KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR
KOVÁCS TIBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Nyugodtan mondhatjuk, hogy a politikai közbeszédet immár hónapok óta nem foglalkoztatja más, mint az adózás körüli kérdések, de a tegnapi vitanapon is ez uralta a kérdéseket. Mindezek alapján magamnak is, de az Országgyűlésnek is mottóul ajánlanám azt, hogy nem mindig lehet megtenni, amit kellene, de mindig meg kell tenni, amit lehetséges. Különösen igaznak tartom ezt a mottót a mostani körülmények között, a mostani világgazdasági és pénzügyi helyzetben, amikor olyan gazdasági nagyhatalmakról, amelyekről néhány évvel vagy hónappal ezelőtt azt gondoltuk, hogy gazdaságuk és pénzügyi rendszerük abszolút rendíthetetlen, bebizonyosodott, hogy ez nem így van, és ez minden tekintetben óvatosságra int bennünket.
Nincs kincstári optimizmus, mint ahogyan ezt néhány ellenzéki képviselőtársam itt elmondta, hanem indokolt óvatosság van ezekben a kérdésekben.
Bevezetésként hangsúlyozni szeretném, hogy az MSZP-frakció teljes egyöntetűséggel az adócsökkentés mellett áll. (Mádi László: Ki kellett volna terjeszteni!) Mindent meg kell tenni annak érdekében, amit ezen a területen lehetséges megtenni, mindent, aminek bizonyosan megvan a fedezete.
Hangsúlyozni szeretném: senkinek a kedvéért nem fog az MSZP-frakció belemenni olyan kalandor megoldásokba, aminek nem látszik egyértelműen a fedezete. Nem baj, sőt hasznos dolog, ha elismerjük vagy felismerjük azt, hogy tévedtünk. Mi, kormánypártok 2004-ben és 2005-ben azt gondoltuk, hogy… (Dr. Hargitai János: Csak egy kormánypárt van!) - 2004-2005-ben még két kormánypárt volt -, azt gondoltuk, hogy a gazdasági növekedés eredményei megteremtik azoknak a kiadásoknak a fedezetét, amelyeket egyrészt a szociális téren, másrészt a fejlesztések területén, például az autópálya-fejlesztések területén elköltöttünk. Ez nem így történt. Tanulni kívánunk a tapasztalatainkból, tanulni kívánunk a saját hibánkból.
Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Hogyha visszatekintünk az elmúlt hónapokra, másról sem hallhattunk különböző szakemberek, szakmai szervezetek és politikai pártok részéről, mint arról, hogy milyen mértékű adócsökkentésre lenne szükség a gazdaság versenyképességének a helyreállítása érdekében. Mi - ezt a pénzügyminiszter úr is kifejtette az expozéjában - nem egyedüli és nem a legfontosabb eszköznek tekintjük az adókérdéseket a versenyképesség növelése szempontjából, számos más eszközben is gondolkodik a kormány más törvények módosítása kapcsán, de ez nem a mai vitánk tárgya.
Azt hallhattuk a gazdasági szakemberek véleményéből, szinte refrénként, hogy mintegy 1000-1200 milliárd forintra lenne szükség. Abban, hogy honnan lehetne ezeket a forrásokat átcsoportosítani, már megoszlottak a vélemények, e tekintetben két egyforma véleményt nem hallhattunk. Korrekten egyedül talán csak Simor András, a Nemzeti Bank elnöke mondta el azt, hogy ezt az 1000-1200 milliárd forintot a szociális ellátásból, az oktatásból, az egészségügyből, a nyugdíjakból kellene kivenni. Ez legalább egy korrekt álláspont, mert ő elmondta, hogyan látja ezt a kérdést; az összes többi megnyilatkozó e tekintetben vagy nem mondott semmit, vagy nagyon szerény álláspontot képviselt.
Miután két jövedelemtulajdonos van, az állampolgárok, illetve a gazdasági társaságok, ha az egyik oldalon növeljük a kiadásokat, akkor nyilvánvalóan a másik oldalon csökkennek a bevételek. Itt is el lehet mondani azt, hogy azt kell a politikának megvizsgálnia, mit szólnának egy ilyen javaslathoz a nyugdíjasok, a szociálisan rászorultak vagy azok, akiktől ezeket a forrásokat elvonnánk.
