DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország az elmúlt két évben sikeres kiigazítást hajtott végre, és ma a gazdaság fenntartható, egyensúlyőrző pályára került. A konszolidáció és azok a reformok, amelyek 2006-ban kezdődtek, azt eredményezik, hogy az állam kevesebbet költ, olcsóbban, hatékonyabban működik. A végrehajtott konszolidáció nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Az a program, amelyet 2006-ban kidolgoztunk, és amelynek megvalósításával két nehéz éven vagyunk eredményesen túl, most már olyan időszakot ígér, amikor a gazdaság gyorsabban növekedhet, az infláció lassul; a reálbérek emelkedhetnek, a lakosság, a háztartások fogyasztása bővülhet - igaz, szolid mértékben.
Mindez nem jelenti azt, hogy az egyensúlyjavítás terén elért eredményeket fel lehetne adni, sőt további teendők is akadnak annak érdekében, hogy az államháztartási hiánycsökkentésben tartani tudjuk a konvergenciaprogramban felvázolt menetrendet. Ennek ellenére most már olyan időszakhoz érkeztünk, amikor lehetővé válik az adórendszerben a versenyképességi szempontok erőteljesebb érvényesítése, amikor napirendre kerülhet a lakosság és a vállalkozások terheinek szolid mértékű mérséklése.
Tisztelt Képviselők! Tény, hogy eredetileg 2009-re nagyobb mozgástérrel kalkuláltunk. Azt mindig is mondtuk, hogy az egyensúlyi célokat a következő években is érvényesíteni fogjuk, de fokozott mértékben kihasználjuk a bővülő mozgásteret annak érdekében, hogy a vállalkozások, a gazdaság több levegőhöz juthasson. A kormány rugalmasan reagált azokra a követelményekre, amelyek mozgásterünket alakítják. Ezek a körülmények már márciustól kezdve a vártnál kevésbé kedvezően alakultak ebben az évben. A legnagyobb ellenzéki párt szélsőségesen reformellenes magatartása éppúgy hozzájárult az adócsökkentési feltételek romlásához, mint egyéb belpolitikai fejlemények, vagy mint azok a folyamatok, amelyek a világgazdaságban kialakultak: jelentősen megdrágult energiaárakkal, a nemzetközi pénzügyi rendszerre nagymértékben kiható amerikai jelzálogpiaci válság következményeivel.
Egy felelős kormánynak ilyenkor legfontosabb feladata a lehetőségek mérlegelése. Ezt tette a szocialista kormány is, amikor olyan jövő évi adó- és járulékmódosításokra készített javaslatot, amelyek elősegítik a gazdaság versenyképességének erősítését, a növekedés gyorsítását, az adó- és járulékterhek mérséklését úgy, hogy közben biztosítják a további egyensúlyjavulást. Úgy is fogalmazhatok, hogy a további egyensúlyjavulás biztosítása mint elsődleges feltétel mellett teljesítik a korábban felsorolt kritériumokat.
Tisztelt Országgyűlés! Az a javaslat, amelyet megfogalmaztunk, egyrészt tehercsökkenést eredményez, másrészt az élőmunkát terhelő elvonások mérséklése révén hozzájárul a foglalkoztatás bővítéséhez, harmadrészt csökkenti mind a vállalkozók, mind a magánszemélyek adminisztrációs terheit. A munkavállalási hajlandóság növelését nemcsak az adórendszeren keresztül próbálja meg elősegíteni a kormány, hanem egyéb, atipikusnak nevezhető foglalkoztatási formák egyszerűbbé tételével is. Így elsősorban a hátrányos térségekben élő, alacsonyan képzett tartós munkanélküliek térhetnek vissza kedvező feltételekkel a munka világába, illetve segítik elhelyezkedésüket különböző intézkedések. A Start Régió kártyával történő foglalkoztatás esetén három évre járulékmentességet élvez az a munkáltató, aki új munkaerőt foglalkoztat. A fő cél a foglalkoztatás növelése általában, de különösen azok esetében, akiknek munkaerő-piaci elhelyezkedése ma komoly nehézségekbe ütközik. Az előzőekben említett javaslatokat azonban nem ez a törvényjavaslat, hanem az “Út a munkához” program intézkedéseit tartalmazó törvényjavaslat tartalmazza, amely hamarosan beterjesztésre kerül az Országgyűlés elé.
