre az osztatlan közös ügyre szeretnék kitérni, ami persze nyilván érinti az SPS-t is, de azért elég érdekes kanyarral került ide. Rengeteg termelő jelentkezett, egyszer, majd ha a képviselő úr akarja, elküldöm azokat a leveleket, amelyeket kaptunk, és nemcsak társas vállalkozásoktól, hanem családi gazdálkodóktól is, meg magántermelőktől is, hogy bizony-bizony, ők nem tudják visszaigényelni a gázolaj-támogatást, mert a földhasználati igazolást némelyik földhivatal - nem mindegyik - csak akkor hajlandó kiadni, ha az osztatlan tulajdonosi közösség valamennyi tagjával aláíratják a bérleti szerződést. A gyakorlat az, de ez megint életszerű - ezért nem értem, hogy képviselő úréknak miért ilyen nagy probléma ez a körlevél, persze ez egy tipikus ügy, végy egy körlevelet, magyarázd félre, és utána lehet balhét csinálni belőle, persze nem az van benne... Én azt gondolom, ez megint a termelők védelmében van, ezért bármikor kiállok a magyar mezőgazdasági termelők elé, hogy meg fogják kapni a gázolaj-támogatást, és nemcsak azt, hanem sok egyebet is, amitől eddig elestek volna.
Arról van szó, hogy a tulajdonosi kör egy bizonyos része nem elérhető, nem fellelhető. Rengeteg próbálkozást igazolnak, levelet írnak, idősotthonokat keresnek fel, egy része nem él, egy része Amerikában van, egy része Ausztráliában van, tehát egyszerűen nem elérhető, éveken keresztül nem volt elérhető. Ezért az Igazságügyi Minisztériummal leültünk, és végignéztük a jelenleg érvényes szabályokat, és bizony-bizony nem mi találtuk ki ezt a jogalapot, hanem ott van nálam az Igazságügyi Minisztérium levele, amiből levezethető, hogy ez a dolog bizony szótöbbséggel a mostani jogszabályok alapján is eldönthető. Ugyanis én Ptk.-módosítást kezdeményeztem ebben az ügyben, képviselőtársam ott volt, amikor mindenki fölvetette a Fövét-ülésen, hogy ezzel kezdjünk valamit. Azt nyilatkozta az Igazságügyi Minisztérium, hogy ehhez a dologhoz egyáltalán nem kell Ptk.-módosítás, ha a szótöbbség megvan, akkor ez természetesen ilyen értelemben, tehát használatba adásnál - nem eladásnál, mert valaki másét nyilván nem lehet eladni - bőségesen elég.
Én csak azt tudom javasolni, ha ennyire alkotmányos jogokat védenek, hogy bárki, aki Amerikában él, és nem megtalálható, tegyen följelentést, mondjuk, az Alkotmánybíróságon, hogy miért adták bérbe az ő osztatlan közös földjét. És itt erről van szó, képviselőtársaim - és nem kell mást belemagyarázni -, hogy mi egy valós, természetes személy; mert ezekkel nincs baj... Itt általában 98 százalékos szokott lenni az aláírás, de a 2 százalék miatt volt olyan földhivatal, amely megtagadta a bejegyzést.
Most kiküldünk egy körlevelet, hogy egységes legyen a jogértelmezés a minisztérium intézményrendszerében, és én azt gondolom, ehhez jogom van, de, képviselő úr, önöknek is, hogy mondjuk, hatalommal való visszaélésért följelentsenek. Volt már ilyen, természetesen állok elébe. De nem szóban közöltem az utasítást, tehát még nyoma is van, lehet menni ügyészségre, bárhova, ebben úgyis nagy gyakorlatuk van.
A másik, amit szerettem volna mondani, idéznék a Fidesz “Erős Magyarország” címet viselő programjából: “A termőföldet meg kell őriznünk a magyar társadalom számára.” Most éppen képviselő úr az után érdeklődik, hogy milyen alapon kértük a hároméves moratórium meghosszabbítását. “A mezőgazdaságból élők pedig az uniós szabályoknak is megfelelő, versenyképes, munkaerőt fölvenni képes piaci szereplők legyenek. A versenyképesség megteremtéséhez elengedhetetlen a gazdák pénzügyi helyzetének javítása. Olyan többszintű támogatási rendszer kialakítását tűzi célul, amely testre szabott támogatásokkal képes segíteni mind a családi, mind a kis- és középüzemi gazdaságokat, valamint a nagyüzemi gazdaságokat.” Ebben gyakorlatilag az SPS van leírva, képviselőtársaim. Most én is megtehetem azt, hogy úgy értelmezek valamit, ahogy akarok, ahogyan éppen ti szoktátok a vita kapcsán. (Közbeszólások a Fidesz soraiban.)
