DR. MAGDA SÁNDOR

Teljes szövegű keresés

DR. MAGDA SÁNDOR
DR. MAGDA SÁNDOR (MSZP): Elnök Úr! Miniszterelnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tévénézők! Rádióhallgatók! A mai vitanap Magyarország megújulásának lehetséges irányairól szól. Gondolom, a parlamenten kívüliek meglepődnek, hogy miről beszélünk itt, aki viszont tudja, hogy miről kellene vitázni, talán azt is feltételezi, a parlamentbe nem azért jövünk be többségében, hogy egy témáról beszéljünk, hanem kinek milyen mondanivalója van, majdnem úgy vagyunk már, mint a piacon, találkozunk és beszélgessünk valamiről.
Számomra nagyon fontos, és azt a feladatot kaptam és vállaltam, hogy arról beszéljek, hogy Magyarország a kutatás-fejlesztés, innováció területén milyen eredményt érhet el, miként járulhat hozzá országunk fejlődéséhez, ha ezen a területen fejlesztést végzünk.
(17.00)
A különböző kutatások azt mutatják, hogy az elmúlt évszázadnak az az időszaka volt igazán sikeres, amikor Magyarországon a tájkutatók, a felsőfokú technikumok, az egyetemek komoly támogatást kaptak, és Európán belül is, a világban is Magyarország egyre több és elfogadhatóbb eredményt ért el mind kelet-európai, mind nyugat-európai viszonylatban. Azt követően a magyar gazdaság folyamatos szűkülése egyben a kutatás-fejlesztésre is negatív hatást gyakorolt. Míg a rendszerváltás előtt 1000 foglalkoztatottra több mint 6 kutató jutott, addig Magyarországon ez ma 4,1, az Európai Unió átlaga 6. A kutatási tevékenységek úgy a rendszerváltás előtt, mint most elaprózódtak, ezt gyakorlatilag Magyarország ma megörökölte.
Azt gondolom, az a törekvés, ami az elmúlt időszakban történt, hogy jöjjenek létre nagyobb kutatóintézetek az alapkutatásra az akadémiai kutatókkal és az egyetemekkel közösen, jó iránynak tekinthető. Hiszem azt, hogy rövid időn belül kialakul öt-hat kiemelkedő kutató-oktató központ, amely világviszonylatban is versenyképességet fog eredményezni.
Hiányzik a piacra, a gazdaságra nyitott szemlélet. Mi úgy érezzük, hogy a bolognai folyamatban elindult az a BSc- és masterképzés, amely ebben talán segít, mert nem kell elfelejteni, hogy sokszor ma azzal vádolják a felsőoktatási intézményeket, hogy eddig azt tanították, amihez értettek, és most már a vállalkozások azt várnák, ahhoz kellene érteni, amit a gazdaság megkövetel. Remélem, ebben is jelentős mértékben előre tudunk majd lépni.
Hiányzik az a szemlélet, amely azt eredményezné, hogy a versenyképességet tudjuk növelni a tudományos képzésben. Úgy gondolom, Magyarországon az elkövetkező időszakban létre fognak jönni azok a tudományos központok, ahol versenyképes PhD-képzés folyik vagy folyhat, mert meg vagyok győződve arról, hogy az innovációnak csak a tudomány lehet az alapja, de ha ezt Magyarországon nem tudjuk előállítani, kénytelenek leszünk külföldről idehívni azokat a kutatókat, tudósokat, akik ezt segítik.
Felvetem a kérdést, bűn-e ez. Nem, mert a globalizálódó világ arra törekszik, hogy egy-egy területen gyűjtse össze mindazt a tudást, mindazt a lehetőséget, amellyel országának és térségének a fejlesztését segítheti.
Az elmúlt időszakban több alkalommal szót váltottunk a parlamentben is az Új Magyarország fejlesztési terv operatív programjairól. Nagy öröm számunkra, hogy arról adhatok számot, és arról beszélhetünk, hogy ennek a 15 operatív programnak több csatlakozó része van a tudományhoz, a kutatáshoz. Ilyen a VOP, a TÁMOP, a KIOP vagy a ROP.
Gondolataim végén arról szeretnék számot adni, hogy az országnak igen nagy elismerés, tudományos diplomáciai siker az Európai Innovációs és Technológiai Intézet központjának magyarországi elhelyezése. Azt hiszem, ebben a parlamentben és Magyarországon is mindenkinek büszkének kell lennie arra, hogy Magyarország ilyen lehetőséget kapott.
Végül úgy érzem, a felhasználói szférának nagy szüksége van arra, hogy a tudomány, az oktatás, a kutatás háromszöge folyamatosan, egymásra utalva működjön, hisz nincs olyan ágazata a magyar gazdaságnak, legyen az agrárium, műszak vagy szolgáltatás, ahol a tudomány eredményei nélkül tartós és folyamatos fejlesztést lehet elérni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kutatás-fejlesztési eseti bizottságban sikerült az elmúlt évben úgy dolgoznunk, hogy ötpárti alapon minden előterjesztésünket együttesen tudtuk megtenni. Az, hogy létrejött a kutatás-fejlesztési és innovációs minisztérium (Sic!), nagy örömünkre szolgál. Úgy érzem, hogy a parlamentnek arra volna szüksége, hogy ehhez a bizottsághoz hasonlóan tudjon ötpártian dönteni az ország és mindannyiunk jövője érdekében.
Köszönöm a meghallgatást. (Taps az MSZP padsoraiban.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem