SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS
SZABÓ LAJOS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Ha a kétperces vitában részt vettem volna, várhatóan úgy kezdtem volna a hozzászólásomat ott a két percben, hogy nem minden szép, nem minden jó, és nem mindennel vagyunk megelégedve, ahogy Varga Mihály próbálta interpretálni a szocialisták véleményét, hogy minden szép, minden jó, mindennel meg vagyunk elégedve.
A második mondatom valószínűleg az lett volna, amit Kovács képviselő úr mondott, hogy ha nem lehet megtenni azt, amit kell, akkor meg kell tenni azt, amit lehet. Úgy gondolom, hogy a további vitának… - mint ahogy nagyon-nagyon jó érzés volt részt venni a költségvetési bizottság általános vitára ajánló vitájában, mert valóban kamerák nélkül, mikrofonok nélkül, nagyon kevés újságíró jelenlétében egy nagyon tisztességes szakmai jellegű vita volt, amelyben Katona Béla jellemezte úgy Varga Mihály hozzászólását, hogy olyan hozzászólás, amely érdemes arra, hogy elolvassák újra. Én ezt a véleményemet arról a hozzászólásról fenntartom, ezt itt nem kívánom minősíteni. (Varga Mihály: Olvasd fel!)
Az adótörvények vitája a Házban most kezdődik, de a parlamenten kívül több vita több fórumon, többféle résztvevővel már nagyon régóta folyik. Régóta folyik az Érdekegyeztető Tanácsban, régóta folyik különféle gazdasági szervezetekkel, különféle gazdálkodókkal, régóta folyik a kormányon belül, régóta folyik politikusok között, és azt hiszem, hogy itt azt meg kell állapítani, ha csak itt nézünk körül magunk között, ahányan vagyunk, annyiféle adótörvényt tudnánk idehozni a Ház elé, és ahányan vagyunk, annyiféle adótörvényt tartanánk jónak a saját szempontunkból.
A saját szempontjából annak a négy nagy adótanácsadó cégnek, amelyet a költségvetési bizottság is meghallgatott, biztosan igaza van, azok szempontjából, akiknek a felkérésére megírták azokat az adótörvényeket. Biztosan igazuk lenne a munkavállalóknak, akik egy más szempontrendszerű adótörvényt nyújtanának be. Ezekben a más-más szempontú adórendszerekben az ütemezés módjában és a célokban lenne nagyon nagy eltérés. De úgy gondolom, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek egy kicsit több a felelősségünk, mint egy adótanácsadó cégnek, egy kicsit több a felelősségünk, mint egy érdekegyeztető fórumon részt vevő munkaadói félnek, és azt mondom, hogy más a felelősségünk is, mint a kormánynak, így képviselőknek összesen. Különösen ebben a helyzetben, amikor azoknak a képviselőknek a felelőssége nő meg, akik részt kívánnak venni abban, hogy legyen elfogadott adótörvénye Magyarországnak 2008-ban. Ennyivel másabb a felelősségünk, mint a beterjesztő kormány felelőssége.
Ha az adótörvényekről általában beszélünk, akkor bár kaptam érte kritikát a költségvetési bizottságban, de vállalom most is, hogy az adótörvények egyik célja - nem egyetlen, de egyik célja -, hogy a költségvetés bevételi oldalát megalapozza; hogy megalapozza azt a bevételi oldalát a költségvetésnek, amely költségvetésben mi szeretnénk, ha a gazdasági növekedést lehetne élénkíteni, szeretnénk azt, ha ez a költségvetés egyensúlyban lenne, és szeretnénk azt, hogy ez a költségvetés szociális biztonságot tudjon nyújtani Magyarországon. Ehhez a hármas célhoz igazodva kell az adótörvényeknek az egyik funkcióját ellátva, megteremteni a költségvetés kiadási oldalának a fedezetét.
Mi itt szintén az adótörvényeknél három dolgot tartunk fontosnak, amelyet a változtatások irányánál figyelembe kell vennünk: egyszerűsíteni, hiszen teljesen jogos az az igény, hogy nagyon átláthatatlan, nagyon bonyolult, nehezen követhető az adótörvény, tehát egyetértünk abban, hogy egyszerűsíteni kell; versenyképességet javítson és járuljon hozzá a gazdaság fehérítéséhez.
Hol vannak, milyen módon lehet ezeknek az adótörvényeknek a forrásait megteremteni? Négy forrást jelölt meg a kormány, és ezzel a forrással mi alapvetően egyetértünk.
Kiadáscsökkentés: a központi államigazgatás területén jelentős kiadáscsökkentés kell, hogy megvalósuljon ahhoz, hogy ez az adótörvény működni tudjon.
Teherátcsoportosítás: itt beszéltek képviselőtársaim a társasági és osztalékadó-alap változtatásairól. Valóban az van, amit mondanak, és mi is ezt mondjuk, hogy ez a fajta változtatás, ez a fajta teherátcsoportosítás azt eredményezi, hogy megszűnik a 4 százalékos különadó, nő a társasági osztalékadó alapja 2 százalékkal, és változik a társasági osztalékadó-alap megállapításának módja. Ez összességében 25 milliárd forinttal hagy többet a vállalkozásoknál, igazuk van ellenzéki képviselőtársaimnak, amikor azt mondják, hogy nagyon változó elosztásban a vállalkozások más-más rétegeire másképp és másképp hat.
