DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS
DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás egyensúlya, a konszolidáció, az államháztartás nagy rendszereinek átalakítása, a reformok elindítása tekintetében igen eredményes évet zárt 2007-ben Magyarország. Egyetlen év alatt a bruttó hazai termék közel 4 százalékának megfelelően javult az egyensúly, mérséklődött a hiány. Ez nemzetközi mércével mérve is jelentős teljesítmény, még akkor is, ha 2006-ban igen magas szintről indultunk, és még az idei esztendőre is akadt tennivaló a hiánycsökkentés érdekében. De azt mondhatom, hogy két év alatt - beleértve az idei esztendő még hátralévő hónapjait is - sikerült Magyarországon egyensúlyközeli állapotot teremteni. Ebben nagy szerepe volt a 2007-es esztendőnek, a múlt évi költségvetés eredményes végrehajtásának.
Tisztelt Országgyűlés! A 2006 közepén elkezdődött fiskális konszolidáció jelentős részben meghatározta a tavalyi gazdasági folyamatokat. Tagadhatatlan, hogy az egyensúly helyreállításának ára volt, ez pedig a növekedés lassulásában megjelenő ár. A költségvetési egyenleg javításának sürgőssége a fenntarthatóság és stabilitás érdekében szükségessé tette a kiigazítás kezdeti szakaszában a bevételek növelését, másfelől pedig az állam mint gazdasági szereplő kiadásainak visszafogása közvetlenül érintette a növekedést is. A végrehajtott nagymértékű, 3,7 százalékpontos tavalyi egyenlegjavulás tehát törvényszerűen tükröződött a gazdasági növekedés lassulásában. Az ESA-egyenlegek alapján becsülve az államháztartás közvetlen keresletszűkítő hatása a GDP 3 százalékát is meghaladta 2007-ben. A kormányzati kiadások visszafogása a közösségi fogyasztás, a természetbeni juttatások és az állami beruházások negatív növekedési hozzájárulásán keresztül jelentős részben magyarázta a bruttó hazai termék belföldi felhasználásának visszaesését.
Összességében a bruttó hazai termék 2007-ben 1,3 százalékkal emelkedett. Ebben szerepet játszottak egyedi tényezők is. A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a mezőgazdasági termelés visszaesett. A legjelentősebb lassító hatása azonban az állami kereslet mérséklésének volt, amit igazol, hogy a magánszektor bruttó hazai termékhez történő hozzájárulása 2007-ben is közel 4 százalékponttal emelkedett.
Európában a konjunktúra 2007-ben elérte csúcspontját. A külső konjunktúra pozitívan hatott a magyar gazdaság növekedésére, a belföldi kereslet negatív növekedési hozzájárulását így jelentős mértékben ellensúlyozni tudta a külkereskedelem pozitív teljesítménye. Az év egészében az export dinamikusan nőtt, míg a gyenge belföldi kereslet mellett az import csak ennél visszafogottabban emelkedett. Az export bővülése elsősorban a relatíve gyorsabban növekvő új európai uniós tagállamokkal folytatott kereskedelem kedvező teljesítményének volt köszönhető. Az ide irányuló árukivitel 26,5 százalékkal növekedett. Az import volumenének növekedésében a Gripen gépek behozatala játszott jelentős szerepet. 2007-ben cserearányromlás lényegében nem jelentkezett.
Termelési oldalon a bruttó hazai termék növekedését elsősorban az időjárás által befolyásolt mezőgazdaság és az építőipar gyengélkedése, valamint a fiskális konszolidáció hatására mérséklődő, az állam által nyújtott szolgáltatások visszaesése lassította. A piaci szolgáltatások teljesítménye a belföldi kereslet lassulása ellenére a vártnál kedvezőbben alakult. A felhasználási oldalon a nemzetgazdaság beruházási teljesítménye 2007 egészében a 2006. évi csökkenés után stagnálást mutatott. Emögött az rejlik, hogy míg az állami beruházások a fiskális konszolidáció hatására erőteljesen visszaestek, a vállalati szektor beruházási aktivitása jelentős mértékben fokozódott. Többévi mérséklődést követően 2007-ben ismét emelkedett az újonnan épített lakások száma. A háztartások fogyasztása 2007-ben 1,9 százalékkal csökkent. A fogyasztáson belül a háztartások fogyasztási kiadása azonban csak kismértékben volt alacsonyabb az előző évinél.
