KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS
KORÓZS LAJOS szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Nagyon aktív volt a vita a törvény tárgyalását illetően, hiszen a főbizottságon kívül még négy bizottságban tárgyalták meg képviselőtársaim a módosító javaslatokat. Kérem, engedjék meg, hogy néhány dologra azért reflektáljak a zárszó kapcsán, amely jelentősen hozzájárult a törvénymódosítás jobbá tételéhez, illetve olyan kérdést tartalmaz, amely elvi jelentőségű, és amellyel kapcsolatban a kormányálláspont indokait fontosnak tartom itt is kiemelni.
Több pontosító jellegű javaslat érkezett a pályázati eljáráshoz. A háromtagú, magasabb vezetőket meghallgató bizottsággal kapcsolatos javaslatok kapcsán kiemelem, hogy a koncepció szerint a szakértőkből álló testület által kialakított véleményt a kinevezési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell, de a döntése meghozatalánál nem köti őt. Természetesen annak sincs akadálya, hogy más munkakörök esetén is létrehozzon a munkáltató ilyen bizottságot, amelyre anélkül is lehetőség van, hogy erre a törvény külön felhatalmazást adna, hiszen itt munkáltatói humánpolitikai döntésről van szó.
A pályázatok közzétételénél a Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ honlapján való közzététel időpontja az elsődleges, ezért támogattunk egy olyan módosító javaslatot, amely szerint a KSZK honlapján való megjelenés időpontját, hiszen ettől számítódnak a különféle határidők, a pályázat valamennyi más fórumon való közzétételekor is a pályázók tudomására kell hozni.
A vezetői kárfelelősséget az eredeti javaslat szigorúbban és cizelláltabban kívánja megállapítani. Ehhez olyan javaslatok benyújtására is sor került, amely a hathavi átlagkeresetben meghatározott maximális kárfelelősséget továbbszigorította, illetve olyan is, amely enyhítette volna.
Kiemelem, hogy a szigorítás mértékét a Közalkalmazottak Országos Munkaügyi Tanácsában a szociális partnerekkel történt megállapodás tükrözte, ezért a kormány részéről az eredeti javaslatot támogattuk a viták során. Kérdések merültek fel a vezetői kárfelelősség szabályainak egyértelműségével kapcsolatosan, ezért hasznosnak ítélem meg, ha most is sor kerül egy rövid tisztázásra.
A vezető felelőssége fennállhat vezetői tevékenységével összefüggésben, és meghatározott vezetők esetén egyéb szakmai tevékenysége kapcsán is. A károkozás pedig mindkét esetben lehet szándékos vagy gondatlan.
(20.50)
A szándékos károkozás az általános munkajogi szabályok szerint mindig teljes kárfelelősséget von maga után. A vezetői tevékenység körében gondatlanul okozott kárra szintén ezt a szigorú szabályt írja elő a törvényjavaslat, míg a nem vezetői ténykedéssel összefüggő gondatlanság hathavi átlagkeresetben maximált kárfelelősséget von maga után.
Végül még egy szó a közalkalmazotti törvény gyakori módosításával kapcsolatos felvetés kapcsán. Ha még emlékeznek képviselőtársaim, e törvényjavaslat egy több törvényjavaslatra kiterjedő módosítási folyamat következő lépéseként került a tisztelt Ház elé, és az önálló munkakörben foglalkoztatott, kinevezett vezetők illetményrendszerének kialakítása, valamint a felhatalmazó rendelkezések alkotmányos megfogalmazása miatt elkerülhetetlen volt. A törvényjavaslat elfogadása a végrehajtási rendeleteket is érinteni fogja, ezért, valamint a parlamenti vita őszi ülésszakra történő áthúzódása miatt, amit többek között most folytatunk, az eredetileg tervezetthez képest későbbi időponttal lehet hatályba léptetni a törvényjavaslatot.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, valamint hogy módosító javaslataikkal hozzájárultak ahhoz, hogy olyan törvényjavaslatról szavazhasson az Országgyűlés, amely a benyújtott javaslathoz képest pontosabb, és a jogalkalmazást jobban segíti.
A 13. havi illetményre vonatkozókra pedig tudomásom szerint egy másik jogszabály tárgyalásakor kívánunk kitérni, de akkor is állunk rendelkezésére a képviselő úrnak is.
Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Viszontlátásra!
