DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Ez a törvényjavaslat, amely előttünk fekszik, és amelynek részletes vitáját zárjuk le, valóban azért volt szükséges, mert az Alkotmánybíróság 47/2007. számú határozatában feladatokat rótt ránk.
A javaslat az Alkotmánybíróság határozatában foglaltakat követve megállapítja az előkészítési eljárás határidejét, továbbá az eljárás részletes szabályait. Ez az, amiben azt hiszem, mindenki egyetértett, hogy erre szükség van. Ez annak idején az általános vitában is elhangzott, most Boross Péter miniszterelnök úr is megerősítette, hogy ezzel a résszel egyetért, és egyébként a módosító indítványokat benyújtó Balsai képviselő úr is azt mondta, hogy ezekre a szabályokra ilyen szűk értelemben szükség van.
Amiben már vita van közöttünk - és erre Simon Gábor képviselő úr is utalt mostani hozzászólásában is -, hogy megállhatunk-e itt. Ez a vita egyik csomópontja. Én egyetértek azzal, amit Simon képviselő úr elmondott, hogy következik néhány más jogalkotási feladat is az Alkotmánybíróság határozatából azon kívül, hogy ezt a szűkre szabott feladatot teljesítjük. Így többek között törvényi szintre emeli ez a törvényjavaslat azokat a szabályokat, amelyeket ma kormányhatározat állapít meg. Az Alkotmánybíróság döntése értelmében egyébként ez alkotmányellenesen alacsony szint ezeknek a kérdéseknek a rendezésére. De szeretném azt is elmondani, hogy bizonyos elismeréseket - hadd használjam a törvényjavaslat összefoglaló kifejezését - ma is adományoznak különböző állami szervek, önkormányzatok anélkül, hogy erre a törvényi felhatalmazás meglenne. Ezt a törvényi felhatalmazást is pótolni igyekezett ez a törvényjavaslat.
Az általános vita során - mint ahogy ez már elhangzott - nagyon éles kritika érte a törvényjavaslatot, a javaslat szabályozási koncepcióját. Balsai István képviselő úr jelezte az általános vitában, hogy frakciója nem tartja elfogadhatónak az előterjesztést, mert álláspontjuk szerint túlterjeszkedik az Alkotmánybíróság határozatában előírt kötelezettségen, ezért benyújtotta azt a módosítóindítvány-csomagot, amely az előterjesztés nagy részének az elhagyására irányul.
Külön kiemelte Balsai képviselő úr, hogy elfogadhatatlannak tartja a kitüntetés visszavonásáról történő rendelkezést. Az én álláspontom szerint is talán ez a leginkább megfontolandó része annak a kritikának, amit Balsai képviselő úr megfogalmazott, ezért mi el tudnánk képzelni azt, hogy erre szülessen módosító indítvány. Munkatársaim el is készítettek egy tervezetet, amit a mai napon én részben Balsai képviselő úrnak, másrészt pedig a vitában korábban részt vett Simon Gábor képviselő úrnak és Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak is átadtam, és ha ebben a kérdésben egyetértésre lenne lehetőség, akkor azt javasoljuk, hogy az alkotmányügyi bizottság fogadjon el egy ilyen értelmű módosító indítványt. Ennek egyébként a lényege az, hogy az alacsonyabb szintű elismeréseknél ne lehessen általában visszavonni azt az elismerést, hanem csak akkor, ha a bíróság az illető kitüntetett, illetve elismerésben részesített személyt jogerősen bűncselekmény miatt elítéli, ekkor viszont legyen kötelező. Javasolom, hogy fontolják meg ezt a javaslatot a frakciók. Emiatt ugyan egy hetet késne a törvényjavaslat elfogadása, de szerintem megéri, ha legalább egy ilyen kérdésben egyetértésre tudnánk jutni.
Én mindig nagy érdeklődéssel hallgatom Boross Péter miniszterelnök úr, képviselőtársunk hozzászólásait, és tudom, hogy mennyire odafigyel a hagyományok ápolására, és ebben teljes mértékben egyetértünk. Szeretném elmondani, hogy például az 1997-98-ban elfogadott törvények - melyek az igazságszolgáltatási reformot célozták - egy része kifejezetten régi magyar közjogi hagyományokat elevenített fel, például az ítélőtáblák újból való létrehozása. Én nagyon büszke vagyok arra, hogy ezeknek a törvényeknek az előkészítésében részben személyesen részt vettem, és hogy egy baloldali kormány gondolt akkor arra, hogy ezeket a hagyományokat felújítsuk.
Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy kitüntetési rendszer megváltoztatására, a kitüntetések hierarchiájának a megváltoztatására igazán nagy történelmi fordulópontok esetén van szükség és lehetőség, ezért volt természetes, hogy 1991-ben megváltozott a magyar kitüntetési rendszer. Én azt nem látom, hogy most szükség lenne és lehetőség lenne erre, hogy ismételten megváltoztassuk ezt a rendszer.
Engedje meg, miniszterelnök úr, hogy vitázzam önnel a köztársasággal kapcsolatban. A mi számunkra a köztársaság több mint egy államforma. Mi úgy gondoljuk, hogy a “magyar” és a “köztársaság” egy olyan jelzős szerkezet, ami érték számunkra, ami fontos számunkra, és fontosnak tartjuk, hogy ez a kitüntetések rendszerében is megjelenjen. Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