(10.10)
Ebből egyetlen következtetésre juthatunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy az MSZP frakciója csak olyan adócsökkentést tud támogatni, aminek a fedezete vagy a bevételek növelésével, vagy esetenként átcsoportosítással, vagy a kiadások csökkentésével biztosítható.
Az adó- és járulékrendszer átalakításának egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lehet nyilvánvalóan versenyképesebbé tenni a magyar gazdaságot, növelni a foglalkoztatást, úgy, hogy az egyensúly-javítási pálya következetesen megvalósuljon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném, ha itt a mai napon nyilvánossá válna minden politikai párt részéről, hogy a konvergenciaprogramhoz hogyan viszonyulnak. A Szocialista Párt következetesen kiáll a konvergenciaprogram folytatása mellett. Jó lenne, ha ezt az ellenzéki pártok némelyike is egyértelműsítené, mert sajnálatos módon az elmúlt hetekben mintha ettől eltáncoltak volna.
Mindezek alapján azt tudom mondani, hogy az adórendszer módosításait, amit a szocialista képviselők támogatni tudnak, az egyszerűsítés, az adóterhelés csökkentése, ezzel a versenyképesség javítása és a gazdaság kifehérítése területén javasol a kormányzat, mindezeket támogatni tudjuk.
A kiadáscsökkentés területén viszonylag korlátozott a mozgástér. Erről a miniszterelnök úr a tegnapi vitanap kapcsán eléggé részletesen kifejtette a kormány álláspontját, az eddig az elmúlt időszakban megtett lépéseket, tehát erről nem szeretnék részletesebben beszélni.
A feketegazdaság szürkítéséből vagy kifehérítéséből származó bevételekhez vagy ehhez a területhez hozzányúlni: ismert, hogy ez mindaddig mindenki számára elfogadott, amíg másokat érint a dolog; amikor közvetlenül ő is érintetté válik, akkor ennek a támogatottsága már nem ilyen egyértelmű. De mindenképpen ebbe az irányba kellene elmozdulnunk, mert növelni kellene az adófizetők számát, mert ha többen fizetnek, akkor jelentősen csökkenthető az egyes állampolgár által fizetett adó mértéke.
Szeretném tisztázni és egyértelműsíteni, hogy a benyújtott javaslatban - ahogy a pénzügyminiszter úr is elmondta ezt - mintegy 167 milliárd forintos adócsökkentés van, tehát ennyivel csökkennek mind az állampolgárok, mind a gazdasági társaságok - egyharmad-kétharmad arányban - terhei. Tehát nem mondható az, ami itt egyes kisebbségi véleményekben megfogalmazódott, hogy az ígéretek ellenére itt nemhogy adócsökkentésre, hanem adónövelésre kerül sor. Ezt az állítást semmi nem támasztja alá.
A továbbiakban a törvényjavaslat néhány elemére szeretnék rávilágítani, természetesen nem teljes részletességgel, mert képviselőtársaim ezt egyes szakterületek tekintetében meg fogják tenni. A foglalkoztatás ösztönzése nyilvánvalóan a legfontosabb kérdések egyike. Tegnap ennek a nehézségeiről a miniszterelnök úr a vitanap kapcsán már beszélt. Ettől függetlenül el kell mondani, hogy a 4 százalékpontos járulékcsökkentés a gazdasági társaságok részére mindenképpen hozzájárul ahhoz, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjen. Ugyanez mondható el arról, hogy adósáv határa 1,7 millió forintról 2 millió forintra növekszik. Ez mintegy 1,7 millió állampolgár számára jelent közvetlenül jövedelemnövekedést, mintegy 4-5 ezer forint/hó mértékben.
A versenyképesség javítása érdekében megszűnik a társas vállalkozásoknál a különadó, ugyanakkor itt el kell ismerni, hogy az egyensúly érdekében az adóalap-számítás megváltozik, a társasági adó alapja megváltozik, illetve 16 százalékról 18 százalékra emelkedik a kulcs. Ugyanakkor a társaságiadó-alap továbbra is lehetőséget ad többek között a veszteségelhatárolásra, fejlesztési tartalék képzésére, kis- és középvállalkozások beruházási kedvezményére, a kétéves gyorsított értékcsökkenési leírás alkalmazására, valamint a foglalkoztatás elősegítésére irányuló adóalap-módosítási tételek figyelembevételére. A tőkejövedelmek adóztatása is egységesen 25 százalékra változik.