A harmadik forrás a fehérítésből származó bevételek. Örömmel hallottam Herényi képviselőtársamtól, amikor azt mondta, hogy egyetért vele, de nem csodafegyver, hiszen eddig mindig azt hallottuk, hogy csökkentsük az adókat, majd kifehérednek, és akkor abból jönnek. Ha nem csodafegyver, akkor ez így indirekt módon viszont sem igaz. Tehát itt érdemes lépéseket tenni, de érdemes a lépéseket megfontoltan, a kockázatokat figyelembe véve megtenni. Azt hiszem, hogy ezeknek a lépéseknek a tovább bővítésében vagy további átgondolásában maximálisan partnerek tudunk lenni.
Sajnos, van ebben az adótörvényben adóemelésre is javaslat, hiszen így teremtjük meg más területeken az adócsökkentés forrásait: a jövedéki adónál. Itt is el kell mondani azt, hogy két része van: az egyik, amit az Unió előírt nekünk a cigarettánál, a dohánytermékeknél, a másik része pedig a szesz jövedéki adója. Úgy gondoltuk a Szocialista Párton belül, hogy ezek bevállalható tételek, amelyekkel máshol megteremtjük az adócsökkentés forrását.
Mire szeretnénk felhasználni az így megteremtett forrást? A teljesség igénye nélkül: szja-változtatás, sávszélesítés. Lehet a mértéken vitatkozni, hogy elég, nem elég, erre a célra csak ennyit, többet vagy még kevesebbet kellene fordítani.
(12.10)
A célok között bent van jelenleg a 300 ezer forintos sávszélesítés, amit a kormány támogatott.
Célzott tb-járulékcsökkentés; itt is lehet vitatkozni, hogy melyik az eredményesebb mód: teljes körre egy alacsonyabbat, kisebb körre egy nagyobbat csökkenteni. Igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy a kisebb körre való nagyobb csökkentés a sávhatárnál jelenthet gondokat, de politikai mérlegelés kérdése, hogy bevállaljuk-e ezt, vagy egy kisebbet lépünk, amit a források lehetővé tesznek.
Osztalékadó: 35 százalékos kulcs megszüntetése, gondolom, ez ellen senkinek nincs kifogása, ez egy olyan lépés, ami a gazdaság élénkítése felé hat.
Egyszerűsítések: a személyi jövedelemadónál adóátalány felemelése, amely lehetővé teszi azt, hogy könnyebben adózzanak; az APEH által készítendő, a magánszeméllyel jóváhagyandó adóbevallás, ami szintén egy olyan lépés a személyi jövedelemadózók felé, ami egyszerűsíti az életüket; cégautónál többen fizessenek jelentősen kisebb mértéket, jelentősen kevesebb adminisztrációs teher mellett; a társasági osztalékadónál, amiről már beszéltünk, közelíteni a számviteli előírásokhoz az adóalap megállapításának módját.
A várható módosító irányokról szeretnék még néhány szót mondani. A Szocialista Párt a kormánnyal együtt gondolkodik a cégautóval kapcsolatban jelenleg benyújtott változat módosításán, hogy hogyan lehet egyszerűbb, megfizethetőbb, jobban követhető és alkotmányos módon szabályozni ezt a kérdést. Fogunk beadni módosítót többet is, és a részletes vita során eldöntjük, és kérjük a segítséget ebben, hogy melyiket támogassák.
A jövedéki adó emelésénél két lépésben javasoljuk megtenni a jövedéki adó emelését. A szakma szerint ez kevésbé kedvez a feketegazdaság ezen területen való megnövekedésének.
Az építményadó megfizetési időpontjának pontosítása, amely mind a hatóságoknak, mind a magánszemélyeknek jelentős kényelmetlenségeket okoz; támogatunk egy olyan módosítót, ami ezt megszünteti.
Az egyes jogcímeken felső korlát nélkül adható személyi jövedelemadó-mentes kifizetéseknél tudomásul vesszük, hogy a megállapodás értelmében a 400 ezer forintos határt a kormány javasolja eltörölni, de azoknál a tételeknél, ahol nincs felső korlát, javasoljuk egy felső korlát bevezetését, hogy ne lehessen korlát nélkül ezeket a juttatásokat adni. Erre is adunk be módosítást.
A szerencsejáték-törvény egy külön csomag. Itt néhány esetben látunk már most módot módosításra, ami az internetes sportfogadás, a terembingó kérdésének a megoldása, de néhány esetben, ami újként jelent meg, a kártyajátékok, kártyateremjátékok szabályozása, itt alaposabb átgondolásra van szükség, és nem ennek a törvénynek a módosításával, hanem egy átgondolt, most, belátható határidőn belül elkezdett és a parlamentnek benyújtott törvény módosításával kívánjuk ezeket a módosításokat megtenni.
Továbbgondolásra kérjük a kormányt, vizsgáljuk meg közösen, hogy a civil szervezetek támogatásának milyen formái, helyzetük javításának milyen formái járhatók ma Magyarországon adórendszeren, költségvetésen belül. Itt egy továbbgondolkodást kérünk a kormánytól.
A költségvetési hivatalnál, amit mondott az SZDSZ frakcióvezetője, partnerek vagyunk abban, hogy ebbe az irányba menjünk. Hozzá kell tennem, hogy amit most mondott, az egészen más, mert a költségnövekedés, az elsődleges költségnövekedés bekorlátozása más, mint a 2008. évi szinten történő befagyasztás. Amennyiben az eljárási szabályokban és mértékekben meg tudunk állapodni, akkor abban partnerek vagyunk, hogy így lépjünk tovább.
A Szocialista Párt módosító javaslatai összességében nem változtatják a kormány által megállapított adóbevételi mennyiséget. Kérjük, kérem képviselőtársaimat, hogy a vitában felelős képviselőkként, annak szándékával vegyünk részt, hogy Magyarországnak legyen egy olyan új adótörvénye, amelyet ma el lehet fogadni, és ezt el is kell fogadnunk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
