DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Egy olyan határozati javaslatot tárgyalunk most meg, amelynek demokráciákban általában rendkívüli helyzetekben van helye, nem annyira rendkívüli helyzetekben, mint ahogyan egyébként itt, Magyarországon egyesek gondolják, hiszen ha az elmúlt fél év, egy év történéseire, külpolitikai történéseire gondolunk, akkor fogjuk látni, hogy bizony van bőven lehetőség, látni bőven példákat arra, hogy egy ország a belpolitikai patthelyzetet, a belpolitikai válságot, a legitimáció elfogyását vagy éppen a párttámogatások radikális átrendeződését a legbékésebb, leggyorsabb módon oldja meg: az előrehozott választásokkal, és folyik tovább az ország kormányzása.
Egy ország akkor van kormányozva, ha van egy többségi kormánya és van koncepciója. Magyarországnak ma egyik sincs. Nincs többségi kormánya, hiszen a kisebbségi kormány - mint az elmúlt négy hónap is mutatta - egyik napról a másikra lépeget; alkalmi alkukkal, kisstílű üzletekkel próbálja valahogyan a túlélését biztosítani, de azért ez nem egy nagy perspektíva a hátralévő másfél évre. Mert lehet, hogy egy-egy szavazást, egy-egy csatát majd megnyernek, de lesz egy holnap is. Lesz az adótörvények vitája, lesz a költségvetési törvény vitája, és előttünk van még az egész 2009. év, és még a 2010. évből is néhány hónap.
Nincs koncepciója, hiszen ma hallhattuk napirend előtt, hogy az, amiről mi azt hittük, hogy nem csupán cselekvési irányt szab meg, hanem ajánlatot is jelent Magyarország jövőjére vonatkozóan, ez egy esszé. A különlegességét csak annyi jelenti, hogy fizetett politikai hirdetés formájában jelent meg, elsősorban az adófizető polgárok kárára nyilvánvalóan. Ha megkérdeznénk az embereket, hogy szívesen finanszírozzák-e a miniszterelnök úr esszéit, lehet, hogy halvány többségben lennének azok, akik azt mondják, hogy inkább másra fordítanák ezt a pénzüket.
Nincs tehát koncepció, és nincsen cselekvőképes kormány. Ilyenkor helye van az előrehozott választásnak. Ilyenkor más országokban tudják, hogy helye van az előrehozott választásnak, mert így lehet feloldani egy kormányzóképtelen helyzetet. Így történt ez Németországban, amikor Gerhard Schröder volt elég bátor 2005-ben - lehet, hogy akkor már tudta, hogy majd a Gazprom felügyelőbizottságának tagja lesz -; mindenesetre volt elég bátor ahhoz, hogy megoldva a nem egyszerű alkotmányjogi manővereket is, de előrehozott választásokat írasson ki. Kormányzati pozícióban volt? Kormányzati pozícióban volt. Azt mondta a kereszténydemokratákra, hogy olyan jövőt festenének Németországra, hogy ott még a gyerekei is beleborzonganának? Nem! Azt mondta: elfogyott a bizalom. Így nem tudjuk tovább kormányozni az országot, így nincs tovább értelme kormányozni az országot, döntsenek a választók! Döntöttek.
Mi történt itt a szomszédban, Ausztriában, ahol lassan már túl is lesznek ezen a válságon? Elfogyott a bizalom. Szétesett a koalíció. A néppártiak azt mondták, hogy nem bíznak tovább a szociáldemokratákban, nem bíznak abban, hogy a közös kormányprogramot meg lehet valósítani, kiléptek a koalícióból, és a szövetségi kancellár nemhogy előrehozott választásokat tart, de nem is indul az előrehozott választásokon. Nem úgy gondolja, hogy ő lenne az egyetlen, aki a nemzetet meg tudja menteni; hogyha az osztrák néppárt kerülne kormányra, akkor a gyerekek is borzongani fognak, Ausztriára olyan jövő várna. Nem! Úgy gondolja, hogy van helye az előrehozott választásoknak.
Magyarországon Gyurcsány Ferenc ezt nem így gondolja. Úgy gondolja, hogy meg kell gyorsítani még a szavazást, hiszen az SZDSZ most még vélhetően meg fogja tartani ezt a kormányt és Gyurcsány Ferencet a hivatalban, és megéri. Még egy-két nappal több hatalom, jól jön az. Nem érdekes, ha nem vezet sehová az út. Majd írunk még néhány esszét, kiadjuk fizetett hirdetésként. A Népszabadságnak, lehet, hogy publikációs gondjai vannak, így majd nem lesznek. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Megoldjuk, 2010 tavaszáig el lehet így botorkálni.
Miniszterelnök Úr! Rövidesen jön az adótörvények vitája. Rövidesen jön a költségvetési törvény vitája. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Kétéves költségvetés!) Nem tudjuk, milyen irányok várnak ránk. Azt tudjuk, hogy önnek van egy esszéje. Erre akarja alapozni Magyarország jövőjét. Azt is tudjuk, hogy önöknek van egy kisebbségi kormányuk. Itt könyörgött az előbb napirend előtt a szabad demokratáknak, hogy méltóztassanak visszamenni a koalícióba. (Felzúdulás az MSZP padsoraiban.) Nem tudjuk, hogy lesz! Akár még ez is lehet a végeredmény, de valószínűleg sokkal egyenesebb, sokkal őszintébb dolog lenne, ha azt mondanák, hogy ennyit tettünk eddig, most felhatalmazást kérünk a választópolgároktól a további kormányzásra.
Döntsék el a választópolgárok! Tudják, parlamentáris demokrácia; nem szocialista demokrácia, parlamentáris demokrácia! Mondhatnám azt is, hogy polgári demokrácia, de ez önöknek (Felzúdulás az MSZP padsoraiban. - Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.) olyan, mint ördögnek a szentelt víz. Tehát maradjunk annál, hogy parlamentáris demokrácia! Úgy is mondhatjuk, hogy képviseleti demokrácia, ahol választópolgárok döntenek. A választópolgárok döntöttek 2006 tavaszán is, és ki kell kérni a választópolgárok véleményét most is.
Szabad demokrata képviselőtársaimhoz fordulok. Tudom, hogy nehéz helyzetben vannak. Gondolják meg most még, megéri-e, hogy még két hónapig hatalomban tartják esetleg Gyurcsány Ferencet. Hallhatták a napirend előtti felszólalásában, sok köszönet nincs az ő dicséretében. Önök dönthetnek úgy, hogy megtámogatják most még Gyurcsány Ferencet, mégis úgy gondolom, egyenesebb, tisztább lenne: álljunk az előrehozott választások elébe!
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