Arról már beszéltem néhány mondatot, hogy milyen fontos az adófizetői kör szélesítése, ezáltal az adórendszer igazságosabbá tétele. A bizottsági vélemények kapcsán nagy hangsúlyt kapott az úgynevezett gépkocsiadózás megváltoztatásának a kérdése. Itt egy egészen érdekes anomáliáról szeretnék beszámolni önöknek. Mintegy 430 ezer cégautó személyautó van Magyarországon, és 30 ezernél alig többen adóznak ezen gépjárművek után. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy csak ezt a 30 ezer autót használják magáncélra is. Teljesen indokolt a kormány kezdeményezése, hogy megváltozzon az ezen autók után fizetendő adó mértéke és típusa.
A benyújtott javaslatot a magunk részéről kicsit bonyolultnak tartjuk, ezért az MSZP-frakció egy lényegesen egyszerűbb változatot kíván benyújtani módosító indítványként, és kérjük az ellenzéki képviselőtársainkat is, hogy támogassák ezt a javaslatot. Ez azok számára, akik eddig is fizettek gépjárműadót, tehát hozzájárultak a jogszabályi előírásoknak megfelelően a közterheknek, jelentős könnyítést jelent. Természetesen azok számára, akik ezt nem tették, ez nyilván többletterhet jelent.
El kell mondani azt is, hogy néhány esetben javaslatot tett a kormány az adómértékek növelésére. Egyik ilyen tétel a dohány- és alkoholos termékek jövedéki adójának a növelése. Itt mindenképpen beszélni kell arról, hogy a kormányzat jelentős erőfeszítéseket tett az elmúlt években a dohánytermékek feketekereskedelmének visszaszorítására. Itt együttműködés volt a dohánygyárak, a VPOP és a Pénzügyminisztérium között, és beszámolhatunk arról, hogy mindenféle kutatási vizsgálatok alapján mintegy tíz százalék alá csökkent a dohánytermékek feketekereskedelme.
Annak érdekében, hogy ez a helyzet fenntartható legyen, mi támogatjuk azokat az erőfeszítéseket, amit a továbbiakban is a kormány tenni akar ezen a területen, ugyanakkor javasoljuk a kormánynak, hogy tartsa fenn azt a gyakorlatot, amit az elmúlt években alkalmazott, hogy ilyen esetben két lépcsőben valósuljon meg a jövedéki adó emelése. Erre vonatkozó módosító indítványokkal is készül az MSZP frakciója.
Fontosnak tartjuk, hogy a hazai agrártermelők pozíciója javuljon, és e tekintetben javaslatot teszünk arra, hogy az üzemanyagok bioüzemanyag-tartalma a jelenlegi előírás szerinti 4,4 százalékról 4,8 százalékra emelkedjen. Ez nem tűnik jelentős változtatásnak, azonban az elfogyasztott üzemanyagok volumene tekintetében ez egy jelentős mennyiséget jelent, ugyanakkor jelenleg európai uniós korlát az 5 százalékos küszöb, tehát e fölé jelenleg nem tudunk lépni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az adórendszer egyszerűsítésére minden adóváltoztatás esetén megfogalmazódik az igény. De egy adószakértő úgy fogalmazott, hogy a mi adórendszerünk nem azért olyan bonyolult, mert ezt szeretjük, hanem ilyen bonyolult az életünk, és a rendszer bonyolultságát leginkább a kedvezmények sokasága okozza. Ha ezen változtatni akarunk, akkor nyilvánvalóan számos érdeket sértünk, ugyanakkor valóban indokolt és fontos, hogy egyszerűsödjön az adózás mind az állampolgárok számára, mind a gazdasági társaságok számára. Ezért számos javaslatot nyújtott be a kormány ebben az adócsomagban.