(21.30)
Én ezzel a szöveggel bármikor kiállok a magyar média elé, és soronként megmagyarázom, hogy a Fidesz “Erős Magyarország” programja az SPS bevezetését szorgalmazza. Most meg nyilván ennek ellentmond, de az üléspontok mindig megváltoztatják az álláspontokat. Szó nincsen benne erről - miért lenne benne? Attól még bele lehet magyarázni. Az enyémben is benne volt az Igazságügyi Minisztérium, amit te nem említettél egyébként - csak úgy mellesleg.
Azt gondolom, hogy ha röviden össze akarjuk fogni az SPS-re való átállás legfontosabb észrevételeit, akkor úgy gondolom, itt a részletes vitában három alapvető, kulcsfontosságú téma körül ütköztek a vélemények. A támogatási jogosultság jogi minősége és esetleges földtulajdonhoz való kötése, a bázisidőszak kiválasztása és a bevezetés időpontja, amely e nap, a részletes vita gyújtópontjában is volt.
Hát igen, a földtulajdonhoz való kötéssel kapcsolatban látjuk, hogy annak ellenére, hogy a képviselőtársaim általában egymással vitatkoztak, nem velünk, hiszen ezeket az érveket folyamatosan hallottuk, én csak egy-két mozzanatnál szóltam közbe, amikor úgy éreztem, hogy muszáj, úgy gondolom, nem hiszem, hogy bárki is ki akarná semmizni a földtulajdonosokat. Azt hiszem, hogy aki földtulajdonos, és gazdálkodni akar, szeret hajnalban kelni, szeret tehenet fejni, és nem a Hawaii-tengerparton sütteti magát abból a bérleti díjból plusz még ha a támogatási jogosultságot odaadjuk neki, akkor azt gondolom, egy dologról beszélgetünk. Csak valahol - mint mindig - a tulajdon szentsége előjön, amivel mi teljesen egyetértünk. A tulajdonosnak most is joga van bármit csinálni a földjével. Joga van eladni, joga van bérbe adni, és joga van a kockázatot vállalni és művelni. Ha úgy dönt, hogy művelni akarja, megvan a lehetősége, hogy bármikor a támogatási jogosultsághoz jusson. A képviselőtársaim is pontosan tudják ezt, csak nem ezt hangsúlyozzák ki, hanem azt mondják, hogy örök életre odaadjuk valakinek. (Jakab István: Visszaosztva!) Semmiféle visszaosztás nincsen, képviselő úr. Jó, én is beleszóltam, amikor te beszéltél, úgyhogy rendben van. (Derültség a Fidesz soraiból.)
Azt gondolom, nincsen semmi ilyenről szó. Hogy visszaosztjuk, vagy nem, vagy hogy mennyi legyen a tartalék, vagy mennyi nem, ezek elég bonyolult kérdések. Azt gondolom, hideg fejjel kell kiszámolni. Egyébként szeretném jelezni, hogy ezt általában így is szoktuk végezni a minisztériumban, ahol nem érnek bennünket ilyen külső hatások, amikor ilyeneken kell gondolkodnunk. Az a lényege a dolognak, hogy ha túlságosan nagy tartalékot hagyunk, elvonja az Európai Unió, ha pedig alacsonyat, akkor pedig tényleg támogatási jogosultságokat kell visszaszednünk. Ezért nem mindegy, hogy milyen számítások előzik meg, és milyen módszertan alapján csináljuk ezt a báziskorrekciót.
Miután kimondtam ezt a szót, ez a báziskorrekció egyúttal azt is jelenti, képviselőtársaim, hogy átlagokra nagyon nehéz lenne ám báziskorrekciót alkalmazni. A nyílt napon is elhangzottak bizonyos problémák. Ezeket tudjuk majd kezelni a báziskorrekcióval, legalábbis úgy látom, 90 százalékban. Ha többéves átlag van, erre mondok egy példát. Például belvíz van az egyik évben, a másikban pedig nincsen. Két év átlagára milyen belvízbázis-korrekciót tudok készíteni, hogy az korrekt legyen? (Dr. Ángyán József: 2006-ban volt a belvíz!) Ha belvíz volt 2006-ban, akkor arra meg fogom adni a GOF-jogosultságot, még akkor is, ha területpihentetésként szerepel, mert le van írva. (Dr. Ángyán József: Ugyanezt kell csinálni itt is.) A báziskorrekció kapcsán le van írva, hogy mire tudok báziskorrekciót adni. Tudok az új belépőnek, tudok annak, aki szerkezetet váltott, például lucernája volt, és nem járna GOF-növény - minden további nélkül meg tudom csinálni, mert jogom van hozzá.
