DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE
DR. BARÁTH ETELE (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Megmondom egész őszintén, hogy nagy érdeklődéssel hallgattam volna Domokos képviselő úrnak azon hozzászólását, amit a miniszterelnök úr jelenlétében tartott volna meg. Azt szeretném kérdezni, hogy van-e olyan papírja, amire megírta azt a felszólalást. (Derültség az MSZP soraiban. - Domokos László: Közben írtam!) Mert tudniillik ez a vitanap arról az úgynevezett együttműködésről, megegyezésről, arról szól, amire, gondolom, hogy abszolút nyitott Domokos képviselő úr, és ehhez való hozzájárulásként a saját programjukat mondta el, tehát van egy vitaalap, amiről majd a Fidesz által megszervezett vitanapon mi hozzá fogunk szólni. Ígérem, nem fogok előre megírni semmit, hanem ahhoz fogok hozzászólni, ami elhangzik.
Amit egyébként a Megegyezésről szeretnék elmondani: a legfontosabb kritikája az ellenzéki oldalnak, hogy most mi jelenik meg, mi ennek a formája, igazán mi ez, miniszterelnöki, kormány-, milyen jellegű programról van szó, és hogy egyáltalán mit takar mindez. És még Domokos képviselő úr elmondta azt is, hogy bezzeg hosszú távú gondolkodásra volna szükség.
(18.10)
A legnagyobb tisztelettel szeretném jelenteni - és az előre elkészült hozzászólásomnak ez szerves része volt, csak nagyon jól jött, ami kegyed itt elmondott -, nevezetesen azt, hogy 2002-ben a Fidesz a 2004 és 2006 közötti, európai forrásokkal kapcsolatos úgynevezett nemzeti fejlesztési terv stratégiáját támogatta. Valamennyi párt. Ennek lassan most lesz a vége, és azóta hat év telt el. Szeretném jelenteni, hogy 2005-ben a Fidesz támogatta azt a fejlesztési stratégiát, ami a 2006-tól ’13-ig terjedő időszakra szól. Tehát már 2002 és 2013 közötti 11 év hosszú távú gondolkodásának stratégiai elemeit az ellenzéki pártok bizony támogatták. Kérem szépen utánanézni, több mint 80 százalékos volt a támogatása.
Hol is helyezkedik el itt tulajdonképpen a Megegyezés programja? Önök is elmondták, hogy adott időben fölül kell vizsgálni, meg kell nézni azt, hogy mi történik, mi változik, és alkalmazkodni kell hozzá. Mindaz, ami ezt megelőzően 2000-ben, 2004-ben, utána kormányprogramként 2006-ban megjelent, az nem más, mint egy hosszú távú fejlesztési stratégia adott időszakra szóló megvalósításának részleteit kidolgozó dokumentum. Most is azok a hangsúlyok jelennek meg ebben a Megegyezésben, ráadásul politikailag rendkívül komoly újdonságként, hiszen bevonni kívánja az ellenzéket ebbe a megegyezési folyamatba, ennek a végrehajtásába, ami most a legaktuálisabb.
De ha szabad idéznem az “erős állam” fideszes programja kapcsán elhangzottakhoz, itt bizony az van leírva, hogy erős állam, partner állam, ezt az önkormányzatokkal, a gazdasággal, a civil társadalommal együtt kívánjuk végrehajtani, kívánja ez a program végrehajtani. Tehát azt kell mondanom, hogy kérem szépen, társulni mindennek a végrehajtásához.
Ami viszont a 2002 és 2006 közötti időszak teljesítményét illeti, amihez önök akkor támogatást adtak, ez a gazdaság, a társadalom, és ma még itt egyetlenegy szó nem esett a környezet-, a településfejlesztésről, tehát a helyi társadalom igényeiről, ennek a programja volt. Azok a friss kimutatások, amelyek a kezemben vannak, de önök is nyugodtan ezt elérhetik, semmi mást nem mondanak, mint azt, hogy eddig 687 milliárd forint olyan pénz van, ami az európai források túljegyzéséből adódóan a teljesítés legvégéhez közeledik, hiszen most már 93 százalékos a kifizetés maga. Ha valamit sikernek lehet mondani, akkor ezt a teljesítményt, az országnak ezt a teljesítményét. Egyébiránt ebben benne voltak azok a nagyon egyszerű pontok is, amit önök is számon kérnek a kormányon, példának okáért a gazdaság, a kis- és középvállalkozások helyzetének megváltoztatása, a foglalkoztatás bővítéséhez szükséges különböző oktatási, szakképzési formák. Az ezt követő és erre épülő, természetszerűleg ezt folytató Új Magyarország fejlesztési tervben egyetlenegy hónap alatt 20 százalékkal nőtt például a gazdasági szereplők támogatására vonatkozó szerződéseknek aláírt és kifizetett száma.