Tisztelt Ház! Az adó- és járulékszabályokat módosító javaslat három fő részből áll. Egyrészt javaslatokat fogalmaztunk meg adómérséklésre, azok forrására az adórendszeren belül, valamint az adózás egyszerűsítésére, illetve olyan intézkedések tervét is kidolgoztuk, amelyek tovább fehérítik a feketegazdaságot. Ahogy azt már említettem, a módosítások tekintetében alapfeltétel, hogy nem kerülhetnek veszélybe a konvergenciaprogram egyensúlyt javító célkitűzései, így Magyarország 2009-ben is teljesíti az európai uniós költségvetési előírásokat. A benyújtott javaslatban szereplő adóintézkedések mintegy 167 milliárd forintos fedezetét a költségvetési többletbevételek, a kiadások csökkentése, valamint az adórendszerben javasolt átcsoportosítások teremtik meg.
A benyújtott módosítások által a lakosság terhei 45 milliárd forinttal, a vállalkozásoké pedig 122 milliárd forinttal csökkennek. Az adó- és járulékcsökkentés hatására átlagosan mintegy 2 százalékponttal csökken az adóék, a bérköltség adó- és járulékterhe. A járulékcsökkentés valamennyi kereseti sávban mérsékli a munkáltatók bérköltségét, a havi bérköltség csökkenésének legnagyobb összege 5520 forint, amely a legalább havi 138 ezer forintos, a minimálbér mintegy kétszeresét jelentő bruttó keresetnél jelentkezik.
Tisztelt Országgyűlés! A foglalkoztatás ösztönzése érdekében csökken a bérek járulékterhe és a személyi jövedelemadó terhelése. A minimálbér kétszeresének megfelelő jövedelemszintig 2009. április 1-jétől a járulékok 4 százalékponttal lesznek alacsonyabbak olyan megosztásban, hogy 2,5 százalékponttal, 29 százalékról 26,5 százalékra csökken a társadalombiztosítási járulék, és 1,5 százalékponttal, 3 százalékról 1,5 százalékra csökken a munkaadói járulék. A személyi jövedelemadóban az adóterhelés csökkentése érdekében az adótáblában az a sáv, ahol 18 százalékkal adózunk, szélesedik. A határ 1,7 millió forintról 2 millió forintra emelkedik az adójóváírás változatlansága mellett. A 2009. évre becsült jövedelemstruktúra mellett ez az intézkedés körülbelül 1,7 millió adózó, az összes adózó mintegy 40 százaléka számára jelent többletjövedelmet.
(8.10)
A megváltozott munkaképességűek integrált foglalkoztatásának ösztönzése érdekében a rehabilitációs hozzájárulás a háromszorosára emelkedik. Ez várhatóan arra ösztönzi az érintett cégeket, foglalkoztatókat, hogy inkább vállalják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, mint hogy a magasabb terhet fizessék.
A versenyképesség javítása érdekében megszűnik a társas vállalkozásoknál, valamint az egyéni vállalkozóknál az átmeneti időtartamra meghirdetett különadó. A költségvetési bevételkiesés részbeni ellensúlyozására számos adóalap-korrekciós tétel megszűnésével szélesedik a társasági adó alapja, a 16 százalékos általános adókulcs 18 százalékra emelkedése mellett. A társaságiadó-alap továbbra is lehetőséget ad ugyanakkor többek között a veszteség elhatárolására, fejlesztési tartalék képzésére, a kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményének érvényesítésére, a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására, valamint a foglalkoztatás elősegítését ösztönző adóalap-módosító tételek érvényesítésére. Ebbe a körbe tartoznak a szakképzéshez, a megváltozott munkaképességűek és a munkanélküliek foglalkoztatásához kapcsolódó adóalap-korrekciós tételek is. A társaságiadó-alap változásával összhangban változik az egyéni vállalkozók adóalapja is.
