PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY
PODOLÁK GYÖRGY, a gazdasági és informatikai bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága 2008. szeptember 9-i ülésén tárgyalta meg a Gazdasági Versenyhivatal 2007. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló J/5632. számú beszámolót. A jelentést a bizottság egyhangúlag elfogadta, és azt a mellékelt H/6179. számú országgyűlési határozati javaslatban foglaltak szerint javasolja a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra.
A gazdasági és informatikai bizottság mindig nagy érdeklődéssel tanulmányozza a Gazdasági Versenyhivatal éves tevékenységéről szóló beszámolókat, hiszen ezek a jelentések számos tanulsággal szolgálnak a korábbi jogalkotási tapasztalatokról, és irányt mutatnak a jövőben megalkotandó jogszabály lehetséges tartalmával kapcsolatosan.
E tényeken túlmenően az előttünk fekvő jelentés azért érdemel kiemelt figyelmet, mivel egy olyan időszakról szól, amelyben a gazdasági folyamatok egésze a külső és belső hatások következményeképpen lassulni kezdett. Ahogyan ez a jelentés fogalmazza, 2007-ben a globális versenynyomás, illetve a költségvetési hiány csökkentése, az állam által generált kereslet visszafogása piacszűkítő hatással bírt. A jelentés megállapítja, hogy bár számos pozitív irányú folyamat indult el, az egyes ágazatokban a verseny szintje és a hazai termelők versenyképessége jóval alacsonyabb a lehetségesnél.
Azt hiszem, nem kell különösebb magyarázatot fűznöm az önök számára ahhoz, hogy a piacgazdaság elengedhetetlen kelléke a piaci szereplők közötti verseny, amelynek egyszerre kell ösztönöznie a feleket a hatékonyság és a minőség növelésére, illetve az árak csökkentésére. E folyamatban a versenyző felek természetes módon minden lehetséges eszközt igénybe vesznek pozíciójuk javítása érdekében, amely végső soron a verseny akadályává is válhat. Az Országgyűlés ezért alkotta meg 16 évvel ezelőtt az első versenyjogi törvényt, amely a tisztességtelen piaci magatartások tilalmáról szólt, ezért hozta létre az Országgyűlés a versenyjogi szabályok betartása felett őrködő Gazdasági Versenyhivatalt.
A hivatalnak a piacgazdaság működésében betöltött, a verseny szabadságával és tisztaságával kapcsolatos szerepe egyfelől tehát az, hogy a köz érdekében a hosszú távú fogyasztói jólétet és így a versenyképességet is növelő módon érvényt szerezzen a hatáskörébe tartozó versenyjogi rendelkezéseknek. Másfelől pedig rendkívül jelentős szerepe van a Versenyhivatalnak abban, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel általában is támogassa a versenyt, vagy ahol a verseny nem lehetséges, elősegítse a verseny megteremtését, illetve a hivatott állami szabályozás kialakítását.
A hivatal felállítása óta eltelt időszakban figyelemmel lehet kísérni a hivatal működését, gazdasági és társadalmi kihatásait. Ezen időszakban egyre inkább érzékelhetővé vált, hogy a hivatal milyen magas szakmai színvonalon látja el feladatait, ezáltal pedig képes befolyásolni a piaci szereplők magatartását és elősegíteni a verseny kialakulását, illetve annak fenntartását. Nekünk, törvényalkotóknak pedig folyamatos visszajelzést biztosít a jogalkalmazás tapasztalatairól, egyfajta szakmai irányt mutat a későbbi jogalkotáshoz is.
A hivatal 2007. évi tevékenységéről szóló jelentésből megállapítható, hogy mennyire aktívan látja el a feladatait, és segíti elő a hazai versenykultúra fejlődését. A korábbi évekhez közel hasonló számú, mintegy 158 ügyzáró határozat mindenképpen jelzi, hogy a hivatal komolyan veszi a feladatait. Ezt az aktív szerepvállalást a gazdasági bizottság örvendetesnek tartja, hiszen ez a verseny és ezen keresztül a fogyasztó érdekében történik.
A Versenyhivatal tevékenységének számbavétele során mindenképpen érdemes elkülöníteni egymástól az egyébként szorosan összefüggő és egymásra épülő tevékenységfajtákat. A verseny védelme érdekében folytatott tevékenység alapvetően három pillérre épül: a versenyfelügyeleti, a versenypártolási és a versenykultúra fejlődését elősegítő pillérre. A versenyfelügyeleti munka során érvényesíti a magyar versenytörvényt, a közösségi versenyjog szabályait, a versenypártolás keretében pedig a rendelkezésre álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket, illetve a verseny társadalmi elfogadottsága érdekében a versenypolitikai ismeretek terjesztésével, valamint a verseny közjogi, közgazdasági kérdéseivel foglalkozó szakmai közélet fejlesztésével pedig hozzájárul a versenykultúra fejlesztéséhez.
E három pillér közül a versenyfelügyeletre mint a legnagyobb és legátfogóbb területre fordítja a legtöbb időt és energiát - hiszen ez a hivatal alaptevékenysége -, a verseny szabadságának és tisztaságának védelmére vonatkozó jogszabályok alkalmazásával és érvényre juttatásával.
