DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, rendkívül fontos kérdés, amit a képviselő úr érintett, nevezetesen, a víziközmű-törvény előrehaladása és az új tulajdonosi program kapcsolata. Tehát ha jól értem, az interpellációs érdeklődés tárgya e két kérdés összekapcsolódása.
Tájékoztatom a képviselő urat és az Országgyűlést is, hogy a regionális vízművek bevonása az új tulajdonosi programba csak abban az esetben valósul meg, ha a tervezett tőzsdei bevezetésig a szabályozási környezetet megnyugtatóan és egyértelműen sikerül rendezni. Ellenkező esetben ugyanis nyilvánvalóan nem lenne megfelelő befektetői érdeklődés - a kockázat miatt - e társaságok részvényeinek a bevezetésére a tőzsdére, illetve az új tulajdonosi programba történő bekapcsolása iránt sem.
Úgy gondolom, a képviselő úr pontosan megfogalmazta - részben a tavaszi választ is idézve - azt, hogy ez a bizonyos víziközmű-törvény kellően elő van készítve, és rövid egyeztetéseket követően nincs akadálya annak, hogy az Országgyűlés elé terjesztésre kerülhessen. A téma hordereje és komplexitása miatt azonban úgy gondolom, még meglehetősen sok olyan döntési pontot kell érinteni, amely megadja a parlament előtti tárgyalás lehetőségét, a parlament elfogadásának az esélyét. Ezt követően lehet arról dönteni, hogy az új tulajdonosi programba milyen módon kerülhetnek be víziközmű-társaságok, avagy sem.
Az új tulajdonosi program előkészítése magát az előkészítési folyamatot természetesen generálja, inkább gyorsítja, semmint lassította az elmúlt időszakban. Az öt regionális vízmű összevonása ugyanakkor - amit részben érintett az imént elmondott kérdéseivel - elsősorban méretgazdaságossági okokból kellett hogy megtörténjen, közvetlen összefüggése, közvetlen kapcsolódása a két dolognak egymáshoz ilyen módon nincs. Ezért azt gondolom, hogy az állami vagyon hatékony hasznosítása érdekében meghozott vagyonkezelői döntést teljes mértékben helyeselni lehet, annak érdekében, hogy optimálisabb üzemméretű gazdálkodó szervezetek sora jöjjön létre Magyarországon, hiszen a későbbiek során ezt a bizonyos szolgáltatást e társaságok nagyobb hatékonysággal és jobb színvonalon tudják végrehajtani azokon a helyeken, ahol ők a szolgáltatók.
A végén a vízügyi ágazat stratégiai jelentőségével - azt gondolom - a kormányzat teljes mértékben tisztában van. Ismerjük azokat a véleményeket, amelyek úgy fogalmazódnak meg, hogy a következő évtizedekben könnyen lehet, hogy az édesvíz lesz - az elmúlt évekhez hasonlóan - olyan stratégiai termék, mint ahogyan az energiahordozók váltak stratégiai termékké az elmúlt évtizedekben. Magyarország e tekintetben jó helyzetben van, hogyha megfelelő módon sáfárkodunk ezzel a helyzettel - egyrészt földrajzi adottságunkkal, másrészt egyéb körülményeinkkel -, akkor megfelelőképpen tudunk felkészülni arra a néhány év vagy néhány évtized múlva bekövetkező helyzetre, amikor ezzel a termékkel ilyen módon lehet és kell majd gazdálkodni itt a Kárpát-medencében.
Úgy gondolom, hogy az önkormányzatok ebben a folyamatban - mármint a víziközmű-rendszer átalakítási folyamatában - megkerülhetetlenek. Természetesen ellenükre semmiképpen nem lehet fontos döntéseket hozni, velük együtt viszont - úgy gondolom - szükséges e fontos döntések meghozatala, mert maga a változatlan rendszer sajnálatos módon nem a hatékonyságot és nem a versenyképes szolgáltatást biztosítja. Sokkal inkább a rendszer megváltoztatása szolgálhatja - még egyszer mondom, az önkormányzatokkal együttműködve - azon átalakítást, amely versenyképes, jó minőségű szolgáltatást tud biztosítani valamennyi településen, ahol ezek a szolgáltatók adják a vizet a lakosságnak, illetve a közületeknek. Kérem a válaszom elfogadását, köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiból.)
