SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER
SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem lenne olyan súlyos a helyzet, mint amilyen, akkor nyilvánvalóan érdemes lenne kicsit hosszabb időt szentelni a műfaji jellegű vitának, hogy akkor most valójában mi is a Megegyezés című dokumentum.
Ugye, többfajta értékelés került nyilvánosságra az elmúlt hetekben, a fizetett hirdetés megjelenése óta. Többen a Megegyezés című dokumentumot a kisebbségi kormány programjaként aposztrofálták. Ha ez a kisebbségi kormány programja, akkor nyilvánvalóan még szocialista képviselőtársaink is egyetértenek velünk abban, hogy akkor szavazni kell, szavazni kellene vagy kellett volna róla a parlamentben, hiszen világos, hogy a kisebbségi kormánynak nincsen elfogadott programja, nincsen felhatalmazása az Országgyűléstől, nemhogy irányokra, de irányra sem.
Ha viszont nem szavaztunk róla, mert a kormánypárti képviselőtársaink ebbe nem mentek bele, akkor annak két oka lehet: vagy tudják azt, hogy ez a dokumentum semmifajta többség reményével nem tud idejönni a Ház elé, vagy egész egyszerűen azért, mert ők is azt gondolják, hogy nem ez a kisebbségi kormány programja.
A másik értékelés, ami a Megegyezésről az elmúlt időszakban előkerült, az, hogy ez egy esszé, egy esszé, amit a Szocialista Párt elnöke, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök adott ki. Ha viszont ez csak egy esszé, és semmifajta hivatalos dokumentum, pláne nem a kormány hivatalos dokumentuma, akkor kérdés, hogy miért kellett közpénzből fizetni a megjelentetés felét. Ha ez nem hivatalos dokumentum, akkor milyen alapon használták az adófizetők forintjait, milyen alapon használtak fel 2-2,5 millió forintot arra a célra, hogy ezt a dokumentumot feladják fizetett hirdetésként? Ha ez kizárólag a pártelnök által jegyzett esszé, ha ez kizárólag valamifajta szocialista stratégiai dokumentum, akkor talán tetszettek volna saját pénzből, a párt pénzéből fizetni.
Nos tehát, nem szavazunk róla, de közpénzből fizették. Nem a kisebbségi kormány programja, és nem is az MSZP-é. Ebből aztán persze az következik, hogy sem a kisebbségi kormánynak, sem az MSZP-nek nincsen programja, amit alátámaszt Hiller István korábbi pártelnök nyilatkozata is, aki a napokban arról beszélt, hogy valamifajta stratégiai dokumentum készül az MSZP-ben, de még csak egy nulladik verzió van meg, és annak is külső meg belső, meg párt-, meg társadalmi vitája következik, tehát nincs program.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, az a szomorú helyzet - és ezért kezdtem úgy, hogy a helyzet súlyos -, hogy nincsen programja a kisebbségi kormánynak, és nincsen programja a Szocialista Pártnak, ez pedig sajnos, látszik is a helyzeten. Látszik, és ezért azt kell mondani, hogy ennek a vitának aztán az égadta világon semmi, de semmi értelme nincsen. (Tatai-Tóth András: Neked nincs értelmed! - Szórványos derültség az MSZP soraiban.) És nemcsak azért nincsen értelme ennek a vitának, mert ezt nem zárja le szavazás, ennek megfelelően nem kap semmifajta felhatalmazást a kisebbségi kormány semmilyen fejlesztési irányra, hanem azért sincsen értelme, mert a Megegyezés című dokumentumnak a jelenlegi helyzetről semmi, de semmi mondanivalója nincsen. Merthogy amikor ez a dokumentum született, az akkori körülmények és a mostani körülmények - tisztelt képviselőtársaim, ezt nyilván önök sem vitatják - köszönő viszonyban sincsenek egymással. Így aztán a Megegyezés című dokumentumnak sincsen semmi értelme, kár volt kidobni az emberek pénzét.
A Megegyezés című dokumentumot egészen egyszerűen, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt elnök úr, meghaladta az idő. Az elmúlt hetek eseményei a rendszerváltoztatás óta eltelt időszak legsúlyosabb kérdései elé állították, állítják Magyarországot. Ma ezekre a rendkívül súlyos kérdésekre kell választ adni. Egy olyan kormány kellene Magyarország élére (Közbeszólások az MSZP soraiból.), aki világosan meg tudná mutatni, hogy milyen irányban kell Magyarországnak továbbmennie a jelenlegi helyzetben.
Azt, tisztelt elnök úr, hogy a jelenlegi helyet súlyos, más nem is támaszthatja alá, mint a szocialista képviselőtársaink időről időre meg-megújuló és kitörő felizgatottsága, amit kiabálás formájában adnak tudomásunkra. (Pettkó András tapsol.) Nos, tisztelt képviselőtársaim, tehát válaszokat kell adni a jelenlegi körülményekre és a jelenleg felmerülő kérdésekre.
Nos, Gyurcsány Ferenc a maga részéről ezt a választ meg is adta, amikor szeptember végén arról beszélt, hogy a jelenlegi világgazdasági válságnak Magyarországon, illetve Európában semmifajta komoly hatása nem lesz. Nos, ehhez képest, tisztelt képviselőtársaim, az elmúlt néhány nap Európában, felelős kormányok által vezetett országokban, semmi másról nem szólt, mint hogy a nemzeti kormányok hogyan próbáltak különböző válságkezelő lépésekkel úrrá lenni a helyzeten, és hogyan próbálták meg saját országaikat és saját társadalmaikat felkészíteni arra a helyzetre, ami előttünk áll az amerikai hitelpiaci válság és az abból továbbterjedő világgazdasági átalakulások és válság következtében.