Tisztelt Országgyűlés! A tőkejövedelmek adóztatásának egységesítése érdekében megszűnik az osztalékadó 35 százalékos mértéke, a teljes osztalékjövedelem 25 százalékos általános adókulcs szerint adózik a jövőben. A 35 százalékos adómértéket már az idei esztendő után fizetett, illetve megállapított osztalék esetében sem kell alkalmazni.
Meg kívánjuk szüntetni az eddig alkalmazott cégautóadót. Ezt ugyanis jelenleg meglehetősen kevesen fizetik, annak ellenére, hogy becsléseink szerint a nem magántulajdonban lévő személygépjárművek magáncélú használata ennél lényegesen szélesebb körű. Az adófizetői kör szélesítése és az igazságosabb közteherviselés érdekében azt javasoljuk, hogy a cégautóadót vagyoni típusú adó váltsa fel, amely az érintettek számára kisebb terhelést jelent, viszont reményeink szerint többen fogják azt megfizetni. Akik eddig is fizették a cégautóadót, azok terhelése érdemében csökken, akik pedig ezt elkerülték, azoknak nyilvánvalóan valamelyest növekvő terheléssel kell számolniuk. Nem tartozik azonban az adó tárgyi hatálya alá a magánszemély személygépkocsija, ha arra a személyi jövedelemadó-törvény szerinti hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódóan kiküldetési rendelvény alapján átalányban számolnak el költséget, illetve amelyre a munkáltató által a munkavállalója részére saját gépkocsival történő munkába járás címén számolnak el költséget.
Tisztelt Országgyűlés! Az üzemanyagokat kivéve emelkedik, mégpedig 10 százalékkal a jövedéki adó mértéke. A vámhatóság az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a csempészet visszaszorításában, a jövedéki termékek illegális forgalmának számottevő mérséklésében. A szigorú ellenőrzést továbbra is fenntartjuk, s nemcsak a határokon, hanem a belterületeken is az eddigi eredmények megőrzése, a további fehérítés érdekében. A jövedéki adózásban olyan változásokat is javasolunk, amelyek elősegítik a környezetvédelmet. E változásokhoz szükséges az Európai Bizottság jóváhagyása is. Javasoljuk, hogy adómentessé váljon a sűrített földgáz üzemanyagcélú felhasználása. Ez nem jár számottevő költségvetési kihatással. Változás az is, hogy a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának előmozdítása és a hazai agrártermelők pozíciójának javítása érdekében a jelenlegi alacsonyabb adómérték alkalmazhatóságához az üzemanyagok biotartalmára előírt 4,4 százalékos arány 4,8 százalékra emelkedik. Ezen a téren további előrelépés csak a ma hatályos üzemanyag-szabványok folyamatban lévő, nagyobb bekeverést megengedő módosítását követően lesz majd lehetséges a jövőben.
A helyi iparűzési adó alapja 2009-től csökkenthető az alapkutatás, az alkalmazott kutatás, valamint a kísérleti fejlesztés közvetlen költségével és a jogdíj 50 százalékával. A külföldi telephelyen folytatott vállalkozási tevékenységből származó bevétel teljes egészében mentesül a helyi adó alól, ha azután külföldön megfizették az adót. A kiegészítő tevékenységet folytató többes jogviszonyos adózónak az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egy jogviszonyra tekintettel kell megfizetnie; ezzel is megoldódik a korábban sokat vitatott jelenlegi helyzet.
Tisztelt Országgyűlés! Az adórendszer egyszerűsítése hozzájárul az adminisztráció csökkenéséhez. Az átlátható, egyszerű szabályozási környezet kézzelfogható versenyelőnyt jelenthet, és hatékonyabbá teheti az adóellenőrzést is. Az egyszerűsítést szolgálja az adók számának csökkentése, a fizetendő kötelezettségek alapjainak egységesítése. Egységessé válnak a javaslat alapján a közteheralapok, a jelenlegi ötféle közteheralap két alapra csökken. 2009-től a munkaadói járulék és a szakképzési hozzájárulás alapja a munkaadói tb-járulék alapjával, a munkavállalói járulék alapja az egyéni egészségbiztosítási járulék alapjával megegyezik.