A kiigazító intézkedések hatása a munkaerőpiacon is megjelent. A költségvetési szektort érintő karcsúsítás következtében 2007-ben éves átlagban a szektorban alkalmazottak száma 5 százalékkal csökkent. A versenyszférában az év egészében az alkalmazottak száma lényegében nem változott. A munkanélküliségi ráta éves átlagban egytizeddel alacsonyabb volt a 2006. évinél.
A nemzetgazdasági bruttó átlagkeresetek összességében 8 százalékponttal nőttek 2007-ben. Az év egészében a versenyszektorban regisztrált 9,1 százalékos bérnövekedésből körülbelül 1,5-2 százalékpontot magyarázott az úgynevezett fehéredési hatás, amely főként a gazdaság fehérítését célzó kormányzati intézkedések nyomán következett be Ez a hatás különösen a hagyományosan feketén-szürkén foglalkoztató ágazatokban volt megfigyelhető. A nemzetgazdaság egészében a nettó keresetek 2,8 százalékkal nőttek, így a reálkeresetek 4,8 százalékkal csökkentek 2007-ben az előző évihez képest.
A fogyasztói árak 2007-ben éves átlagban 8 százalékkal nőttek. Az infláció érdemben emelkedett 2006-hoz képest, de a növekedés jelentős része a maginflációs körön kívülről jött. Az ár- és támogatási rendszerekben jelen lévő feszültségek csökkentését célzó kormányzati intézkedések 2007 elejétől egyszeri hatásként emelték az átlagos drágulási ütemet. Időközben a térség kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt jelentősen nőttek a mezőgazdasági árak, ami az élelmiszerek árán keresztül érdemi inflációs többletet is jelentett. E jelenség nem csak Magyarországon volt megfigyelhető, a tartósan magas energia- és nyersanyagárak az eurozóna inflációját is jelentősen emelték ebben az évben. 2007-ben a folyó fizetési mérleg hiánya a bruttó hazai termék 5 százaléka volt, 2006-hoz képest 1,1 százalékponttal csökkent. A külső finanszírozási szükséglet a folyó deficitnél is jobban csökkent, a bruttó hazai termék 4 százalékát tette ki.
Tisztelt Országgyűlés! A 2007. évi költségvetési törvény az államháztartás pénzforgalmi hiányát 1752 milliárd forintban, azaz a GDP 6,9 százalékában határozta meg. Az évközi adatok azonban már folyamatosan jelezték, hogy a hiány a tervezettnél kisebb lesz, tekintettel arra, hogy az egyenlegek hónapról hónapra kedvezőbben alakultak az aktualizált előrejelzéseknél. Az egyensúlyjavulásban több tényező is szerepet játszott. Egyrészt a vártnál magasabb mértékben teljesültek az adó- és járulékbevételek, másrészt pedig az egyes kiadási tételek alacsonyabb összegben teljesültek a tervezettől. A bevételi oldalon a vártnál magasabbak lettek a társaságiadó-bevételek és a társas vállalkozások különadó-bevételei, a jövedékiadó-bevételek, a regisztrációsadó-bevételek, valamint a személyi jövedelemadó-bevételek és a társadalombiztosítási járulékbevételek, ez utóbbiak főként a bérek magasabb szintjéből fakadóan.
A múlt esztendőben mind a versenyszférában, mind a közszférában a tervezettet meghaladóan emelkedtek a bérek. A közszféra béremelkedésében szerepet játszott az előrehozott 13. havi fizetés kétheti része, amelyhez havonta a második félévben jutottak hozzá az alkalmazottak. A bevételi oldalon mindezeken felül a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is jelentős mértékben meghaladták a tervezett összegeket.
(12.20)
Összességében a bevételi oldalon a túllépés mértéke a bruttó hazai termék 2,2 százalékát tette ki.
