TÓTH GYULA
TÓTH GYULA
TÓTH GYULA, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizottságunk az egyes adó- és járuléktörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot megvitatta, és általános vitára alkalmasnak találta. Adókról, járulékokról szólt a vita, mint ahogyan itt az általános vitában is, úgy, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyre inkább nyilvánvaló: mögöttes tartalma szerint nemcsak adókról, járulékoktól, hanem bizonyos tekintetben gazdasági, társadalmi modellről is.
Ma a magyar gazdasági, társadalmi élet egyik legfontosabb jellemzője a szürke- és a feketegazdaság elfogadhatatlanul magas szintje. Az elmúlt években hozott intézkedéseknek mára mérhető hatásuk van, de nem sikerült alapvető kulturális magatartásbeli áttörést elérni. A magyar gazdaság mintegy ötöde részben vagy egészében kívül esik a tisztességes normák, a jogszerű működés szabta kereteken, ami nyilvánvalóan elfogadhatatlan, hiszen azon túl, hogy ez folyamatosan rombolja a társadalmi morált, közvetlenül is kárt okoz azáltal, hogy a tisztességtelen szereplők járnak jól, a tisztességesek pedig rosszul.
Sokkal összetettebb problémával állunk szemben, mint amilyet például egy vagy több adóintézkedés önmagában kezelni volna képes. Összehangolt beavatkozásra van tehát szükség több területen annak érdekében, hogy a beavatkozások összessége úgy változtassa meg az emberek, a vállalatok, intézmények és az állam érdekeltségét, magatartását, hogy növekedjen teljesítményük, növekedjen együttes teljesítményük, és közben csökkenjen a gazdasági, társadalmi, politikai egyensúlyhiány.
Nem tartható tovább, hogy ma a legtöbb társadalmi szereplő, a családok, a települések, a vállalatok és az állam egyaránt kisebb erővel, gyengébb cselekvőképességgel rendelkezik, mint amennyit az ellátni kívánt feladatok és felelősségük indokolttá és szükségessé tenne.
A továbblépéshez abból kell kiindulnunk, hogy kinek mi a feladata, nem pedig abból, hogy kinek milyen valós vagy vélt jogai vannak. Kétség sem férhet ahhoz, hogy a sort az államon kell kezdeni, azon az államon, amelyet polgárai tartanak el adóforintjaikból, azon az államon, aki ott is főnököt játszik, ahol inkább partnernek kellene lennie, ahol meg erős vezetőként, irányítóként kellene fellépnie, ott nemegyszer gyengekezűnek mutatkozik.
Az irány és az igény világos. A polgárok és az intézmények jobb minőségű szolgáltatást, nagyobb biztonságot várnak el. Olyan intézkedések sokaságára van szükség, mint például az egyszerűsített adóeljárás és adóigazgatás. Ez nyújthat igazán több segítséget az embereknek, hogy teljesíthessék adózással kapcsolatos kötelezettségeiket.
(9.10)
Ez jelenik meg a törvényjavaslatban, amikor a magánszemélyek adóbevallásával kapcsolatos adminisztratív kötelezettségek jelentős egyszerűsítéseként az eddig szűk körben igénybe vett adóhatósági adómegállapítás helyett bevezetésre kerül - reményeink szerint már a 2008. évi adókötelezettség teljesítésénél is választhatóan - az úgynevezett egyszerűsített bevallás, amelynek lényege, hogy az adóhatóság állítja össze a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallást. Ez alapján kiszámítja az adót, így a magánszemélynek, ha egyetért, csak aláírva vissza kell küldeni azt. Ez sok százezer, akár több mint egymillió embert szabadíthat meg az évente ismétlődő gondtól, hogy kitöltsék a laikusok, mit laikusok, sokszor a vele foglalkozók számára is nehezen érthető nyomtatványokat, és viseljék az esetleges hibás kitöltés következményeit.
Belátható időn belül talán eljuthatunk oda is, hogy a tisztességes, jó adófizetőkkel az adóhivatal partneri megállapodást köt, és a büntetéssel való időnként oktalan fenyegetést, sokszor zaklatásnak megélt gyakori ellenőrzést felváltja a tanácsadás és a segítségnyújtás.
Bizottságunk, az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság a törvényjavaslatot 9 igen szavazattal, 6 nem ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak tartotta.
Elnök úr, köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)