Igen jelentős könnyítés az új egyszerűsített bevallási rendszer. Ez azt jelenti, hogy ha a magánszemély ezt választja, akkor a személyi jövedelemadó-bevallását nem magának kell megcsinálnia, kiszámolnia, hanem az adóhivatal ezt elkészíti számára, az ehhez szükséges adatokkal ugyanis az adóhivatal rendelkezik. Ha ez a bevallás az érintettnek valamilyen okból nem felel meg, például azért, mert nem teljes az adóhivatal információja, vagy valamilyen kedvezményt kíván érvényesíteni, amelyről az adóhivatalnak nincs megfelelő információja, akkor az érintett javíthatja, pontosíthatja és így nyújtja be a bevallást. Az adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített adóbevallás lehetőségével azok a magánszemélyek élhetnek, akik kizárólag kifizetőtől szereznek jövedelmet, sem egyéni vállalkozói, sem pedig adóköteles jövedelmet eredményező őstermelői tevékenységet nem folytatnak, tételes költségelszámolást nem alkalmaznak. A potenciális érintettek száma meghaladja a 3 millió főt Magyarországon.
Tisztelt Országgyűlés! Egyszerűbbé válik a 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok - úgymint betéti társaságok, közkereseti társaságok - könyvvezetése is. Számukra egy olyan, a kettős könyvvitelen alapuló beszámolási rendszert kívánunk bevezetni, amelyben a ténylegesen felmerült alapbizonylatokkal alátámasztott tételek rögzítésén túl gyakorlatilag további értékesítési, átértékelési feladatokat nem kell elvégezni. Sajátos egyszerűsített éves beszámoló esetén az érintett vállalkozásoknak nem kell, illetve nem is lehet értékhelyesbítést, értékvesztést, értékváltozáshoz kapcsolódó terven felüli értékcsökkenést, céltartalékot, devizaárfolyam-változást elszámolni, és nem kell alkalmazni az időbeli elhatárolásokra vonatkozó tételek egy jelentős részét sem. További jelentős adminisztrációs tehercsökkenés, hogy az érintett vállalkozóknak nem kell elkészíteniük a kiegészítő mellékletet sem.
Egyszerűsítés a személyi jövedelemadóban a kedvezményi rendszer szabályainak egységesítése. Eszerint évi 3,4 millió forint éves jövedelemhatárig a jelenleg kedvezményezett jogcímeken összevont kedvezményalap után egységesen 30 százalékos kulccsal legfeljebb évi 100 ezer forint nagyságban érvényesíthető adókedvezmény. Ennél magasabb, 3,4-3,9 millió forintos jövedelemszint között a kedvezmények csökkentett mértékben vehetők igénybe. A jelenleg meglévő hét kedvezményi jogcím a háztartási szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó adókedvezménnyel egészül ki. Ennek lényege, hogy egyes háztartási szolgáltatások igénybevételét igazoló számlák alapján a magánszemély adókedvezmény igénybevételére jogosult. Ez az intézkedés - amely a köznyelvben már úgy szerepel, hogy egyes szolgáltatási számlák áfatartalma visszakapható - a feketegazdaság visszaszorítását, a számlaadás, illetve a számlakérés ösztönzését szolgálja.
Emelkedik az átalányadózás választhatóságának értékhatára. Ez a személyi jövedelemadóban 8 millió forintról 15 millió forintra, kereskedők esetében 40 millió forintról 100 millió forintra változik. A helyi iparűzési adóban 4 millió forintról 8 millió forintra emelkedik az egyszerűsített adóalap megállapítására vonatkozó összeghatár. Megszűnik a társaságiadó-alanyok, az egyéni vállalkozók és a mezőgazdasági őstermelők esetében az adóhatósági engedélyeztetési eljárás a veszteségelhatárolás esetén.