A kiadási oldalt tekintve elsősorban a kamatkiadások alakultak alacsonyabban az előirányzatnál, ezenfelül elmaradtak az előirányzattól a gyógyszer- és táppénzkiadások, valamint az uniós hozzájárulások és egyéb kiadások, mint például a metróberuházás és az elkülönített állami pénzalapok kiadásai is alacsonyabb összegben teljesültek.
A hiány csökkenéséhez hozzájárultak még a korábbi, 2006. évi adósságátvállalások is. 2006 utolsó negyedévében olyan adósságok átvállalására került sor, amelyeket a konvergenciaprogram alapján 2007-re terveztünk eredetileg. A Nemzeti Autópálya Zrt. egyes adósságelemeinek átvállalása közel 77 milliárd forintot tett ki, ugyanakkor az előirányzathoz képest magasabb kiadások is terhelték a költségvetést. Az előirányzatot meghaladóan alakultak a nyugdíjkiadások, valamint a MÁV támogatása. A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai a tartalék-előirányzatok felhasználását figyelembe véve nagyrészt a bevételi többleteikkel, illetve a 13. havi bérkifizetésekkel összhangban lépték túl a tervezett szintet. Így a kiadási oldalon összességében a túllépés a bruttó hazai termék 0,7 százalékát tette ki.
Összegezve: a bevételi és kiadási tételek eredményeként az éves pénzforgalmi hiány a bruttó hazai termék 1,5 százalékával lett kedvezőbb az előirányzottnál. 2007-ben tehát az államháztartás pénzforgalmi hiánya 1361,5 milliárd forintban, azaz a bruttó hazai termék 5,4 százalékában teljesült.
Tisztelt Képviselők! Az európai uniós költségvetési kapcsolatok 2007. évi mérlege az előző évekhez hasonlóan ismét jelentős aktívumot mutat. Tavaly több mint 455 milliárd forint uniós támogatás került a kedvezményezetteknek kifizetésre, illetve az agrártámogatások esetén megelőlegezésre. Ezzel szemben az Unió költségvetése felé teljesített nemzeti hozzájárulásunk 189,5 milliárd forintot tett ki.
A 2007. év különlegesnek volt mondható abból a szempontból, hogy a támogatások két uniós pénzügyi kerettervhez kapcsolódtak. Egyrészt folytatódtak a 2004-2006 közötti programok kifizetései, másrészt megkezdődött az új, 2007-2013 közötti időszak forrásainak felhasználása is. Bár az újonnan megnyíló források felhasználása elmaradt a tervezettől, így is jelentősen meghaladjuk a 2004 májusában az Unióhoz csatlakozott új tagállamok átlagos teljesítményét. A 2004-től megnyílt fejlesztési célú források felhasználása szempontjából pedig kiemelendő, hogy a 2006. évhez hasonlóan maradéktalanul teljesült az úgynevezett n+2-es szabály, vagyis a 2005. évi keretösszegek 2007 végéig kifizetésre kerültek. Összességében elmondható, hogy bár a két pénzügyi keretterv időbeni átfedése miatt az uniós támogatások lebonyolítása, hatékony és gyors felhasználása az eddigieknél is nagyobb kihívást jelentett a hazai intézményrendszer számára, az megfelelt a feladatnak.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szervek gazdálkodása minden évben önálló témaként jelentkezik a törvényjavaslat vitája során. Mindenekelőtt ki kell emelnem, hogy 2007-ben egy korszakosnak mondható átalakulásban lévő intézményrendszer kezdte meg a működését, és az év során e változások jórészt le is zárultak. A kormány kisebb és hatékonyabb államra vonatkozó célkitűzésének és a konvergenciaprogram teljesítésének alapvető feltétele a központi szervezetrendszer átalakítása volt. Ezúton is köszönettel tartozom, tartozunk a folyamatban részt vevő több tízezer ember lelkiismeretes és néhol emberfeletti teljesítményt megkövetelő munkájáért.
