DR. TILKI ATTILA

Teljes szövegű keresés

DR. TILKI ATTILA
DR. TILKI ATTILA az önkormányzati és területfejlesztési bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság 2008. szeptember 10-i ülésén 16 igen és 12 tartózkodás szavazati aránnyal általános vitára alkalmasnak tartotta a polgári törvénykönyvről szóló T/5949. számú törvényjavaslatot. A bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt szeretném összegezni.
A magyar jogrendszer egyik alapkövének számít a polgári törvénykönyv, ezért fontos, hogy egy hosszú szakmai előkészítés előzze meg. Olyan munka ez, ahol a politika szempontjainak minél kevésbé szabad teret nyernie. Jól tudjuk, hogy erre a tízéves előkészítő munkára a jogásztársadalom jeles professzorai lettek felkérve, bízva az ő megalapozott és teljes körű szaktudásukban. Ám meglepődve láttuk azt, hogy a kodifikációs munkával megbízott grémium által elkészített anyag és a beterjesztett javaslat között komoly különbségek mutatkoznak meg. Célszerűnek tartottuk volna, ha a bizottsági ülésen az előterjesztő képviselője azt vázolta volna fel, hogy miben különbözik az előterjesztés és a szakmai grémium által letett anyag, hiszen valószínűleg itt szólhat bele, itt szólhatott bele a politika.
Hogyan történhet meg az, hogy hosszú évek munkájával megalkotott szöveget az Országgyűlés elé úgy lehet beterjeszteni, hogy előtte a minisztérium egy kicsit átírja, és saját szájízére formázza? Ha valami, akkor a polgári törvénykönyv ezt nem engedheti meg. Ez nem egy szimpla - ha egyáltalán van ilyen - törvény, hanem a magyar jogrendszer egyik legnagyobb és legbiztosabb pillére. Azt gondolom, hogy ha a kormány a szakma által előterjesztett anyagot ilyen felszínesen kezeli, akkor nekünk sem lehetett más a viszonyunk ehhez az előttünk fekvő törvényjavaslathoz, mintsem hogy általános vitára alkalmatlannak tartjuk.
De nemcsak az előkészülettel kapcsolatban vannak aggályaink. Az előttem szólók már beszéltek arról, hogy a legnagyobb ellenállás az élettársi kapcsolat, a bejegyzett élettársi kapcsolat és a gyűlöletbeszéd törvény szövegébe helyezésének alkotmányos tisztázatlansága körül fogalmazódik meg. Egyetértek azzal, amit Salamon képviselőtársam mondott, hogy önmagában ez is elegendő ok lett volna, hogy általános vitára alkalmatlannak tartsa az önkormányzati bizottság.
Vannak azonban további kérdőjelek is, így például az örökbefogadás új szabályozásának gondolata. Alapjában véve mi is egyet tudunk érteni azzal, hogy egyedülálló ember is fogadhasson örökbe gyermeket, de a rendszerben nem ez a fő probléma. Nem az a gond, hogy nincs elég örökbefogadó, ami miatt szélesíteni kell ezen személyek körét, sokkal inkább az, hogy túlságosan hosszadalmas és bonyolult egy örökbefogadási eljárás. De említhetném a cselekvőképesség korlátozására irányuló szabályok módosítását is, amelyek értelmében csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhetne sor ilyen intézkedésekre. Aligha hisszük azt, hogy a társadalom valós érdekét szolgálná.
Rendkívül aggályosnak tartjuk azt, hogy az alapítványoknál megszüntették az eddig előírt két kötelező elemet, miszerint alapítványt csak tartós, közérdekű célra lehet rendelni. Úgy érezzük, hogy az előttünk fekvő előterjesztés kisebbségi élethelyzeteket vesz figyelembe. Rendkívül aggályos lehet, önkormányzati szempontból megközelítve a sérelemdíj bevezetése, hiszen ez azt jelentheti, kialakulhat olyan élethelyzet, hogy ha egy önkormányzati intézményben nem valósul meg 2010-ig az akadálymentesítés, akkor az önkormányzatnak sérelemdíjat kell fizetnie. Tudva és ismerve az önkormányzatok anyagi finanszírozását, erre aztán végképp nem lesz fedezet.
Ezenkívül problémásnak tartjuk azt, hogy az általános szerződési feltételek körüli változásoknál, az internetes közzétételnél nem számol az előterjesztő azzal, hogy nem mindenki rendelkezik internettel. Az internetes szokások tekintetében Európában az egyik utolsó állam Magyarország.
Nagyon sok dologról lehetne beszélni még, de mivel ez még az általános vita, a részletes vitában fogjuk inkább kifejteni érveinket. Köszönöm szépen.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem