HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ
HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Azt gondolom, hogy nagyon lényeges a mai tárgyalás, ez a bizottságunk munkájában is elég komoly hangsúlyt kapott, hiszen a 2003. január 1-je óta működő Nemzeti Civil Alapprogram mint új törvény, bár ezt különbözőképpen ítéljük meg, de nem vitatható, hogy nagyon komoly új lehetőséget nyitott meg a civil szféra számára. Én az akkori bizottság tagjaként emlékszem rá, hogy tizennégyszeres forráshoz juttatta akkor a civil szférát, és nyilván az azóta eltelt ötéves időszak rámutatott arra is, hogy hol a törvénynek lenne további lépésekre szüksége, hol pedig magának a civil szférának kellene még befolyásolnia saját munkájával, a részvétel megerősítésével ezt a szerintem nagyon jól elinduló folyamatot.
Van tehát ötéves tapasztalat, és lezajlott két választási ciklus úgy, ahogy ezt az államtitkár úr is elmondta, és hadd tegyem hozzá az előző megszólaláshoz, hogy nagyon széles körű egyeztetés volt most a civil szervezetekben azt illetően, hogy milyen változtatásokra van szükség. Szükség van a támogatásban részesülők pontosítására, nem is annyira ezt felülvizsgálni, hanem inkább egészen pontosan meghatározni, hogy azok, akik másutt nevesítetten működési támogatást kapnak, itt ugyanarra a dologra ne kaphassanak támogatást.
Nagyon fontos a jogorvoslatok biztosítása, hiszen egészen konkrétan olyan anomáliák is előfordulnak, hogy a meghirdetésre, közzétételre 30 nap áll rendelkezésre, és ugyanennyi áll rendelkezésre a kifogások benyújtására. Ha az előző esetben a meghirdető az utolsó napon teszi fel, akkor itt nagyon szűk az a keret, ahol a civil szervezetek mozdulni tudnak. Fontos tehát a jogorvoslatok biztosításának részletes szabályait most a törvény módosításánál figyelembe venni. Ez egyébként legtöbbször a másik esetben a beszámolóknál szokott előfordulni, hogy olyan problémák vannak, ahol nemcsak egyszeri jogorvoslatra van szükség, hanem egészen el lehet most menni akár a bírósági eljárásig is ebben a most beterjesztett változatban.
Nagyon fontos az összeférhetetlenség szabálya. Nemcsak elvben kell azt mondanunk, hogy más célra szerveződött érdekképviseletek, pártok ne részesülhessenek itt befolyással, hanem ezt a mostani szabályozással is rendbe kell tenni. Valamint a közpénzek nyilvánosságának megerősítése nemcsak azért szükséges, mert erre egy korábban meghozott törvénnyel összhangban itt is sort kell keríteni, hanem azért is, hogy tényleg valós képet kapjanak az érintettek, a civil szervezetek arról, hogy melyik folyamat hol tart.
Általában tehát azt lehet mondani, hogy a nyilvánosság és átláthatóság az a szempont, ami most eredményezte ezeknek a változásoknak az elindítását, azonban én azt mondanám, hogy ha ezt egy picit részletezni akarnánk, akkor úgy fogalmazhatnánk, hogy minél több lehetőség a civil szervezetek számára a folyamat megismerésére, a véleménynyilvánításra, a jogorvoslatra, az aktivitásra. Merthogy pontosan ezek a tények mutatják azt is, hogy vannak olyan dolgok, amelyeket majd nem a törvényben kell szabályozni, de éppen most ez a tárgyalássorozat hívja fel a figyelmet arra, hogy a végrehajtási rendeletekben, részletszabályokban még tovább lehetne menni. Például a jogorvoslat mellett méltányossági lehetőségekről is gondoskodni a civil szervezetek esetében, hiszen itt azért ők nem úgy működnek, mint a hivatalok. Gyakran önhibájukon kívül esnek ki határidőkből, gyakorlatokból, vagy a beszámolásnál emiatt szenvedhetnek hátrányt.
Nagyon fontos az is, és a bizottságunkban felmerült, hogy a működés támogatása mellett olyan támogatási formákat is ösztönözni kellene, ahol magukat a civil szervezeteket is még inkább arra biztassuk, hogy részt vegyenek, hogy társadalmi szerepvállalást tudjanak elindítani akár az önkormányzatoknál, akár az állami szférában. Ezt megerősítő intézkedésre is szükség van, valamint egyszerűsítésre, mert ahogy a nyilvánosságra szükség van, de a nyilvánosságra hozatal procedúrájának egyszerűsítésére is szükség van, hiszen a civil szervezeteknek ez sem olyan egyszerű, mint másutt.
Tehát azt mondhatjuk, hogy van, ami a törvényben szabályozandó, viszont tudjuk azt, hogy van itt egy legitim testület, maga a tanács, aki a belső, a részletes szabályokat hozza, tehát nagyon fontos, hogy ott is minél több terület képviselve legyen, erről is szól a törvény, mert ez esetben maga a tanács hozhat a saját, a civil szféra jövőjét befolyásoló okos döntéseket.
Mindezek figyelembevételével bizottságunk 10:7 arányban a törvényjavaslatot, vagyis a módosítást általános vitára alkalmasnak találta.
Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)