A változások célja egy takarékosabban, hatékonyabban működő intézményrendszer kialakítása volt. Legfontosabb irányként a korábban megyei tagolódású intézményrendszerek regionális átalakítása, állami feladatellátás indokolatlansága esetén intézmények megszüntetése, intézményi önálló működés üzemméretének növelése, a méretgazdaságosság javítása céljából intézmények összevonása szervezeti egységgé alakítással, az érdemi tevékenységet támogató pénzügyi apparátusok, szakmai funkciók, fizikai ellátó szervezetek összevonása, koncentrált és szűkebb kapacitással való ellátása volt. Az intézkedések hatására összességében közel 14 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak létszáma, s mintegy 47 milliárd forintos tartós, éves megtakarítás keletkezett. A költségvetési szervek működésében, gazdálkodásában meghatározó költségelem a személyi kiadás és a mögötte lévő létszám. Az olcsóbb, finanszírozható intézményrendszer tehát a létszámcsökkenést nehezen teszi elkerülhetővé.
Visszatérve a 2007-es év költségvetésének végrehajtására, a központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken jelentkező programok, feladatok, támogatások 2007. évi kiadásaira fordított összeg, amely összességében mintegy 4200 milliárd forint, az előző évi kiadásokat mintegy 9,1 százalékkal haladta meg. E kiadások 70 százalékát költségvetési támogatás, közel 7 százalékát uniós forrás, további 6 százalékát a társadalombiztosítási, illetve elkülönített állami alapokból származó forrás, a fennmaradó közel 17 százalékát a működési, szolgáltatási és vállalkozási bevétel fedezte. Az úgynevezett felülről nyitott előirányzatoknál, amelyeknél a költségvetési törvény előirányzott módosítás nélkül megengedi a túllépést, 2007-ben a tervezetthez képest 88,5 milliárd forinttal magasabb volt a kifizetés. Ez mintegy 85 százaléka a 2006. évi értéknek, ami kedvező irányú elmozdulás, ugyanakkor kétségtelen, hogy egy viszonylag magas bázishoz képest mért érték.
A fejezetek költségvetésében rendelkezésre álló összesen 80,4 milliárd forint összegű, a fejezeti egyensúlyi tartalékokból a kormány által engedélyezett célokra - például a NATO-tagságból eredő képességek kialakítása, árfolyamveszteség ellensúlyozása, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal integrált irányítási és ellenőrzési rendszer fejlesztése - összességében 72,5 milliárd forint került felhasználásra. Az Országgyűlés felügyelete alá tartozó fejezeteknél 5 milliárd forint nagyságban saját hatáskörű felhasználás történt.
A központi költségvetés általános tartalékának 85,1 százaléka, azaz 38,8 milliárd forint a központi költségvetési fejezeteknél került felhasználásra. E forrás fedezete sok más mellett az agráriumban a fagykárenyhítést, az egészségügy-modernizációhoz kapcsolódó ellátási és fejlesztési feladatokat, a rendőrség és határőrség integrációjából fakadó többletfeladatokat, valamint a Honvéd Kórház rekonstrukciós beruházásának folytatását is finanszírozta.
Tisztelt Országgyűlés! A központi költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidős foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma 252 ezer fő, az előző év létszámához képest összességében közel 15 ezer fővel csökkent. Az ebből eredő egyszeri többletkiadások kompenzálására szolgáló céltartalék terhére 43,7 milliárd forint került kifizetésre. Legnagyobb mértékben az egészségügyi ellátórendszerben közel 3800 fő, a Magyar Honvédség vezérkari szervezeteinél, illetve szárazföldi és légvédelmi csapatainál közel 3 ezer fő, a tisztiorvosi szolgálat intézményeinél mintegy 900 fő, a felsőoktatási intézményeknél közel 700 fő, a földhivataloknál és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnál mintegy 700 fő, valamint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnál csökkent a foglalkoztatottak létszáma.
A 2007. évi illetmények alakítása során a korábban elért bérszínvonal reálértékének megőrzése volt a cél, ez volt a vállalása is a kormánynak. Az egy főre jutó összes személyi juttatás a közszféra egészére nézve a 2006. évi teljesítéshez képest, azonos szerkezetű összehasonlításban 6,3 százalékos mértékben nőtt.