(12.30)
A hivatal 2007-ben 204 versenyfelügyeleti eljárást folytatott le, és 158 ügyzáró versenytanácsi döntést hozott. Ezen eljárások közül 74 antitrösztügy volt, vagyis a verseny korlátozásával, illetve a korlátozott versenyhez kötődő visszaéléssel kapcsolatos ügy volt. Ennél több határozat született a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatosan, összesen 84 ilyen tárgyú határozat született.
A versenyfelügyeleti beavatkozásokról elmondható, hogy 2007-ben mind a száma, mind az aránya nőtt 2006-hoz képest, 2007-ben így 68 esetben összesen 2,4 milliárd forint bírságot szabott ki a Versenytanács.
A gazdasági bizottság pozitívan értékeli, hogy a hivatal jogalkalmazói gyakorlatában egyre gyakrabban kerül alkalmazásra “a piaci szereplő kötelezettségvállalása” jogkövetkezmény, vagyis az, hogy a bírság helyett kötelezettségvállalásról szóló megállapodás jön létre a hivatal és az erőfölényben levő piaci szereplő között, amelynek keretében a piaci szereplő kötelezettséget vállal arra, hogy magatartását összhangba hozza a versenyjogi előírásokkal, illetve az erőfölényes helyzettel járó előnyt visszatéríti ügyfeleinek. Ez a fogyasztó számára mindenféleképpen pozitív változást eredményezhet, hiszen a jogsértő állapot gyorsabban, közvetlenebbül kerül orvoslásra.
A gazdasági és informatikai bizottság pozitívan értékelte, hogy a Versenyhivatal határozottan lép fel a verseny védelme érdekében, valamint a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával kapcsolatban, és úgy gondoljuk, hogy erre a jövőben is nagy szükség lesz. A piaci szereplők - a korábbi évekhez hasonlóan - elsősorban a vezetékes és mobil távközlési szolgáltatásokra, a pénzügyi szolgáltatásokra, valamint az egészségre ható termékekre vonatkozó reklámokkal kapcsolatosan tanúsítottak olyan magatartást, ami miatt eljárás indult ellenük. Úgy gondoljuk, hogy a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolását érintő eljárásokban megállapított komolyabb jogsértésekkel szemben mindenféleképpen szükséges a kemény fellépés. Az ilyen tárgyú ügyletekben a 2007-ben 60 alkalommal kiszabott mintegy 1,3 milliárd forintos bírság a jövőben kellő visszatartó erőként jelenhet meg a tisztességtelen eszközöket alkalmazó vállalkozásokkal szemben.
Fontosnak tartjuk ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a bírság alkalmazása nem lehet célja - és úgy gondoljuk, hogy eddig sem volt az - a Versenyhivatalnak, hanem az csak egy rendelkezésre álló eszköz, melynek alkalmazásával érvényt lehet szerezni a versenyszabályozásnak.
Ugyancsak fontosnak tartjuk az erőfölénnyel való visszaéléses ügyekben tett hivatali vizsgálatokat és intézkedéseket. A beszámoló szerint - egyebek mellett - ezek a vizsgálatok kiterjedtek a közüzemi szolgáltatások piacainak vizsgálatára is. Úgy gondoljuk, hogy valóban szükségessé vált a hivatal fellépése a hatósági árszabályozás hatálya alá nem tartozó tevékenységek túlárazásában megnyilvánuló, kizsákmányoló jellegű szolgáltatói gyakorlatok elterjedése miatt. Úgy gondoljuk, hogy a hazai fogyasztók kárára történő szolgáltatói visszaélések elfogadhatatlanok és megengedhetetlenek.
A versenyt korlátozó megállapodásokkal szemben ugyancsak fontosnak tartjuk a megfelelő fellépést. A beszámolóból megállapítható, hogy a versenykorlátozó megállapodások között - az elmúlt évekhez hasonlóan - kiemelt ügycsoportot képeznek a tiltott és titkolt, legkeményebb versenykorlátozást megvalósító - vagyis ármeghatározást, piacfelosztást, kvótameghatározást megvalósító - pályáztatásokat érintő ajánlattevők közötti összejátszások. Ezen cselekmények a gazdaság szinte minden területét lefedik. 2007-ben az építési munkákkal, illetve eszközbeszerzésekkel kapcsolatban tárt fel ilyen jogellenes együttműködést a Versenyhivatal, ugyanakkor a legnagyobb összegű bírságot a lapterjesztési piacon létrejött meg nem támadási szerződés miatt szabta ki a hivatal.