(8.20)
Tisztelt Országgyűlés! Az adózás adminisztrációjában az elmúlt években korszakosnak nevezhető változás következett be: ez nem más, mint az adminisztráció elektronizálása, ami egyaránt könnyíti az adózó és az adóhatóság dolgát is. Ma már a vállalkozók havi bevallásaikat szinte teljeskörűen elektronikusan, az internet révén készítik el, és továbbítják az adóhatóságnak. Számos más területen is váltottunk, előtérbe került az elektronikus eljárás.
Ezen az úton tovább fogunk haladni a következő évben is. Jövőre tovább szélesedik az elektronikus eljárások köre. A zárjegyfelhasználók a zárjegyfelhelyezéssel kapcsolatos napi adatszolgáltatásukat 2009. január 1-jétől, míg a zárjegyek megrendelését és a zárjegykészletben bekövetkezett egyéb változásokra vonatkozó bejelentéseket 2009. július 1-jétől elektronikusan fogják teljesíteni. 2009. július 1-jétől a jövedékiadó-raktárak és a jövedéki engedélyesek vevőnyilvántartásából teljesítendő adatszolgáltatások szintén elektronikus úton teljesítendők. Szintén ettől az időponttól megvalósítható a bortermelők évi kétszeri adatszolgáltatásának elektronikus benyújtása is. A jövedékiadó-alanyokat érinti az a 2009. október 1-jei változás is, amely szerint elektronikusan, az ügyfélkapun keresztül lesznek benyújthatók az adóraktár-engedélyeseknek, a bejegyzett kereskedőknek az adókötelezettség megállapításához szükséges nyilvántartási okmányai is, amellyel egyidejűleg megszüntethető lesz azok párhuzamos papíralapú benyújtása.
Az elektronikus árverés lehetősége a jövőben kiterjed az ingatlanárverésekre is. Az adóigazolásokon kívül a jövedelem- és illetőségigazolások is igényelhetők elektronikus úton.
Tisztelt Országgyűlés! Egyszerűbbé válnak az ingatlan- és gépjármű-forgalmazók, illetve a lízingcégek illetékkedvezményére, -mentességére vonatkozó eljárások is. Szintén egyszerűsödik a gépjárművekre vonatkozó vagyoni értékű jog értékmeghatározása. Az adórendszer egyszerűsödését célzó törekvéseknek megfelelően 2009. január 1-jétől nem vezetjük be a villamos energiára és a földgázra az üzleti és nem üzleti felhasználás szerinti differenciált adóztatást, hanem továbbra is fennmaradnak a nem üzleti felhasználásra előírt uniós minimumszinten kialakított, egységes energiaadó-mértékek.
Jelentős adminisztrációs egyszerűsítés, hogy nem kell az adózónak nullás bevallást tennie arról az időszakról, amelyben elszámolási kötelezettsége nem keletkezik, elég erről nyilatkozatot tennie. Az éves bevallások és befizetések határideje 10 nappal meghosszabbodik az adóévet követő február 15-éről az adóévet követő február 25-ére. Ez az intézkedés lényegesen megkönnyíti az adózók és a könyvelők, adótanácsadók helyzetét, hiszen távolabb kerül a bevallási időpont a januárra vonatkozó havi adó- és járulékbevallási kötelezettség esedékességétől.
Új lehetőségként be kívánjuk vezetni az adózó által nyilatkozattal választható pótlékmentes részletfizetés intézményét. A vállalkozási tevékenységet nem folytató és általános forgalmi adó fizetésére nem kötelezett magánszemélyek az adóbevallásukban szereplő, 100 ezer forintot meg nem haladó fizetési kötelezettségnél nyilatkozhatnak úgy, hogy azt négy hónap alatt négy egyenlő részletben teljesítik.
Elkészül a köztartozás nélküli adózók adatbázisa, az úgynevezett pozitív lista. Az állami adóhatóság az adózó kérelmére a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozás nélküli adózók adatbázisába, ha az érintett az előírt feltételeket teljesítette. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ha az adózó szerepel az adatbázisban, akkor ez helyettesítheti az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolást például támogatások igénybevétele esetén.