Sokan mondhatják, hogy hogyan lehet itt adóegyszerűsítésről beszélni, amikor majd' 400 paragrafusból áll ez az adótörvénycsomag. Ahhoz, hogy az egyszerűsítéseket végre tudjuk hajtani, ezeket a változtatásokat egyszer meg kell tennünk. Ez történik meg ennek az adócsomagnak a keretében.
(10.20)
Csak néhányat említenék, tényleg nem minden részletre kitérve. Egységessé válnak a közteheralapok. A jelenlegi ötféle közteheralap két alapra csökken. A magánszemélyek bevallási kötelezettségét könnyítő intézkedés az adóhatósági adatközlésen alapuló egyszerűsített bevallási rendszer bevezetése - ez mintegy 3,4 millió állampolgárt érinthet. Egyszerűbbé válik a betéti társaságok, közkereseti társaságok könyvelése. Ez számukra nagy könnyebbséget jelenthet majd. Az átalányadózás választhatóságának értékhatára a személyi jövedelemadóban 8 millió forintról 15 millió forintra nő, a kereskedők esetén 40-ről 100 millió forintra, és tovább sorolhatnám azokat az intézkedéseket, javaslatokat, amelyeket a kormány a törvényjavaslatban megfogalmazott.
A feketegazdaság visszaszorítása érdekében számos intézkedés történt 2006-2007-ben. Ennek eredményeit nap mint nap olvashattuk egyrészt a sajtóban, másrészt itt a parlamentben is hallhattunk róla. Tehát teljesen indokoltak azok a lépések, amelyeket e területen meg kíván tenni a kormány. Itt hallhattunk néhány lesajnáló megjegyzést a tekintetben, hogy a kormányzat például megpróbálja valamiféle sorsolásos játékkal is rávenni az embereket arra, hogy kérjenek számlát (Varga Mihály: Hajrá! Beindultatok! - Bernáth Ildikó: Ki nyer ma?), amikor valamilyen szolgáltatást nyújtanak. Természetesen, képviselőtársaim, lehet biztatni az állampolgárokat, hogy az a jó megoldás, ha meg tetszenek kerülni a közterheket, és nem tetszenek fizetni, de ha az ellenzéknek vannak még jobb javaslatai a tekintetben (Tállai András: Van! - Bernáth Ildikó: Több is!), hogy hogyan lehet ezen a területen hatékonyabb módszereket alkalmazni, akkor kérem, álljanak elő a javaslataikkal itt, a nyilvánosság előtt.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésképpen szeretném kérni önöktől, hogy a mai vitanap kapcsán olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, amelyeknek a forrása egyértelműen biztosítható, és a társadalom számára is elfogadható javaslatok lesznek. Valaki azt mondta, hogy természetesen a törvényjavaslat elfogadásához először a parlamentben kell többséget teremteni. De úgy gondolom, a társadalom számára is elfogadhatóvá kell tenni ezeket a javaslatokat. Amit például Varga Mihály képviselő úr a költségvetési bizottságban a Fidesz javaslataiként felsorolt, azokról egy dolog biztosan elmondható: a bevételek és kiadások tekintetében mintegy ezermilliárd forintos bevételkiesést jelentene. Ha leteszik a javaslatokat a tekintetben, hogy ezt az ezermilliárd forintot a költségvetés keretén belül honnan lehetne biztosítani, akkor nagyon örvendeznénk.
Nem gondoljuk - befejezésül szeretném elmondani, tisztelt képviselőtársaim -, hogy ez az adócsomag a legtökéletesebb adócsomag, ami csak elképzelhető. Lehet a javaslatokhoz olyan javaslatokat benyújtani, amelyek ezt a csomagot jelentősen javíthatják. Ez kétségtelen, mozgástér van. Nem igaz az az állítás, amit néhány ellenzéki képviselő megfogalmazott, hogy mintha nem lenne semmi mozgástér ezekben a kérdésekben.
Mi azt kérjük önöktől, olyan javaslatokat fogalmazzanak meg, akár a benyújtott javaslathoz képest, akár új elképzelésként, amelyek az egyensúlyi pálya fenntartása mellett a gazdaság fejlődésének és hatékonyságának növelése érdekében megvalósíthatók.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiból.)