Az összefonódással kapcsolatos ügyekről elmondható, hogy Magyarország sem húzhatja ki magát az alól a trend alól, hogy világszerte és Európában is folytatódott az iparágak koncentrációja. E folyamatok ennek megfelelően 2007-ben Magyarországon is éreztették hatásukat. A koncentrációs folyamatok hátterében egyes esetekben a termékpaletta szélesítése, a tranzakció révén elérhető költségmegtakarítás állt, míg más esetekben a versenynyomás következtében tönkrement cégeket vásárolták fel a versenytársaik. Örvendetes tudni, hogy a hivatal által vizsgált összefonódások számos piacot - így különösen az energiaszektort, az építőipart, a mezőgazdaságot, az élelmiszeripart és a pénzügyi szolgáltatásokat - érintettek. Látni kell ugyanakkor, hogy ezen a területen jelentkezett a legkevesebb probléma is. Ezt mutatja mind a hivatal beavatkozásainak a száma, mind pedig a kiszabott bírságoknak az összege.
A Gazdasági Versenyhivatal új, intézményesített feladatként látja el a hazai versenykultúra fejlesztését. Ennek érdekében jött létre 2005-ben a Versenykultúra Központ. E tevékenység támogatása - úgy gondoljuk - legalább olyan fontos, mint az utólagos vizsgálatok keretében a jogalkalmazó tevékenység elvégzése. A versenykultúra fejlesztésével ugyanis előzetesen, megelőző jelleggel lehet csökkenteni a későbbi esetleges visszaélések, tisztességtelen magatartások megvalósulását. Fontosnak tartjuk, hogy a Versenyhivatal az elkezdett munka folytatására továbbra is nagy hangsúlyt fektessen.
A hivatal versenypártolással kapcsolatos tevékenysége keretében nekünk, törvényalkotóknak kíván segíteni, amikor ajánlásokat fogalmaz meg bizonyos ágazatok szabályozására vonatkozóan. 2007-ben a hivatal bekapcsolódott az egészségügyi modellválasztással kapcsolatos szakmai vitába, közzétette az elektronikus hírközlési piaccal kapcsolatos versenypolitikai állásfoglalását, és ajánlásokat tett az energiapiaci liberalizáció teljessé tételének megvalósítási módjával kapcsolatosan. Ennek során 2007-ben több mint száz jogszabály-tervezetet véleményezett.
A gazdasági bizottság mindezen körülményeket figyelembe véve fontosnak tartja, hogy a Gazdasági Versenyhivatal és az Országgyűlés közötti párbeszéd intenzív legyen, hiszen ezzel jelentős mértékben elősegíthető mind a jogalkotás szakmai színvonalának növelése, mind pedig a hivatal jogalkalmazói gyakorlatának megkönnyítése. Ugyanakkor a villamosenergia-piaci liberalizációval és szabályozással kapcsolatos megállapításaira vonatkozóan - amit tett a hivatal írásos formában - bizottságunk, a gazdasági és informatikai bizottság néhány körülményre fel kívánja hívni az Országgyűlés figyelmét. Szeretném kihangsúlyozni, hogy a megállapításokkal, amelyek a hivatal jelentésében vannak, szinte mindegyikkel egyetértünk, kivételt képeznek a villamosenergia-piac liberalizációjával kapcsolatos megállapítások.
Az a filozófiai megkülönböztetés van kettőnk között, hogy mi, a gazdasági bizottság a legfontosabbnak azt tartjuk, hogy az ellátásbiztonság megelőz minden más alapelvet. A Versenyhivatal a saját szemszögéből vizsgálta ezt a kérdést, és csak és kizárólag a versenynek alárendelten próbált ebben a kérdésben álláspontot kialakítani, függetlenítette magát bizonyos értelemben a gázszolgáltatásról, a villamosenergia-szolgáltatásról szóló törvénytől, amelyet a parlament a tavalyi évben, illetve ez év elején meghozott. Ezért ebben a véleményeltérés jelentős. Azt mondjuk mi - szemben a jelentéssel -, hogy energiapiacon versenyt csak akkor lehet megteremteni, ha ennek a feltételei adottak, legalább az energiatermelés biztosított, több van belőle, mint amire szükség van. Egy energiahiányos piacon nem lehet versenyt produkálni, nem lehet erővel befolyásolni sem az aukciókat, sem az árak megállapítását, mert ekkor nem versenyről beszélünk, ekkor nem csak a szolgáltatók és az igénybe vevők közti helyzetről van szó.
Nem értünk egyet azzal a megfogalmazással - és ez Európában is erőteljesen vitatott -, hogy a rendszerirányítónak teljesen függetlenül kell működni mindentől, tehát minden egyes energiacégtől. Ez ma Magyarországon jelen pillanatban komoly gondot okozna, nem biztosítaná a verseny feltételeit, hiszen ki az, aki ebbe befektetne. Nyilván az, aki magasabb nyereségre törekedne. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Ki az, aki hajlandó lenne ezen a területen továbbfejleszteni? Tehát ezekben a kérdésekben több gondunk van a rendszerirányító megítélésével kapcsolatosan is.
Úgy ítéljük meg, hogy mindezek alapján köszönjük a Versenyhivatal minden egyes munkatársának, vezetésének az elmúlt évben végzett munkáját. A jövőben szorosabb kapcsolatot kívánunk kiépíteni, és kérjük, hogy az Országgyűlés hasonlóképpen fejezze ki elismerését a Versenyhivatalnak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
(12.40)
