FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mezőgazdasági bizottság tegnap tárgyalta a polgári törvénykönyv törvényjavaslatát. Meg kell mondjam, hogy túl nagy vita nem alakult ki, illetőleg azt a megjegyzést megtenném mindenképpen, hogy a szakmai bizottságban én magam is azt vártam, hogy szakmai kérdésekről folyik majd a vita, így például a tulajdonnal való rendelkezés kapcsán, a mezőgazdasági termékértékesítés kapcsán vagy akár a vadkárral vagy a vadászatra jogosultak által okozott kártérítéssel kapcsolatban. De szóba kerülhettek volna a szomszédjogok, a tulajdonnal kapcsolatban lévő jogok és a birtokvédelemmel kapcsolatban felteendő kérdések is. Azonban az ellenzéki képviselők a hozzászólásaik javarészét inkább a családjog, az örökbefogadás körében tették, mint ahogy az eltelt percekben is hallhattuk más bizottságok előadóitól is.
Természetesen a többség alaposan áttanulmányozta a törvényjavaslatot, és ennek megfelelően fogalmazta meg álláspontját, amely mindenképpen egy támogató álláspont. Támogató a tekintetben, amelyeket a törvényjavaslat megfogalmaz, célul tűz ki, megfelelően fogalmazza meg az egyéni autonómiát, a személyiség, a tulajdonjog védelmét, és megfelelően szabályozza az állam mértéktartó feladatát a magánjogi körben.
A törvényjavaslat célját mindenképpen magáénak tudta mondani a többségi álláspont, hiszen a törvényjavaslat erősíti a jogbiztonságot, segíti az önkéntes jogkövetést, javítja a jogban járatlan emberek eligazodását a magánjogi szabályok között, és megfelelő módon javítja a vállalkozások versenyképességi feltételeit is. Kiemelkedő szerepet fogalmaz meg a törvényjavaslat a kiszolgáltatott helyzetben lévő állampolgárok jogi pozíciójának a javítása körében. Már elhangzott bizottsági véleményként, de a mezőgazdasági bizottság többségi véleményeként is meg tudom állapítani, hogy azok a törvényjavaslatban megjelenő előírások, amelyek védik azokat az állampolgárainkat, állampolgárokat, akik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek bizonyos okok miatt, azt gondolom, hogy ez egy értékválasztást is jelent, és ezt az értéket a bizottság többsége magáénak mondja.
Nagyon fontos, hogy az új jogintézmények bevezetése is megmutatja azt az értékkövetést, amely a kódex, a törvényjavaslat alapelveiben is megfogalmazódik. Új intézményként értékelte és támogatta a bizottság többsége a gondnokság szabályozásának megújítását, a bejegyzett élettársi kapcsolattal felmerülő rendelkezéseket, a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházását, az új intézményekként megfogalmazott faktoring és lízing jogintézményeinek szabályait, de ugyanígy fontosnak és nélkülözhetetlennek tartjuk a bizalmi vagyonkezelés szabályait, a végrendeleti végrehajtó és a hagyatéki gondnokság intézményének a létrehozását.
Kiemelten pozitívan értékelte a bizottság, hogy a kor technikai színvonalával felmerülő lehetőségeket maradéktalanul kihasználja az előterjesztő. Ez megjelenik az elektronikus nyilvántartások, az elektronikus bejegyzés, a nyilvántartott adatok elektronikus megismerésének a biztosításában is. Azt mindnyájan tudjuk, hogy nagyon sok idő kell ahhoz, és ez a hatálybalépésig tartó több mint egy év, számításaink szerint legalább egy év lehetőséget ad arra, hogy a kapcsolódó és értelmező rendelkezéseket tartalmazó jogszabályokat a kormányzat elkészítse, illetőleg a szükséges törvényeket a parlament meghozza.
Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a törvényjavaslat egyfajta társadalmi megegyezés eredményeként született meg. Ezt a többségi vélemény meg is fogalmazta, hiszen az elmúlt tíz év alkalmat adott a törvény-előkészítési folyamatban résztvevőknek arra, hogy a társadalom legszélesebb köréből gyűjtsék be azokat az észrevételeket, javaslatokat, amelyek segítették e törvényjavaslat elkészülését és ilyen formában történő kodifikációját. Úgy hiszem, hogy mindenki, akár civil szervezetről, akár társadalmi szervezetről, akár állami szervezetről, akár a kódexet előkészítő bizottságokról, azoknak a tagjairól legyen szó, mindenki becsülettel, tisztességgel vett részt ebben a kodifikációs munkában, és így bízhatunk abban, hogy ez a törvényjavaslat megfelelően tükrözi a valós életviszonyokat, lehetőséget ad arra, hogy a jogban járatlan emberek is eligazodjanak a törvény útvesztőiben, hiszen 1179 szakaszról van szó. Nem könnyű ezeket a szabályokat megtalálni, a magunkra vonatkozó szabályokat megtalálni és azokat értelmezni. A kódex szerkezete is segíti a hozzáférhetőséget. S amit a többségi vélemény még megfogalmazott, ami nagyon fontos, és talán a korábbi jogalkotás adós is maradt ezzel, hogy olyan közérthetőségre törekedett a jogalkotó, amely biztosítja azt, hogy a jogban járatlan átlagember is megérti azokat a szabályokat, amelyek egyébként a mindennapjait körbefonják.
Úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat alkalmas az általános vitára, és ezt nemcsak én gondolom, hanem a bizottság 11:10 arányban általános vitára alkalmasnak tartotta a törvényjavaslatot. (Taps az MSZP soraiból.)
(11.50)