De akkor nem tudom megcsinálni, ha három év átlaga van. Olyat én még nem láttam, hogy három év átlagára csinál valaki báziskorrekciót. Vagy bázis van, és akkor az egy adott pillanatban van, vagy pedig átlagot számolok, és akkor nincs báziskorrekció. Most azt kérdezem: mivel járnak jobban a termelők? Többen elmondták: biztos, hogy igazságosabb lenne három év átlaga. Én meg azt mondom: ha problémákat akarunk kezelni, és alapvetően nem annyira, inkább majdnem egyedi problémákat, és nyilván akarjuk kezelni, akkor szerintem az a módszer, hogy báziskorrekciót alkalmazunk, lehet. Egyébként sem lehetne előremenőleg. Olyat még nem hallottam, hogy történelmi bázis előre, mert az nagyjából ugyanannyi lenne, mintha szombaton délben már valaki tudná a lottószámokat. Az Európai Unióban is... (Font Sándor: Nem igaz! Az idei évben meg kellett igényelni. - Dr. Ángyán József: Három éve volt. Meg tudták oldani.) Hároméves átlag, igen, de 2003-ban mondták meg... (Közbeszólások.)
Jó, képviselő urak, de mi ezt így gondoltuk. Azért vannak a módosító javaslatok, hogy önök benyújtsák. Egyébként is amilyen módosító javaslatok vannak, azokból tisztán látszik, hogy ezt a törvényt nem akarják. Akkor meg miért kínlódunk vele ennyit? Akkor ki kell mondani, hogy ez nem kell. Volt, aki őszinte volt. (Jakab István felé fordulva:) Pista egyébként korrekt volt, mert olyan módosító javaslatot adott be, amelyet következetesen képviselt is, hogy halasszuk el 2013-ig. Csak akkor azt nem tudom, most miért tárgyalgatunk és milyen törvényről. Akkor semmi értelme nincs, hogy most, ebben a pillanatban erről a törvényről tárgyaljunk, ha nem akarunk SPS-t.
Azt meg a képviselőtársamnak mondom, hogy azt mindenki tudja, hogy a SAPS és a top up nem lesz, mert elfogy. Úgy értem, egyszer talán elérjük valamikor az Unió gazdáinak legalábbis az átlagát, ami nem azt jelenti, hogy a legnagyobbat is elérjük valaha is. Így egy kicsit lehet esélyünk esetleg arra, hogy az állattenyésztőknek valamit tudunk majd segíteni, hogy közeledjünk, egyébként meg semmi esélyünk nem lenne. Akkor legalább annyit tegyünk már meg, hogy ne WTO-ellenes szabályokat hozzunk, mert az Európai Unió is előbb-utóbb rákényszerül arra… - senki nem mondta ki, hogy 2013 után maradhat a SAPS-rendszer. Soha ilyen el nem hangzott senki szájából, mert ha valamit termeléshez kötök, az egyértelműen WTO-ellenes, és az Európai Unió nem teheti meg.
A másik az, hogy miért gondoljuk azt, hogy ez jobb. Azért gondoljuk, mert mi azt szeretnénk, ha az lenne ráírva a tejre, hogy 100 százalékban magyar termék, és nem az lenne ráírva, hogy Made in EU. Ugyanis pontosan a tejtermelők azok, akiknek igen-igen nagyot tudunk segíteni ezzel a rendszerrel. Így is sokan abba fogják hagyni. Még ez is benne van a játékban természetesen. De sokkal nagyobb az esélye, hogy akik most beruháznak és beruháztak, és bármennyire is fáj, képviselő úrnak ezek azok a kolhoz típusú nagybirtokok, vagy nem tudom, hogyan szokták fogalmazni, de akárhogy is nézem, egyszerűen ha a tejelő tehenészet 95 százaléka ezeknél van, és mi szeretnénk magyar tejet inni és nem ezzel a - ma már annyit mondtam, elfelejtettem - melaninnal szennyezett tejport, akkor nagy valószínűséggel nekünk segíteni kell a magyar állattenyésztőket, még akkor is, ha azok ilyen galád, akasztanivaló tőkés társaságok.
Most én is hadd mondjam ki azt, amit úgy általában ki szoktak mondani, csak nagyjából. Hát ilyen szövegeket hallottunk többször, hogy ezek itt loptak, csaltak, hazudtak. (Font Sándor: Azok a kommunisták voltak!) Ezt már nem egyszer hallottuk egyébként. Ugyanaz az asszociáció volt végig, csak nem tudok mást mondani, ha az állattenyésztők döntő többsége ott van, akkor vagy eldöntjük, hogy legyen Magyarországon tenyésztés, és segítjük őket, vagy nem. Ezt a kérdést nem lehet máshogy lefordítani. (Dr. Ángyán József: Kétszázezer szereplő!)
