GULYÁS JÓZSEF

Teljes szövegű keresés

GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Van úgy, hogy a kevesebb több, ez igaz lehet egy vitára, de igaz lehet az Országgyűlés létszámára is. A Szabad Demokraták Szövetsége - nem véletlenül - a rendszerváltás óta több ízben felvetette itt az Országgyűlésben, vagy különböző pártközi egyeztetéseken a kisebb parlament, a kisebb létszámú parlament szükségességét. De nem egyszerűen felvetettük ezt a kérdéskört, kezdeményezők voltunk, hanem konkrét javaslatokat is megfogalmaztunk, ahogy Wiener képviselőtársam utalt rá. Most egy alkotmánymódosítási kezdeményezéssel találkozunk itt a parlamentben, amelyet a Fidesz jegyez. És egyet kell hogy értsek Wiener képviselőtársammal, miszerint ez a javaslat ebben a formában, ilyen módon nem jelent, nem jelenthet megoldást arra a kérdéskörre vagy arra a problémára, amit kezelni kívánunk.
Miért nem? Egyfelől azért nem, mert a választójogi törvényt módosítani alkotmánymódosításon keresztül úgy, hogy nem látjuk magát a választójogi törvénymódosítás irányát, nincs tartalmilag megalapozva, ez elfogadhatatlan. Nem beszélve arról, hogy milyen helyzetet állítana elő, ha mondjuk, jövő héten egy gombnyomással megszavaznák a képviselők ezt az alkotmánymódosítást, túl azon, hogy a kihirdetés napján lépne hatályba. A korábbi paragrafus, ami ebben szerepelt, hogy 2007. április 30-áig kellene gondoskodni a törvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslat országgyűlési előterjesztéséről, ez persze kezelhető, egy módosító javaslattal felülírható, de kérdezem tisztelt képviselőtársaimat, illetve elsősorban az előterjesztőket, végiggondolták-e a javaslat esetleges elfogadásának következményeit.
Például a Fidesz nagyon szeretné, ha előrehozott választások lennének. Ha elfogadjuk ezt az alkotmánymódosítást a jövő héten - akkor mi van az előrehozott választásokkal? Lehet-e előrehozott választásokat tartani úgy, hogy van egy alkotmánymódosításunk, amely hozzányúlt a parlament létszámához, de nincs olyan választójogi törvény, amely szabályozza ezzel összhangban a választások lebonyolíthatóságát? Ez teljesen abszurd helyzetet eredményezne.
De az alapproblémára visszatérve, azt gondolom, hogy ebben a formában ez a javaslat biztos, hogy alkotmányossági, közjogi szempontból elfogadhatatlan és tarthatatlan. De nézzük meg tartalmi irányát és szándékait illetően ezt az előterjesztést! Ahogy mondtam, mi jó szívvel tudjuk támogatni, ahogy korábban is ezt tettük, kezdeményeztük a kisebb létszámú Országgyűlésre vonatkozó előterjesztést, előterjesztéseket. Ugyanakkor itt szerepel egy 200 fős Országgyűlésre egy javaslat. Az SZDSZ kész akár ezt a létszámot is támogatni, nem fogunk benyújtani 300 főre módosító javaslatot. Ezzel együtt az egy létező probléma, amelyről MDF-es, illetve szocialista párti képviselőtársaim beszéltek, nevezetesen, hogyan érinti ez a javaslat a választójogi rendszer egészét, hogyan befolyásolja a népképviselet mandátumkiosztását. Hiszen tudjuk azt, hogy ha megváltoztatjuk a választójogi törvényt, akkor az alapvetően befolyásolhatja a mandátumkiosztást. Történt erre utalás Wiener képviselőtársam esetében, én is említhetném, hogy 1994-ben az elnyert voksok alig húsz-egynéhány százalékával több mint 54 százalékát szerezte meg a Magyar Szocialista Párt a mandátumoknak. Bocsánat, 1994-ben a listás választásokon 33 százalékot ért el a Szocialista Párt, és a mandátumok közel 54 százalékát szerezte meg, ami rámutat arra, hogy mennyire aránytalan a választási rendszer.
(12.40)
Azt gondolom tehát, hogy amikor a mandátumkiosztásról vagy a választójogi törvény módosításáról beszélünk, akkor figyelembe kell venni azt, hogy hogyan érinti ez a népképviseleti elvet. A Szabad Demokraták Szövetsége támogatja azt, hogy foglalkozzunk ezzel a kérdéssel, de olyan módon érdemes ezt a kérdést napirendre tűzni, ami valóban elvezethet bennünket egy megoldásig.
Dávid Ibolya elnök asszony beszélt arról, hogy az MDF kész arra, hogy az ötpárti tárgyalásokat felújítsuk. Én meg azt gondolom, hogy nem egyszerűen késznek kell lenni, fel kell újítanunk ezeket a tárgyalásokat, hiszen alkotmánybírósági határozat kötelez bennünket, hogy nyúljunk hozzá a választókörzetekhez, éppen a választókörzetek közötti aránytalanság okán. Tehát megkerülhetetlen, hogy a jogalkotás foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Szerintem egyébként idén ősszel ebben a dologban lépnünk kellene, ehhez pedig valóban arra van szükség, hogy ötpárti tárgyalásokat folytassunk.
Dávid Ibolya ennek a vitának a kapcsán beszélt a kétkamarás Országgyűlés szükségességéről is. Be lehet csempészni végül is ebbe a vitába ezt az elemet is, hiszen egy alkotmánymódosítás általános vitája során vagyunk, ugyanakkor azt gondolom, hogy ez egy nagyon rossz irány. Annak idején, amikor a rendszerváltás előkészítése során az ellenzéki pártok erről a kérdésről vitatkoztak, nem véletlenül döntöttünk a mostani modell mellett. A kétkamarás modell, ahogy Dávid Ibolya fogalmazott, egy nagyobb kontrollt biztosítana, és emiatt kívánatos szerinte. Azt gondolom, hogy ha megnézzük akár a cseh példát vagy más példákat, ahol ez működik, bizony nagyon sok probléma van ezzel. Miért jelent nagyobb kontrollt az Országgyűlés vagy a jogalkotás fölött az, hogyha az egyházak és a szakszervezetek korporatív módon jelen vannak egy második kamarában, mint az a kontroll, amelyik létezik, nevezetesen: a választások során a választópolgároknak van módjuk figyelembe venni az Országgyűlés, illetve a kormány munkája során, négyéves munkája figyelembevételével azt, hogy akar-e vagy kíván-e változtatni, illetve hogyan él a kontroll jogával.
Visszatérve az alapkérdéshez, tisztelt Országgyűlés, a Szabad Demokraták Szövetsége szükségesnek tartja azt, hogy foglalkozzunk a választójogi törvény módosításával. Szükségesnek tartjuk egyrészt azért, mert alkotmánybírósági határozat kötelez bennünket, és szükségesnek tartjuk azért is, mert a parlamenti pártok gyakran beszélnek a kisebb létszámú Országgyűlés szükségességéről; én azonban megoldáspárti vagyok, ahhoz pedig arra van szükség, hogy megegyezzünk, és valóban módosítsuk a választójogi törvényt. Ennek az eléréséhez nem ez az út a járható, amelyet a Fidesz-frakció kezdeményez, mert ilyen módon biztos, hogy nem jutunk közelebb a megoldáshoz.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem