MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT
MOLNÁR ALBERT, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság október 1-jei ülésén vette napirendjére a 2009. évi adótörvények változását. Előre kell bocsátanom, hogy a bizottság 14 igen és 13 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot.
A bizottsági ülésen kiderült, hogy tulajdonképpen az elvek, amelyek a kormány, illetve a kormányzó párt szándékai szerint végigvonulnak a törvénytervezeten, megfelelnek, hisz azokat a követelményeket tartották ők is szem előtt, hogy egyszerűsítés, versenyképesség-javítás, foglalkoztatásösztönzés, feketegazdaság elleni küzdelem, és mindezt oly módon, hogy szolgálja azt, hogy mindezt egyensúlyi környezetben tudjuk megtenni.
Azt gondolom, a vita inkább a mértékekben volt, és itt előjött ugyanaz, ami szokott lenni, hogy a kormányzó pártok (Sic!) felelősen, az ellenzéki pártok pedig picit felelőtlenül álltak hozzá javaslataikkal a kérdéshez. (Zaj a Fidesz padsoraiban.)
Amikor 1000-1200 milliárd forintos többletkiadásokról beszélnek, akkor természetesen sem a világgazdaság jelenlegi helyzetével, az oda beillesztett magyar gazdaság feltételrendszerével, sem pedig az egyensúlyi feltételekkel nem számoltak, különösen nem a társadalom tűrőképességével, és különösen nem azzal, hogy milyen intézkedésekkel lehetne olyan nagy mértékű csomagot létrehozni. Azt gondolom, amikor ők voltak kormányon, egyébként ugyanolyan felelősen viselkedtek az egyensúlyi viszonyokhoz képest, tehát ez, mondjuk, egy normális ellenzéki magatartás volt. Ennek ellenére azt tudom mondani, hogy a bizottság kormánypárti tagjai a 2009. évi változásokból inkább azokat a pozitív elemeket emelték ki, amelyek végigkísérik ezt az adócsomagot.
Miről is van itt szó? Ez egy elég hosszú, terjedelmes adócsomag, 265 oldal, ebből 165 oldal maga az adótörvény, a többi a különböző mellékletek, és 6 oldalon keresztül taglalja, mely intézkedések szűnnek meg. Azt gondolom, régen volt ilyen. Mindössze 2 oldal az, ami gyakorlatilag a jelenlegi adótörvényből az új eljárásokat magyarázza.
Ha az adó- és járulékszabályozás pozitív intézkedéseiről beszélünk, akkor mindenképp beszélnünk kell az egyszerűsítésről, amely az egyik fő eleme volt a törvénytervezetnek. Egyszerűsödik: az adóhatóság által gyakorlatilag 1,2 millió embernek válik lehetővé, hogy ne ők végezzék el az adóbevallásukat, helyettük ezt az adóhatóság elvégzi, és gyakorlatilag egy nyilatkozattal eleget lehet majd tenni az adózás tényének.
Az átalányadózók értékhatára jelentősen nő. Az egyéni vállalkozók esetében 8 millió forintról 15 millió forintra, a kereskedelemnél ez magasabb érték, itt 40 millió forintról 100 millió forintra fog emelkedni. Megszűnik a veszteségelhatárolás APEH általi engedélyeztetése. Ami szintén fontos változás, és összefügg az egyszerűsítéssel, hogy annak a bonyolult adminisztrációnak, amit előírunk a vállalkozásoknak, a jelentős visszaszorulását fogja ez a törvénytervezet hozni.
Már említettem az adóhatósági adóbevallást. Áthelyezik az éves adóbevallásokat február 25-re február 15-ről. Az elektronikus árverés lehetősége az ingatlanárverésekre is ki fog terjedni. 2009. július 1-jével bankkártyával is lehet fizetni az illetéket. Azt gondolom, ez egy régi vágy, ami megvalósul. Egyszerűbb lesz és más alapokra helyeződik a cégautóadó.
Tehát összességében a bizottság kormánypárti tagjai többségével általános vitára alkalmasnak találta az anyagot. Kérem képviselőtársaimat, módosítóikkal tegyék jobbá a törvénytervezetet.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
