MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA
MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Molnár Gyula képviselő úr elmondta a többségi véleményt, és kicsit utalt arra, hogy elég részletes és szakmai vita bontakozott ki a gazdasági bizottságban. S valóban úgy történt, pontosan azért, hogy el lehessen mondani és világosan lehessen látni, melyek a beterjesztett javaslat gyenge pontjai, megpróbáltuk az egész törvényjavaslatot teljesen világosan és egyértelműen a mai gazdasági helyzetbe, illetve az elmúlt időszak magyarországi gazdasági változásainak a fényébe is helyezni, hogy mindenki számára világos és egyértelmű lehessen, hogy a bizottság 12 tagja miért nem tudja támogatni ezt a törvényjavaslatot.
Összességében és elöljáróban megállapítottuk, hogy sajnos az elmúlt kormányzati ciklusok - most már lehet így fogalmazni - gazdaságpolitikája hozzájárult ahhoz, hogy folyamatosan megszorításokat éljenek meg a hazai vállalkozások, leépítésekre kényszerüljenek, s ezzel együtt a munkanélküliség kényszerű növekedése is előállt. S bizony ez az a gazdasági környezet, amelyben jó választ kellett volna adni a ma kihívásaira. De összességében meg lehet állapítani, hogy ez a törvényjavaslat, annak ellenére, hogy miniszter úr részéről is hangzatos megállapítások hangzottak el, a bizottságban nagyon súlyos kritikai vélemények is elhangzottak, egészen apró részletességig lebontva az egyes törvényi helyeket, illetve az egyes adózással kapcsolatos kérdéseket.
Alapvetően azt lehet megállapítani, hogy ebben a gazdasági helyzetben érdemi változások kellettek volna, és érzékelhető adócsökkentésre lett volna szükség. Tehát érdemi változásokra és érzékelhető adócsökkentésre. Az a baj, hogy azok a változtatások, amelyek ebben a javaslatcsomagban szerepelnek, összességében ezen kritériumok egyikének sem felelnek meg.
A foglalkoztatási terhek jelentős csökkentését kellett volna tartalmaznia ennek a javaslatnak, hiszen csak akkor remélhető, hogy az a foglalkoztatási helyzet, ami ma Magyarországon van, érdemben változik, tehát a munkaadók számára megéri majd újabb és újabb dolgozókat foglalkoztatni.
Sajnos azt látjuk, hogy ebben a csomagban nincs erre lehetőség, és ennek az adócsomagnak nem lesz az az ösztönző hatása, amelyről a kormány képviselője a bizottsági ülésen is említést tett.
Érdemi adminisztrációcsökkentésre lenne szükség. Pénzügyminiszter úr és a minisztérium képviselője is elmondott néhány olyan dolgot, amelyek az ő meglátásaik szerint adminisztrációcsökkentést eredményeznek. Szakemberekkel, adótanácsadókkal, könyvelőkkel beszélgetve - akik már át tudták tekinteni ennek a törvényjavaslatnak a lényegét, és ez a bizottsági ülésen is elhangzott ellenzéki oldalról - egyértelmű az álláspont, hogy ezek olyan részintézkedések, amelyek nem alapvető módosítást hoznak az adminisztrációs adatszolgáltatási rendszerben, ezért nem lehet azt mondani, hogy valóban érdemi, nagyságrendi adminisztrációs tehercsökkenést hoznának.
Lakossági oldalról pedig azt látjuk, hogy leginkább kormányzati PR-intézkedések és reklámkampányok hozhatók elő az adótörvény kapcsán. Legutóbb is láthattuk ezt a “sorsoljunk és játsszunk a számlákkal” kormányzati kezdeményezést. No hát valami hasonlót lehet a törvényből is kiolvasni, ha valaki ezt figyelmesen végignézi.
Sajnos összességében megállapítható, hogy ez az adócsomag nem az, amire ma Magyarországon elsősorban a vállalkozásoknak szükségük lenne.
Egyetlenegy olyan dolog volt, amit talán egy kicsit pozitívumként tudunk értékelni, a baj csak az, hogy ez sem a kormány érdeme, hanem az Országos Érdekegyeztető Tanácsé: legalább azokkal a természetbeni juttatásokkal, amelyek eddig korlátok közé voltak szorítva, talán valamelyest nagyobb lehetőséget fognak majd kapni a vállalkozások, hogy ezzel is a kifehérítés irányába vigyék el a jövedelmeket. De még egyszer mondom, ez igazából nem a kormány érdeme, és itt is jól látszik, hogy ha valahol enged a kormány a beterjesztett javaslatához képest, az egyik kezével ad valamit, de a másik kezével azt nagyon gyorsan vissza is veszi. Hiszen ne felejtsük el, azért cserébe, hogy nem lesz 11 százalékos eho a természetbeni juttatásokon, a járulékcsökkentés mértéke nem a beharangozott mértékű lesz.
Összességében tehát azt lehet mondani, hogy ez a törvényjavaslat a gazdasági bizottság ellenzéki képviselői szerint nem felel meg a mai gazdasági kihívásoknak, ezért 12 szavazattal nem tudtuk ezt a törvényjavaslatot általános vitára támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)
