GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN
GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem is kaphattam volna jobb végszót, mint amit Babák Mihály képviselő úrtól kaptam. Tisztelt Képviselő Úr! Mi volt a szándékunk, amiért ezt a dolgot napirendre tűztük ennyi idő után? Sok minden mást mondhatnék, de amit ma tettünk, leleplezi azt, hogy a Fidesz részéről számtalan olyan populista kezdeményezés van, ami mögött nincs mögöttes tartalom, nincs mögötte semmilyen elképzelés, semmi más, mint csak ez a 200 fő. (Babák Mihálynak:) Tisztelt Képviselő Úr! Én csendben végighallgattam, pedig sokszor lett volna ingerem közbeszólni. Fog tudni az elnök úr önnek még egyszer szót adni. Valahogy úgy vagyunk ezzel, mint voltak önök, amikor azt mondták, hogy tb-járulékot lehet csökkenteni, közben meg nyugdíjat emelni. Ebben a kérdésben sincs más helyzetben a kormánypárt, amely felelős azért, hogy az alkotmányos rend, az ön által sokat említett alaptörvény megvalósuljon, és ne álljon elő olyan helyzet, ami nem megvalósítható.
Számomra szimpatikus volt az a kérdés, amit Rubovszky képviselő úr elmondott, hogy a hatálybalépést lehetne olyan rugalmassá tenni, hogy akkor lép hatályba, amikor megvan a választójogi törvény. Ez válasz önnek is. Ha itt lett volna a vitában, akkor hallotta volna, miért beszélünk olyan sokat a választójogi törvényről. Azért, mert ez a kérdés nem arról szól, hogy akarunk-e kisebbet vagy nem, ebben a szándék megvan, de a lényeg az, hogy hogyan legyen meg a 200. Számunkra először az jön, hogy választójogi törvény, és majd ez ad egy eredményt, nem pedig az, hogy mondunk egy számot, és utána kezdünk hozzá valamilyen játékszabályt kitalálni. Kedves Kontur képviselő úr, én ma már egyszer elmondtam és bocsánatot kérek azoktól, akik ezt kénytelenek ismét meghallgatni: a választónak joga van tudni, hogy lesznek-e egyéni körzetek, vagy sötét, füstös pártirodákban dőlnek el az országos listák, amiről majd neki dönteni kell. Meg kell tudnunk mondani, hogy a 200 mögött mi áll. Dávid Ibolya elmondta, hogy jelenleg 176 egyéni körzet van, ahol hihetetlenül nagy aránytalanságok vannak, s arra kötelez bennünket az Alkotmánybíróság, hogy tegyük arányossá.
S most megint Babák képviselő úrnak mondom: a Fidesz felismerte, hogy igény van rá, de a Fidesz azt is felismerte, hogy beszorult 2006-ban, mert a többéves tárgyalásokon - ahogy Wiener György korábban elmondta - négy párt egyetértett abban, hogy a választói voksokkal arányos legyen a mandátumok kiosztása, egyedül a Fidesz nem értett vele egyet. S a Fidesz attól tartott, hogy a négy frakció közül egyvalaki kiáll és azt mondja, a Fidesz zátonyra juttatta a választójogi törvény ötpárti tárgyalását, ezért gyorsan előzni kezdett valamilyen irányból, és benyújtott egy egymondatos módosítást. Tehát amit ön olyan nagyon kiválónak tart, nem más, mint egy menekülőpálya. A mai vita tökéletesen mutatja, hogy nincs válasz, semmilyen válasz nincs arra, hogyan képzelik el, hogy a 200 fő hogy fog összeállni, milyen formában.
Megint csak megerősítem, és én magam mutatok arra hajlandóságot, hogy képviselőtársaimmal nyújtsunk be egy választójogi törvényt, amiről szintén lehet itt a Ház falai között vitatkozni, s lehet azon kívül is, és tényleg mondjanak véleményt a választók, hogy milyen megoldás az, ami számukra szimpatikus.
(13.40)
Ennek alapján határozzuk meg a létszámot, mert ez ad egy matematikai algoritmust. Nem vagyunk ellene annak - ezt minden szocialista képviselő elmondta -, hogy legyen kisebb az Országgyűlés, tehát ebben partnerek vagyunk, de a felelősségét érezzük annak, hogy ezt csak úgy lehet, ha van hozzá egy érvényes választójogi törvény. Még egyszer ismétlem, amit mondtam a kétpercesemben: számunkra az alkotmánymódosítást csak akkor lehet megszavazni, ha lehetőleg ugyanazon az ülésen legkésőbb, de ezt megelőzően eldöntjük, hogy hogyan választunk. Különben előállhat az a helyzet, hogy kimondjuk a 200-at; tegyük fel, elfogadjuk kétharmaddal Rubovszky képviselő úr javaslatát, hogy akkor lép hatályba, ez azt jelenti, hogy döntöttünk arról, hogy kisebb lesz az Országgyűlés létszáma, de valójában soha nem lép hatályba.
Azt gondolom tehát, hogy azt a célt kéne kitűzni magunk elé, hogy a 2014-es választásokon tényleg kisebb legyen, és ha ezt a célt kitűztük, és megpróbálunk még egyszer arról beszélni, hogy milyen legyen a választójogi törvény - és bízom abban, hogy a Fidesz is elfogadja, hogy ennek arányosnak kell lenni -, ebben az esetben lehet konszenzus, és el lehet fogadni egy olyan törvényt, ami mindannyiunk számára nagyon fontos, és függetlenül attól, hogy ki van többségben vagy kisebbségben, elfogadható.
Az a rendszer… - és mi ezért vagyunk élharcosai a választójogi törvény megváltoztatásának, mert a saját utunkon keresztül tudjuk bebizonyítani azt, hogy azonos támogatottság esetén hogyan lehet valaki abszolút többségben vagy lehet kisebbségben. Meggyőződésünk - megint csak erősítem, amit Wiener György elmondott -, hogy lassan 20 évvel a rendszerváltás után most már az a rendszer, amit az alapító atyák kitaláltak, hogy biztos és stabil kormányzóképes erő jöjjön létre minden esetben, ez ma már megvalósul, nincs veszélyben, tehát megtehető, hogy arányos legyen a választói voksokkal a parlamenti mandátumok kérdése.
Mi módosító indítványokat fogunk benyújtani. Úgy, ahogy Répássy Róbert előterjesztőként elmondta, hogy egymásnak ellentmondóak - igen, mert törekszünk arra, hogy ebben lehetőleg valamilyen konszenzus legyen. Tehát még további indítványokat fogunk benyújtani annak érdekében, hogy netán mégis kétharmaddal elfogadható legyen ez a törvényjavaslat, és hívom önöket arra, hogy alkossuk meg együtt közösen az új választójogi törvényt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