Ez azt jelenti, hogy az a teljesítményigény, amit önök velünk szemben támasztanak 2002 óta a közösen megálmodott stratégiák alapján, az bizony rendelkezésre áll. Ha viszont ebben valami nem stimmel, akkor itt a módja, kérem elmondani mindezt, és erről lehet elég alaposan vitatkozni.
Azt hiszem, hogy jó volna ténylegesen színtisztán a hétköznapokban való történésekkel is szembenézni. Nem kell azt szégyellni, hogy ebben az országban minden kimutatás szerint, tessék megnézni, a tavalyi értékeknek, a vállalkozói bevételeknek a nagyságrendjét, megnézni az egy főre jutó jövedelmek emelkedésének ütemét, de tessék megnézni a saját településeiken, tudnék egy-két gyönyörűséges Fidesz-települést mondani ezekből a programokból, hogy mi minden, ami megépült. Egy pillanatra föl kéne emelkedni a politikai kisstílűségnek a vitáin, és azt kellene megnézni, ami az országban konkrétan történik. Igenis, mindennap az emberek fölkelnek, elmennek dolgozni, tanulnak, szerelmeskednek, építenek utat, hidat, városokat, iskolákat állítanak helyre, az ország tisztességesen fejlődik. Az, hogy köztünk mindenfajta más probléma van, ez el sem ér ennek a szintjére. Érdemes volna egyszer valamivel szemben azt mondani, hogy kérem, ez jó volt, ez itt rendben volt, és ha ezt megpróbálnánk átütemezni, és a megegyezés mellett egyfajta kiegyezés irányába haladni, azt gondolom, hogy az ország egészen más hangulatba kerülne.
Nem akarom fölsorolni mindazokat az infrastrukturális elemeket, amik megépültek, önök pontosan ugyanúgy tudják, mint ahogy mi. Az autópályáktól, a vasúthálózattól kezdve a vízrendezésekig, a szennyvízkezelésig, az ország térszerkezete alapvetően megváltozott. Én azt elhiszem, hogy Békés megyéből ma még nehezebb idejutni, látom az arcán, én is tudom, de egyszerre nem lehetett, mert ugyan 700 kilométer gyorsforgalmi megépült, 500 kilométer vasútpálya, oda nem érkezett el, az építése megindult, minden szerződés erre vonatkozóan is megvan. De egyébként a határon túli kapcsolatoktól kezdve lényegileg változott meg, az ország egy nagy agglomerációvá változott, és most ez fejelődik meg azokkal a programokkal, amit nevezünk Pólus programnak, amely integrált programok az oktatás, a szakképzés, az egészségügy, a kisvállalkozások és az infrastruktúra-fejlesztés összhangját tudják megteremteni.
Tehát én valahol azt gondoltam, hogy ennek a vitanapnak az lesz a kisugárzása, nem szívesen teszem, bocsánat, a jegyzőkönyvben sem, hogy megdicsérem, de amit Kóka frakcióvezető úr elmondott, az azzal kezdődött, amivel egyetértek a programból, tételesen. És utána tételesen azt mondta, hogy mivel egészítené ki. Az önök részéről, mint Fidesz, mint KDNP, mint MDF, nincsenek meg ezek az elemek. Miért nem erről beszélünk? Mert hátha tudjuk, hogy mivel értenek egyet, akkor abban egyetértve arrébb tesszük, és mondják meg a saját javaslatukat, és kiegészítjük.
Befejezésül annyit szeretnék csak mondani, hogy ön is - csak nincs itt Szijjártó úr - elkövette azt az apró, szerintem gazdaságpolitikai hibát, hogy akkor, amikor arról beszélnek, hogy Európában és az egész világon most válsághelyzet van, és begyűrűzik ide, ezért természetszerűleg az államnak felelőssége van, és meghatározott szerepei vannak, az állam támogatására jobban rászorulnak. Ezzel egy időben természetesen adót kérnek csökkenteni. Akkor nem tudom persze, az állami támogatás mire megy. De ha ebből viszont foglalkoztatást szeretnének bővíteni, akkor hogyan van az szinkronban azzal az európai piaccsökkenéssel, ahova viszont ezt az árut el kell szállítani?
Tehát azt gondolom, hogy sokkal konstruktívabban, a belső körök jobb ismeretében kellene a javaslatokat megtenni, és az az előrehaladás, amit itt egyébként a foglalkoztatási tárca mondott, ami ezt a lépésről lépésre történő foglalkoztatásbővítést az “Új tudás” programjára építve föl tudja rendezni, az bizony egy stabil, normális jövőt tud fölvázolni.
Még egy dolog: azt el kell ismerni, hogy a költségvetés stabilizációja létrejött. Ez egy olyan eredmény, ami visszamenőleg 18-20 évig nem volt Magyarországon, sőt 25 évig nem volt Magyarországon. Ha mindezt összeadjuk, akkor az a gazdaságpolitika, ami az ön részéről elhangzott, sajnos most abszolút módon a csődbe vezető. (Taps az MSZP soraiban.)