Tisztelt Országgyűlés! A családtámogatási rendszer 2006-ban történt radikális átalakítása után 2007-ben a jogosultsági feltételek lényegében változatlanok maradtak, így a kiadások növekedését egyrészt az ellátások emelése, másrészt az igénybe vevők létszámának változása alakította. A családi támogatásokra fordított kiadások a 2006. évi tényleges kiadáshoz képest 2007-ben 37 milliárd forinttal, csaknem 8 százalékkal emelkedtek. A családi támogatások 2007. évi előirányzata mindössze 0,4 százalékkal teljesült túl.
(12.30)
A családi támogatásokon belül a legnagyobb tétel a 2006-ban 84 százalékkal megemelt családi pótlék, amely 2006 és 2007 között önmagában 30 milliárd forint, 9,5 százalékos növekményt mutatott. Ebből 6,2 százalék a családi pótlék mértékének inflációkövető átlagos emelésének következménye. A további kiadásnövekedés pedig a jogosultak létszámváltozásából, illetve a családi pótlékban részesülők szerkezetének változásából ered.
A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátások emelése 2007-ben is a nyugdíjemelésekkel azonos módon történt. Az ellátások éves szinten 6,5 százalékkal emelkedtek. Bizonyos ellátások vonatkozásában a vizitdíj bevezetésével összefüggésben is történt kompenzáció, amely beépült az ellátásba, ennek értékét növeli. Időközben a vizitdíj eltörlésre került, de az ellátásokba beépült emelés bent maradt, azaz megmaradt hosszú távra is.
A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő ellátásokra fordított kiadások 0,5 százalékkal maradtak el az előirányzattól, amely mindösszesen 152,5 milliárd forint volt. Az elmaradást a feltételezettnél nagyobb arányú létszámcsökkenés magyarázza.
A közgyógyellátásra és egyéb térítésekre fordított kiadások együttesen körülbelül 1 milliárd forinttal, 3,7 százalékkal maradtak el az előirányzattól, amit a közgyógyellátásra fordított kiadásokban elért megtakarítás eredményezett. A közgyógyellátás 2006. július 1-jén hatályba lépett új rendszere segítette a kiadások további mérséklődését, így 2007-ben az előirányzatnál 5,1 százalékkal kevesebb költségvetési támogatás került felhasználásra. A változtatás lényege, hogy a korábbi gyógyszerlistán szereplő készítmények korlátlan kiváltása helyett a közgyógyellátásban részesülők krónikus betegségeire egyéni gyógyszerkeret került megállapításra, amely keret mértékéig térítésmentesen válthatták ki a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereket. Az éves gyógyszerkeret és annak naprakész összege az OEP nyilvántartásában jelenik meg, amelynek felhasználását, illetve ellenőrzését az OEP és a gyógyszertárak között kiépített adatkapcsolat folyamatosan biztosítja.
Tisztelt Országgyűlés! Az államháztartás nagyságrendjét tekintve második alrendszere, a társadalombiztosítási alrendszer a 2007. évet a tervezett 27,5 milliárd forint nagyságrendű hiánnyal szemben 27,5 milliárd forint költségvetési többlettel zárta. Az alrendszer költségvetési többlete tükrözi, hogy mind a bevételi, mind a kiadási oldalon eredményesek voltak a költségvetés konszolidálására irányuló intézkedések.
A bevételi oldal stabilitásának megerősítése érdekében folytatódtak a 2006 szeptemberében elkezdődött járulékszabályozási változtatások. Módosult a munkáltatói 29 százalékos mértékű járulék megosztása az alrendszer két pénzügyi alapja között. A Nyugdíj-biztosítási Alapba fizetendő rész 3 százalékponttal nőtt, és így 21 százalék lett, az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 8 százalékra módosult.
A biztosítottak által fizetendő járulék mértéke 15,5 százalék, ebből a nyugdíjjárulék mértéke azoknak, akik kizárólag a társadalombiztosításhoz tartoznak, továbbra is 8,5 százalék volt, a magán-nyugdíjpénztári tagok fizetési kötelezettsége 0,5 százalék maradt. A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási járulék mértéke a 2006. szeptember 1-jétől érvényes mértékhez képest további 1 százalékponttal növekedett.
