DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA
DÉR ZSUZSANNA, az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 2008. szeptember 9-én tárgyalta az új polgári törvénykönyv tervezetét. Mint a bizottság nevéből is kitűnik, a feladatköre rendkívüli módon szerteágazó, ezért az új törvénykönyv több könyvével is kellett, hogy foglalkozzék.
A személyek joga kapcsán a többségi vélemény megfogalmazta, hogy a nagykorú személyek döntéshozatalának támogatása, mint új jogintézmény, mindenféleképpen támogatandó. A szocialista és e tekintetben a liberális többség az értelmi képessége vagy pszichés állapota vagy éppen szenvedélybetegsége miatt önállóan, a károsodás veszélye nélkül eljárni nem tudó nagykorú személy vonatkozásában egy arányos, differenciált, az önálló életvitelhez szükséges, legkevésbé korlátozó támogatás bevezetését mindenképpen üdvözli. Úgy fogalmazott a többség, hogy ez az új jogintézmény lehetőséget ad a károsodott személyek önbizalmának, önbecsülésének visszaszerzésére.
Nagyon fontosnak tartotta a többség azt a tervezett jogszabályt, hogy csak és kizárólag a legszükségesebb esetekben, és csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhet sor a jövőben a cselekvőképesség korlátozására. Feltehetően ennek a szabályozásnak a révén hosszú távon csökkenni fog a gondnokság alá helyezettek száma. Ezzel kapcsolatban ugyancsak megfogalmazódott, hogy ezeknek a sérült embereknek, akár értelmi képessége vagy pszichés állapota okán sérült embereknek az önbecsüléséhez hozzájárulhat ez az új szabályozás. Fontos garanciális elemként fogalmazta meg a bizottság, hogy legalább ötévenkénti felülvizsgálatra kell hogy sor kerüljön, és a gyámhatóság helyett a jövőben ezt a felülvizsgálatot a bíróság kell hogy elvégezze.
Üdvözölte a szocialista többség mint új jogintézményt az előzetes jognyilatkozat-tételt is. Az a nagykorú személy, aki feltehetően akár betegsége vagy egy olyan időskori leépülés miatt tart attól, hogy a későbbiekben talán elveszíti a józan belátóképességét, közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban előzetesen jognyilatkozatot tehet, a jövőre nézve korlátozhatja a környezete cselekvését. Gondolok itt arra, hogy tiltakozhat az ellen például, hogy gondnokot nevezzenek ki X. személyében, vagy őt szociális intézményben helyezzék el.
A támogatott döntéshozatal a többszörösen sérült, fogyatékossággal élő személyek tekintetében egy rendkívül üdvözlendő új jogintézmény. A cselekvőképességében nem korlátozott, de döntésre szoruló személyek támogatásáról van itt szó. Egy vele bizalmi viszonyban lévő személy segítségével járhat el az ő ügyeiben, meghatározott ügyekben vagy ügycsoportokban. Itt is azt hangsúlyozta a bizottság többsége, hogy ez az új támogató döntéshozatali rendszer a súlyosan sérült, de támogatásra szoruló emberek tekintetében egyfajta garancia, és ugyancsak hozzájárulhat az önbecsülésük visszaszerzéséhez.
Nem egészen a szociális, ifjúsági és családügyi bizottság témája, de tekintettel arra, hogy a szociális gondozás területén egyre több alapítvány vállal szerepet, ezért az alapítványokra vonatkozó támogatás szabályainak módosulásáról is szót váltott a bizottság. Mindenképpen támogatja azt a törekvést, hogy ne legyen szükséges a közérdekű és tartós alapítványi cél, hiszen egy-egy cél viszonylag rövid idő alatt is megvalósulhat, illetve nagyon jónak tartja és támogatandónak a többség, hogy lehetőség nyílik az alapítványi cél módosítására. Ugyanis az alapítványokban nemcsak eszközök és vagyoni elemek találhatók, hanem nagyon sok szellemi tőke, amit egy-egy cél megvalósítása után kár lenne parlagon hagyni.