A kétszázezer szereplő közül, aki most a rendszerben van, kivétel azok a spekulánsok, akik nagyon nagy mennyiségű legelőket és réteket vittek be a SAPS-rendszerbe. Nyilván nincs vele munka, mert egy évben két műveletet jelent, nagyjából 20 ezer forint költséggel. Ők számítottak százezer forintos támogatásra 2013-ban, amiből persze semmi nem lesz, mert nagyjából 30-at fognak kapni. Úgy gondolom, ez bőven elég, ha nem vállalják az állattenyésztés kockázatát. Aki pedig vállalja, az kapott volna mondjuk, 40-et, ha leátlagolunk mindent, így meg kap mondjuk, 110-et. Azt hiszem, nekünk ez a feladatunk, hogy ezt csináljuk és ezt alkalmazzuk, természetesen ennek a kockázataival együtt, ami a felkészüléssel és egyébbel jár.
Nem akarom megkerülni a kérdést. Eddig 20 millió forintot költöttünk el a rendszerre. Úgy gondolom, töredéke lesz az a pénz, mint amit mondjuk, a keresztmegfelelés miatt el kell költenünk informatikára, ami nagyjából 3 milliárd forint. Úgy gondolom, hogy az SPS-átálláshoz nekünk külön forrásokat nem kell biztosítanunk. A mostani rendszer, a mostani adatbázisaink ezt messze tudják kezelni, és úgy tűnik, az informatikai rendszer is. Már most ott tartunk, hogy nagyjából tudjuk a 200 ezer szereplőt modellezni, hogy hogyan, milyen módon jár, ha különböző módon osztjuk és csináljuk meg a korrekciókat.
Nem azt mondom, hogy kész van a rendszer. Ilyet nem is mondhatok. A rendszernek úgy kell készen lennie, hogy a benyújtás időszakában nagyjából fogadóképes legyen, és onnantól még lesz három hónapjuk, hogy a kifizetések elő legyenek készítve. Nem fogunk mindent kifizetni 2009-ben, mert azt még a nemzeti rész miatt nem tudjuk, hanem nagyjából 60 százalékot és 40-et, vagy 70-et és 30-at. Nyilván azon leszünk, hogy minél többet, de ez az adott év költségvetésében betervezett top up rész. Nem kell egyben fizetni. Az Európai Unió elfogadta ezt a kérést nemcsak tőlünk, hanem mástól is, azért, hogy utólagos viták ne legyenek, ugyanis nem minden esetben tudnánk teljesen lezárni a rendszert, mert lehetnek vitás ügyek, amelyek esetleg az egészet blokkolhatnák, bár egy kicsit szigorúbb lesz a kontroll, nem lehet olyan, hogy lemondok két hektárról, mert én azt akarom, hogy gyorsan kapjunk támogatást. Ezért nyilván ezeket a dolgokat mi kezelni fogjuk.
A módosító javaslatok közül nagyon sokat támogattunk és minden olyat természetesen, ami a jobbítás irányába megy, de azzal nem nagyon tudunk mit kezdeni, ami arról szól, hogy ne legyen ilyen törvény, mert akkor nyilván a szavazásnál mindenki úgy szavaz, ahogyan gondolja. Én meg tartom azt a véleményemet, amit mondtam eddig végig: ha a parlamenti többség meglesz ehhez, akkor bevezetjük, ha nem, akkor nem.
(21.40)
Valóban nincs kényszer, de nem is tiltja semmi. Mi meg úgy gondoljuk, hogy időnként azért kockázatot is vállalni kell, persze ezt sokan úgy gondolják, hogy ezt nem kellene, de akkor még talán mindig a fán lennénk, és a banán lenne a legfőbb táplálékunk, de úgy gondolom, hogy egy kicsit ennél ez a dolog azért többet ér.
Képviselőtársaim, köszönöm szépen az aktív szereplést. Nyilván ez azt is jelenti, ha már ennyire aktívak voltak, hogy hasznos volt, kemény… (Font Sándor: Nem úgy, mint a szocialista képviselők, ez igaz!) Képviselőtársam nem volt itt, amikor ők hozzászóltak, hiszen egy órával később érkezett a vitára, csak szeretném jelezni. Majd olvassa el a jegyzőkönyvet! (Font Sándor: Téved, államtitkár úr! Öt percet késtem!) Nem gondolnám, képviselő úr (Font Sándor: Én meg igen!), mert ha itt lett volna (Az elnök csenget.), tudná, hogy Godó Lajos is szólt, Herbály Imre is. (A elnök csenget.) Csak demagógiával nehéz vitatkozni, észérvet meg túl sokat nem hallottunk ma este.
Úgyhogy köszönöm szépen a figyelmüket, folytatjuk a jövő héten a módosító javaslatok szavazásánál. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban. - Herbály Imre: Olvasd el az általános vita jegyzőkönyvét!)