Ezeket a változásokat több más lépés is kiegészítette, amelyek közül a társadalombiztosítási jogviszonyok rendezését szolgáló intézkedéseket emelném ki: 2007-ben mintegy 600 ezer személy jogviszonyát sikerült tisztázni egy év alatt.
A járulékbevételek és -hozzájárulások önmagukban nem elégségesek az ellátások fedezetének megteremtéséhez, ezért 2007-ben is szükség volt a központi költségvetésből érkező támogatásokra, amelyek az összes bevétel valamivel több mint egyötödét tették ki.
Röviden szeretném bemutatni az alrendszer költségvetési kiadási oldalának néhány jellemző sajátosságát. A legnagyobb kiadási előirányzatot a nyugellátási kiadások képezték, az összes kiadásból való részesedésük mintegy 61 százalék volt. A nyugellátási kiadások növekedésében több tényező is szerepet játszott. Januárban 4 százalék, novemberben további 2,4 százalék kiegészítő jellegű és visszamenőleges hatályú emelés történt. Ezek nagyjából 2,7 millió főt érintettek.
2007-ben folytatódott a 2005-ben meghirdetett nyugdíjkorrekciós program. Ennek keretében az 55 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak 60 százalékos mértékűre emelkedtek, és ezenkívül az 1998. január 1-je előtt megállapított saját jogú nyugdíjak nemtől és szolgálati időtől függően differenciált módon szintén nőttek. Az említett intézkedések hozzávetőleg 900 ezer nyugdíjas anyagi helyzetét javították. Az alap költségvetése 2007-ben is lehetőséget adott a kivételes nyugellátás-emelésre és -megállapításra, valamint az egyszeri segély folyósítására. Ezek az összegek együttesen mintegy 53 ezer személy nehéz élethelyzetében jelentettek segítséget.
A kiadási előirányzatok teljesítésénél szeretnék szólni az Egészségbiztosítási Alap költségvetésének évek óta neuralgikus pontját képező gyógyszer-támogatási kiadások alakulásáról. Hosszú ideje a gyógyszerkassza kiadásainak igen drasztikus növekedése jelentős mértékben hozzájárult az alap tervezettnél nagyobb deficitjéhez. A 2007. év változást hozott, mivel a teljesítést sikerült az előirányzaton belül tartani. Ezt a kedvező változást több intézkedés együttesen eredményezte, ezek közül kiemelni elsősorban a gyógyszer-gazdaságossági törvényt tartom szükségesnek. E törvény ösztönözte az árversenyt és a fixesítési gyakorlatot, ami jelentős árcsökkentést eredményezett a generikus készítmények körében. Sikerült a vényfelírási gyakorlatot is kedvező irányba befolyásolni az érvénybe léptetett szabályokkal.
A gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások összege 718,7 milliárd forint volt, ami a vizitdíj és a kórházi napidíj nélkül 705,4 milliárd forint összegű kifizetést jelentett. Ezenfelül az egészségügyi szolgáltatók létszámcsökkentésének és a 13. havi bér kétheti részének a kiadásaira 22,6 milliárd forint összegű kifizetés történt.
Tisztelt Országgyűlés! A helyi önkormányzatok a közfeladat-ellátás jelentős letéteményesei, ezért a zárszámadás során, mint minden évben, érdemes néhány szót szólni külön is az önkormányzatok gazdálkodásáról. A helyi önkormányzatok 2007-ben közel 3350 milliárd forint tárgyévi bevételből gazdálkodtak, amely 3,2 százalékkal magasabb az előző évinél. A gazdálkodásról általánosságban megállapítható, hogy az a korábbi évek gyakorlatát folytatva döntő többségében fegyelmezett és takarékos volt. Az önkormányzatok hatékonyabb adóztatással, a pályázati lehetőségek kihasználásával is igyekeztek gazdálkodási egyensúlyukat megőrizni.