Csak néhány példát, ha említhetek, tisztelt elnök úr. Németországban például teljes állami garanciát helyeztek kilátásba a magánmegtakarításokra, és az egyik legnagyobb jelzálog-hitelintézet megmentéséről döntöttek. A brit kormány hovatovább néhány bank részleges államosítását is kilátásba helyezte a kialakuló súlyos helyzet miatt. A dán kormány szintén garanciát vállalt valamennyi bankbetétre, az osztrák pénzügyminiszter pedig európai szintű egyeztetést szorgalmazott a magánmegtakarítások állami garanciájának európai mértékű kiterjesztése érdekében. Az ír pénzügyminiszter közlése szerint - ami már a mai nap történése - az Európai Unió a bankokban lévő magánbetétek garanciájának a megnövelését mérlegeli, és hogy egy önök által talán kicsit kedveltebb térségre is rátérjek, Oroszországban Dmitrij Medvegyev államfő kedden - vagyis ma - egy televíziós beszédben nemzetközi intézkedéseket sürgetett a globális pénzügyi válság orvoslása érdekében.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, kérdés, hogy ebben a helyzetben, amikor Ausztriától Nagy-Britanniáig, Dániától Oroszországig a kormányok kizárólag azzal foglalkoznak, hogy az országaik hogyan tudják kivédeni a világgazdasági átalakulások hatásait, hogyan tudják csökkenteni a negatív hatásokat, és hogyan tudják a saját országaikat felkészíteni ezekre az új hatásokra, mindeközben mi történik Magyarországon: Gyurcsány Ferenc és tegnap Bajnai Gordon is azt mondja, hogy á, nekünk nem kell félni, itt minden rendben van, semmifajta komoly válaszra nincsen szükség, Magyarország pénzügyi helyzete stabil. Ennyire jól állnánk?
Az Egyesült Államokat megrengeti ez a válság? Oroszországban komoly lépéseket kell tenni? (Kovács Tibor: Miket beszél ez? - Keller László: Teljesen felelőtlen megszólalás, amit csinál!) A G8 európai uniós tagjai csúcstalálkozót tartanak, és közben pedig Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon megengedheti magának, hogy azt mondja, hogy nincs itt semmi baj, és semmi komoly lépésre nincsen szükség? (Közbeszólások az MSZP soraiból.)
(16.30)
Nos, tisztelt képviselőtársaim, nyilvánvalóan önök is végigolvasták a Megegyezés című dokumentumot, ha más nem, akkor a Népszabadságból erre volt lehetőségük, és nyilvánvalóan azt is láthatják, hogy ezekre a jelenleg súlyos kérdésekre semmifajta válasz nincsen a Megegyezés című dokumentumban. Ma pedig nem az a kérdés, hogy ki tud drágábban feladni fizetett hirdetést, ma nem az a kérdés, hogy ki indult be, hanem az a kérdés, hogy ki tud választ adni a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban a világgazdasági átalakulások miatt az országok elé állított kihívásokra.
Nos, tisztelt képviselőtársaim, önöknek - jól látszik -, a kormányt adó pártnak és a kormánynak, jól látszik, hogy nincs erre válasza. Mi lehet azonban a válasz? A válasz alapvetően két részből kellene hogy álljon. Magyarországnak talán soha ekkora szüksége nem volt még adócsökkentésre, mint amilyen most. Kis- és középvállalkozások, amelyek a nemzetgazdaság lelkét adják és építik föl, a kis- és középvállalkozások terhei jelentősen növekednek. Éppen ezért nyilvánvalóan vagy a termelést kell visszafogni, vagy le kell építeni. Sok nagy nemzetközi vállalatóriás is egyébként meg kellett hogy tegye az elmúlt napokban. Miért gondolnánk, hogy a magyar kis- és középvállalkozások ez ügyben jóval erősebbek lennének? Tehát vagy leépítés, vagy költségmegtakarítás.
Nos, mindezek miatt nyilvánvalóan az ésszerű és egyetlen elfogadható lépés a kormány részéről az adócsökkentés lenne. Önök beterjesztettek egy adótörvény-javaslatot, ami nem adócsökkentésről, hanem tehernövekedésről szól. A másik pedig, talán Magyarországnak, a magyar társadalomnak, a magyar gazdaságnak soha ekkora szüksége nem volt még új munkahelyek teremtésére. A legutóbbi KSH-adatok szerint egy esztendő alatt majdnem egy Sopron város lakosságának megfelelő mértékben, 55 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ez nem munkahelyteremtés, tisztelt képviselőtársaim, hanem ez a szociális válság mélyítésének a programja. Erre Magyarországnak nincsen szüksége.
Magyarországnak adócsökkentésre és új munkahelyekre van szüksége. Ezt a Megegyezés című dokumentum pedig nem tudja garantálni, a Megegyezés és annak írója is alkalmatlan arra, hogy Magyarországnak irányokat adjon.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban. - Közbeszólás az MSZP soraiból: Bravó! - Derültség az MSZP soraiban.)