A családjogi könyv tekintetében a kisebbségi vélemény hangsúlyozta, hogy kodifikációs hiba, hogy a családjogi rész a polgári törvénykönyv részeként került beterjesztésre, hiszen a korábbi családjogi törvény, illetve a jelenleg hatályos családjogi törvény nagyon sok eljárásjogi elemet is tartalmaz, ami idegen egy kódextől, idegen a polgári törvénykönyvtől. Nos, a többség éppen úgy fogalmazott, hogy ez viszont tökéletesen összhangban van azzal a céllal, hogy a polgári törvénykönyv a nem jogvégzett, laikus emberek számára is kezelhető, használható, érthető legyen, ne kelljen minden, az élet során felmerült gond és probléma tekintetében ügyvédhez, jogászhoz fordulni. Mindenképpen jónak tartjuk és rangnak azt, hogy a családjog bekerül a polgári törvénykönyvbe, hiszen azért a törvények közti hierarchiában elfoglalt szerep rendkívül fontos.
Az új szabályozásban a házasság közjegyző általi megszüntetését a többség igenis jónak tartja, hiszen amennyiben a házastársak azt közösen kérik, nincs a házasságból közös kiskorú és nincs eltartásra szoruló gyermek, és a házastársak megegyeztek a lakáshasználat vagy a közös vagyon megosztásában, akkor ezzel az új jogintézménnyel a bíróságok túlterheltsége is csökkenthető. A házassági vagyonjogi szerződés részletes szabályozását is üdvözölte a többség.
A legnagyobb vitát és elsődlegesen ideológiai és erkölcsi alapú vitát a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozása váltotta ki. Úgy fogalmazott egyik ellenzéki képviselőtársam, hogy ez a javaslat a devianciát kívánja törvényi szintre emelni. Úgy gondolom, hogy emiatt feltétlenül szót kell arról váltanunk, hogy ma Magyarországon 44 500 házasságból 24 800 végződik válással. Úgy gondolom, hogy nem szabad deviánsnak bélyegeznünk azokat az embereket, akik közel egymillióan vannak Magyarországon, tehát a lakosság 10 százaléka, akik nem házasságban, de családban élnek, párkapcsolatban, élettársi kapcsolatban. Nem szabad deviánsnak bélyegeznünk azt a 266 ezer gyermeket, akik élettársi kapcsolaton alapuló családban nőnek fel, és talán nem szabadna kirekesztenünk azt a 199 ezer gyermeket, akik 15 év alattiak, és ugyancsak élettársi kapcsolaton alapuló családban nőnek fel.
(11.30)
Hangsúlyoznom kell, hogy a szocialista többség a családot mint alapegységet igenis védi, és egyetért a családjogi könyv azon kiegészítő elveivel, ami nagyon fontos, és nyomatékosan hangsúlyt kell kapjon itt is, hogy védi a családi kapcsolatokat, a gyermek érdekeit, az egyenjogúság elvén alapul, és a méltányosságot, illetve a gyengébb fél védelmét helyezi előtérbe.
Nagyon fontosnak tartjuk azt az új jogintézményt, ami a közvetítői, mediációs eljárásra vonatkozik. Itt a házasság megromlásakor tartjuk rendkívül fontosnak a gyermek érdekében, hogy egy mediátor, egy akár jogász, pszichológus vagy pedagógus közbejöttével próbáljanak a gyermek érdekében megállapodni.
Volt még jó néhány olyan észrevétel a többség részéről az örökbefogadással vagy éppen az öröklési joggal kapcsolatban, amit idő hiányában ismertetni nem tudok. Ezért összegzésként annyit kívánok elmondani, hogy az ifjúsági, szociális és családügyi bizottság 15 igen szavazattal, 12 nem ellenében a polgári törvénykönyv tervezetét általános vitára alkalmasnak tartja, és a tisztelt Háznak megvitatásra javasolja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)
