DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR
DR. NAVRACSICS TIBOR (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Bár a végére már kicsit elveszítette a fejét (Derültség az MSZP soraiban.), ezért egy olyan jövőképet tetszett felvázolni, ami nekem egy kicsit azt mutatja, hogy ha nem ön, akkor a poklok pokla Magyarországon. Engedje meg, hogy ezzel kapcsolatban egy kicsit különbözzön a véleményünk! Én úgy gondolom, hogy ha nem ön, akkor kijutunk a válságból. Akkor kijutunk a válságból, akkor megnyílik a jelenlegi politikai és kormányzati politikai helyzet és válság rendezésének a lehetősége.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Azt szokták mondani, hogy boldog az az ország, amely azt sem tudja, hogy van-e kormánya vagy nincs, hiszen nincsenek megoldandó problémái. Így aztán a külső szemlélő számára Magyarország boldog ország lehet, hiszen mi azt sem tudjuk, hogy van-e kormánya vagy nincs. De nem azért, mert nincsenek problémáink, hanem azért, mert aki arra lenne hivatva, az nem oldja meg az ország problémáit.
Nézzük csak, hogyan telt az idei év! A január-február, ha emlékeznek rá, azért nem hozott érdemi kormányzati politikai intézkedést, mert önök féltek attól, hogy esetleg valamit elrontanak, és el fogják veszíteni a népszavazást. Talán még emlékeznek rá, tettek egy múló kísérletet arra, hogy a gázáremelést is eltitkolják, csakhogy az újságírók résen voltak, így az kiszivárgott. (Közbeszólások az MSZP soraiból.)
A március viszonylag gyorsan eltelt azzal, hogy önök állították, hogy a vizitdíjat és a kórházi napidíjat nem fogják pótolni a költségvetésben, nincsen semmilyen megegyezésre lehetőség, meg fogják büntetni a választópolgárokat (Zaj. - Az elnök csenget.); ahogyan a miniszterelnök úr a népszavazás estéjén fogalmazott: nincs szándékukban, hogy pótolják az így kieső bevételt. Majd március végén egy jól sikerült pártértekezlet keretében Gyurcsány Ferenc egyoldalúan hadat üzent koalíciós partnerének. Áprilisban azért nem volt kormányzati politikai intézkedés, mert mindenki a körmét rágta, hogy szakad a koalíció vagy nem szakad a koalíció. Májusban megtudtuk ezt is. Akkor azért nem volt semmilyen érdemleges kormányzati politikai intézkedés, mert a szocialisták éppen azon gondolkoztak, hogyan lehetne egy ütőképes kisebbségi kormányt összeállítani. Utólag konstatálhatjuk: sajnos nem sikerült a kísérlet.
Júniusban úgy döntöttek, hogy akkor inkább konzultáltak, és elvonultak Dobogókőre, majd július-augusztusban évi rendes szabadságukra. Így jutottunk el augusztus végére, amikor megszületett egy, a miniszterelnök úr által újabban már csak esszének minősített dokumentum, 4,5 millió forintos fizetett hirdetési felületként. Elég drága esszé; nyilván sok esszéíró megköszönné, ha a Miniszterelnöki Hivatal 4,5 millió forintos fizetett hirdetésben megjelentetné a Népszabadság mellékleteként ezt a kis esszét.
És itt vagyunk szeptember közepén. Idén még a kormányzati politikában nem történt semmi érdemleges. Rendben is van, mondhatnánk, ha az ország helyzete olyan lenne, hogy megy szépen minden a maga útján. (Gyurcsány Ferenc Lendvai Ildikóval konzultál.) És ugyan nem akarom a világért sem megzavarni a beszélgető miniszterelnök urat (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ne is!), ezért Szlovákia példáját nem is fogom most példaként hozni, de nézzük meg, hogy hogyan néz ki a gazdasági növekedés és a költségvetési hiány a visegrádi négyeknél, Szlovákia kivételével. Tudjuk, miniszterelnök úr nem szereti Szlovákiát, azt mondja, azzal nem szabad foglalkozni, mert túl gyorsan növekszik.
Nos, nézzük hát Lengyelországot és Csehországot! Lengyelországban idén 5,4 százalékos gazdasági növekedés lesz, Csehországban 4,7 százalékos gazdasági növekedés. Magyarországon, a pannon puma országában már az is lehet, hogy 2 százalékos gazdasági növekedés lesz, vagyis a gyorsuló gazdasági növekedés eredményeként már az is lehet, hogy a felét elérjük annak, amit Lengyelország és Csehország tud produkálni egy év alatt.
Nézzük a költségvetési hiányt, a bezzeg-gyerekét a kormányzati politikának! Nálunk az előrejelzések szerint 4 százalék lesz, de azt is mondják, hogy lehet, hogy kevesebb lesz. Igen ám, csakhogy Lengyelországban ez 1,9 százalék, Csehországban pedig 1,8 százalék, vagyis pont azt látjuk, hogy itt meg mintha a kétszerese lenne a másik két “visegrádi négy” országnak. Vagyis nem arról van szó, hogy nincsenek gondok, amiket ne kellene megoldani, nyugodtan lehet esszéírásnak szentelni a szabadidőnket, aztán, ha máshogy nem jelenik meg, majd fizetett hirdetésként közzétesszük, végül is egyszer meg kell ennek jelennie. Arról van szó, hogy a kormány nem tudja kezelni a problémát.
Előrehozott választásokra van szükség, új politikára, új kormányra. A többség, a társadalom többségének bizalmát élvező kormányra van szükség. Tudjuk, hogy a mostani MDF-indítványt a papírforma szerint nagy valószínűséggel az MSZP és az SZDSZ le fogja szavazni, de korai az öröm, miniszterelnök úr, korai az öröm, szocialista képviselőtársaim. Önök örültek már az egészségprivatizációs törvény elfogadásánál is, aztán a végén mégis az lett, hogy vissza kellett vonulni.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a Fidesz, a KDNP és az MDF soraiban.)