Igen kedvező és lényeges módosítás a nettó adótartozás fogalmának kiterjesztése. Ez azt jelenti, hogy az adóigazolások kiadásakor az adózó adószámlájának egyenlegét nettósítva állapítják meg, egybeszámítva a tartozás és a túlfizetés összegét.
A bejelentési kötelezettségek is egyszerűbbé válnak. Annak a magánszemélynek, aki maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet, de utóbb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt létesít, és ezt a munkáltató az adóhatóságnak bejelenti, nem kell magának is, mármint a magánszemélynek, a fizetési kötelezettség megszűnését bejelentenie. Ebben az esetben az adóhatóság a kötelezettség megszűnését hivatalból állapítja meg, és a magánszemélyt erről értesíti.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány több éve eredményes küzdelmet folytat a feketegazdaság felszámolására, mértékének csökkentésére. Számos szigorú intézkedés történt már, és azt tapasztaljuk, hogy javulóban az adózási fegyelem. Jövőre további újabb lépéseket tervezünk. A feketegazdaság visszaszorításának egy fontos területe a számlaadás ösztönzése. Ennek érdekében elő kívánjuk írni az átalányadózó egyéni vállalkozókra, őstermelőkre, valamint az egyszerűsített vállalkozói adó alanyára a számlatartási kötelezettséget.
A készpénzforgalom visszaszorítása érdekében számviteli előírás formájában felső korlátot kívánunk bevezetni a napi készpénz-záróállomány havi szintű átlagos értékére. A korlát szerint ez nem lehet több, mint az előző üzleti év éves szintre számított összes bevételének 1,2 százaléka, minimálisan 500 ezer forint. Szintén a készpénzforgalom csökkentése érdekében módosítani kívánjuk a munka törvénykönyvét is: eszerint a munkabér, valamint a minimálbér nagyságát meghaladó összegű egyéb díjazások kifizetése bankszámlára utalással történhet, ha a munkavállalónak a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye olyan településen van, amely szerepel a bankjegykiadó automatával rendelkező települések felsorolását tartalmazó jogszabályban.
Tisztelt Országgyűlés! A feketegazdaság visszaszorítása érdekében minden 900 ezer forintot elérő vagy azt meghaladó vásárlásnál köteles lesz számlát kiállítani az eladó, függetlenül attól, hogy a vásárló adóalany vagy sem. Szigorítani kívánjuk az importáfa önadózással történő megállapításának törvényi feltételeit. Fontos érdek az is, hogy a vám- és pénzügyőrség az APEH mellett szintén hozzáférhessen az Európai Közösség valamennyi tagállama áfaadóalanyának adatait tartalmazó VIES áfainformációs csererendszeréhez.
A jogtalan kedvezmény-igénybevétel megakadályozása érdekében megszűnik az üdülő bérlőjének a tartózkodási idő utáni idegenforgalmi adó alóli mentessége.
Az adóelkerülés visszaszorítása érdekében az illetéktörvénybe új illetékszabályt javaslunk a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött szerződésekre. A szabály szerint a forgalmi érték 50 százalékánál kevesebb vételár mellett történő visszterhes vagyonátruházás esetén a forgalmi érték 50 százaléka és a vételár közötti különbözet után ajándékozási illetékmérték szerint kell megfizetni a közterhet. A jogtalan illetékkedvezmény igénybevételének elkerülése érdekében változtatni kívánjuk a kedvezményezett eszközátruházáshoz kapcsolódó illetékkedvezmény feltételrendszerét is.