Az ésszerű működés érdekében a közoktatási intézménystruktúra átalakítását, új közoktatási társulások megalakítását, a többcélú kistérségi társulásokhoz való csatlakozást választotta sok önkormányzat. 2007-ben a többcélú kistérségi társulásoknak a közszolgáltatási feladatok ellátásában betöltött integráló szerepe erőteljes volt. Ezt segítendő 22,3 milliárd forint támogatást folyósított számukra a központi költségvetés, 3 milliárd forinttal többet a tervezettnél. A költségvetési törvényben előírt feltételeknek megfelelő igénylés alapján 164 többcélú kistérségi társulás részesült a normatív támogatásban. A 2007. évi feladatellátáshoz a döntő forrást a központi költségvetési hozzájárulások és támogatások, valamint az átengedett személyi jövedelemadó közel 1355 milliárd forint együttes összege jelentette. Ennek túlnyomó része működéshez járult hozzá, míg mintegy 150 milliárd forint fejlesztési támogatás a közel 373 milliárd forint összegű beruházási tevékenységet segítette.
Az önkormányzatoknak az államháztartási törvényben meghatározott szabályok szerint kell elszámolni a költségvetésből származó bevételeikkel. Ez nem mindig könnyű feladat, hiszen egyidejűleg sok jogszabály ismerete és alkalmazása szükséges. Saját bevallásukon túl az Állami Számvevőszék számos esetben tár fel szabálytalanságot, ennek megfelelően egyenlegében közel 545 millió forint állami támogatást talált jogtalannak. Az ÁSZ-vizsgálatok emellett a pénzügyi szabályozás számára is fontos tapasztalatokat hoztak, amelyek az elkövetkezendő önkormányzati tervezési munkák során hasznosulnak.
Jelentős változás az Állami Számvevőszéknek az önkormányzati támogatások vizsgálata során tett megállapításai realizálásának javasolt módja. Ennek lényege, hogy az Országgyűlés a vizsgálatok megállapításait a zárszámadási törvényben tudomásul veszi, és ezzel egyidejűleg felkéri a Számvevőszéket, hogy hívja fel az önkormányzatokat a jogtalannak minősített támogatások visszafizetésére.
(12.40)
Nem teljesítés esetén a Magyar Államkincstár a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló törvény szerint hoz határozatot. Így az önkormányzatok számára megnyílik az Alkotmánybíróság által hiányolt jogorvoslati lehetőség e visszafizetési kötelezettségek tekintetében is. Az államháztartási törvény soron következő módosítása hosszabb távon is megteremti a jogi keretet a számvevőszéki vizsgálatok eredményei realizálásához.
Tisztelt Országgyűlés! Szeretnék néhány szót szólni az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól is. A Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2007. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, amelyet ezúton is szeretnék itt megköszönni. A Számvevőszék a zárszámadási dokumentum törvényességi, számszaki, illetve annak helyszíni vizsgálata során tapasztalt kedvező változásokra és a még fennálló hiányosságokra egyaránt felhívta a figyelmet. A számvevők jelentésükben megemlítik, hogy a 2007-ben tovább bővülő pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzések eredményeképpen a központi költségvetés kiadási főösszege 93 százalékának minősítése alapján nagy biztonsággal levonható az a következtetés, hogy a központi költségvetés vonatkozásában a zárszámadási törvényjavaslatban szereplő pénzforgalmi adatok összességében megbízhatóak - ez szó szerinti idézet volt. “A törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban állnak egymással.” - ez is idézet a Számvevőszék jelentéséből.
Felhívnám a figyelmüket arra, hogy a számvevőszéki jelentés számos javaslatot fogalmazott meg a kormány, illetve a miniszterek számára, így a pénzügyminiszter számára is, amelynek vizsgálata és lehetőségek szerinti figyelembevétele jelenleg is folyamatban van. Szeretném itt is megköszönni ezen megfogalmazott feladatokra történő figyelemfelhívását a Számvevőszéknek, és egyben az együttműködést is a zárszámadás elkészítése és ellenőrzése során köszönöm a Számvevőszék munkatársainak.
Végezetül szeretném arra kérni az Országgyűlést, hogy a napirenden szereplő zárszámadási javaslatot vita után elfogadni szíveskedjenek.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)