Számos egyéb változtatást is javaslunk a fehérítés érdekében, így többek között emelni kívánjuk a bírságokat, szigorítani az ellenőrzéseket, és kiterjeszteni a felelősségi szabályokat is. Abban a körben, ahol a vevőnek számlatartási kötelezettsége van az áru, illetve az igénybe vett szolgáltatás miatt, de mégsem rendelkezik számlával, az áru, a szolgáltatás értékének 20 százaléka kiszabható mulasztási bírságként - ez lényegében az áfatartalomnak megfelelő értéket jelenti ebben az esetben. Az ellenőrzésekre történő kiválasztásokhoz, a becslés során alkalmazandó módszerekhez, szakmai sztenderdek kimunkálásához az ellenőrzések, különösen az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzések során megismert adatokból az adóhatóság egy külön ellenőrzési nyilvántartást hoz létre az adózás rendjéről szóló törvény módosításával. Ezzel könnyebbé, gyorsabbá és pontosabbá lehet tenni a más, hasonló körülmények között hasonló tevékenységet folytató adózók ellenőrzését.
Szigorodnak az adóbírságszabályok. Azokban az esetekben, amikor a törvény kizárja az adóbírság mérséklésének a lehetőségét, az adóbírság kiszabható maximális mértéke az adóhiány 50 százalékáról annak 75 százalékára emelkedik. A nyugtaadási kötelezettség teljesítésének elmulasztásáért a nyugta kiállítására kötelezett személy felett irányítási jogot gyakorló, ésszerű körben meghatározott személyek is bírságolhatók, kivéve ha bizonyítják, hogy a kötelezettségteljesítés érdekében úgy jártak el, ahogy az általában elvárható. A foglalkoztatás bejelentésének elmulasztásáért a foglalkoztató magas szintű vezetői is bírságolhatók a jövőben, kivéve, ha igazoltan az elvárható módon jártak el.
(8.30)
Az APEH a feketegazdaság elleni harcban él az adószám felfüggesztésével. Ez a jogköre az elmúlt időszakban bővült, most tovább szélesítjük ezt a lehetőséget. A javaslat szerint az APEH felfüggesztheti az adószámot, ha az adózó hosszabb időn keresztül, egy éven át nem tesz eleget bevallási és befizetési kötelezettségeinek. Ugyancsak az adószám felfüggesztéséért folyamodhat az APEH a számla-, nyugtaadási kötelezettség többszöri elmulasztásakor az üzletbezárás vagy a tevékenységfelfüggesztés időtartamára. Akkor is felfüggesztheti a vállalkozás adószámát a hivatal, ha nem történt meg a beszámoló benyújtása. Lerövidül az adószám-törlési eljárás ideje, hogy megakadályozható legyen a vagyon kimentése ezen vállalkozásokból.
Tisztelt Országgyűlés! Több olyan változtatást is javasolunk, amelynek célja elsősorban a jogharmonizáció, illetve a jogalkalmazás elősegítése. A jogharmonizációs kötelezettségteljesítés érdekében 2009. január 1-jével a szén az energiaadóztatás hatálya alá kerül, viszont a lakossági szénfelhasználás mentesül az adó alól. Jövedéki biztosítékként már nemcsak a külföldi, hanem a tagállami hitelintézetek bankgaranciája is elfogadható lesz.
A szolgáltatások jegyzékének megszűnése miatt több törvény is módosul, így a jövedéki, valamint a fogyasztói árkiegészítésekről szóló jogszabály is. Az új tulajdonosi programhoz kapcsolódó módosítás, hogy mentesül az illeték alól az adómentes bónusz értékpapír elnyerése, az értékpapír meghatározott időn túli átruházása, valamint az ÚTP-ben kedvezményesen vásárolt részvények öröklése.
Az önkormányzati adóztatási költségek csökkentése érdekében a helyi iparűzésiadó-előleget az adózó saját maga állapítja meg a bevallási, bejelentési nyomtatványon. Azok a nyugdíjas vállalkozók, akik egyéni vállalkozók, s emellett társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjai is, 2009. január 1-jétől az egészségügyi szolgáltatási járulékot csak egyik jogviszonyuk alapján lesznek kötelesek megfizetni.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslat benyújtott változatát támogatni szíveskedjenek, hozzászólásaik után a parlamentben a szükséges többséggel a jogszabályt fogadjuk el, annak érdekében, hogy az elfogadás után 2009-től az ország versenyképessége továbbnövekedhessen.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
