FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA
FRANKNÉ DR. KOVÁCS SZILVIA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, hogy az új polgári törvénykönyv megalkotása az országgyűlési ciklus legnagyobb vállalkozásainak egyike. Egy olyan törvény megszületésének lehetünk részesei, amely a demokratikus jogállam értékeit tükrözi, és több évtizedre meghatározza a polgári jogviszonyokat. Ezért a kódex királynőjének tartott polgári törvénykönyv megalkotása alapos előkészítő munkát, szakmai áldozatot és megfontoltságot kíván.
Engedjék meg, hogy egy személyes vallomással kezdjem, hiszen számomra rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja vezérszónokaként mondhatom el frakciónk véleményét erről a törvényjavaslatról. Jogászként, ügyvédként, országgyűlési képviselőként én és a képviselőcsoport minden tagja kitüntetett feladatnak érzi, hogy részt vállalhatott a törvényjavaslat előkészítő munkáiban, és részese lehet a törvényjavaslat megtárgyalásának, a törvény elfogadásának.
A gyakorlatban felhalmozódott tapasztalatok, a rendszerváltás óta eltelt két évtized során kialakult és megszilárdult értékek, társadalmi változások lehetővé teszik, hogy egy átfogó módosítás, novelláris felülvizsgálat helyett, az 1959. évi IV. törvényt felváltva új kódexet alkosson az Országgyűlés.
A törvényjavaslat benyújtását hosszas előkészítő munka előzte meg. A koncepció tervezetének előkészítése 1998-ban a Horn-kormány határozata alapján kezdődhetett meg. A szakértői munkacsoport által elkészített koncepciót a Medgyessy-kormány 2003 januárjában fogadta el, amelynek alapján megindulhatott a normaszöveg kidolgozása. A széles körű, tematikus egyeztetések, a nyilvános vitára bocsátott tervezet lehetőséget adott arra, hogy szakmai szervezetek, szakmai műhelyek, civil szervezetek kifejthessék véleményüket, és javaslatokat tegyenek.
Éppen a széles körű társadalmi konszenzus megteremtése, a meglévő és méltányolható érdekkülönbségek összehangolása érdekében az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium folytatta 2007-től az egyeztetéseket, amelyek egy új szakaszát jelentették a törvény megalkotásának. Szeretném megköszönni mindazok munkáját, akik részt vettek a tízéves előkészítő munkában, szakmai tudásukkal segítették az új törvénykönyv megszületését. Külön köszönetet mondok Vékás Lajos professzor úrnak, szakértői munkacsoportjának, minden civil szervezetnek és állami szervezetnek, amely javaslatával segítette ezt a munkát. Köszönöm a kormánynak, hogy a törvényjavaslat júniusi benyújtásával minden érdeklődő számára lehetővé tette annak áttanulmányozását, átgondolt vélemény kialakítását.
Az előttünk lévő törvénykönyv nem csupán 1179 paragrafus összessége, hanem valódi értékválasztást is tükröz, amelyek a polgári jogi jogviszonyok csaknem teljes egész területét felölelik. Az alkotmány rendelkezéseivel összhangban az emberi jogok, az alapvető szabadságjogok tiszteletét, védelmét deklarálja, és azok érvényre juttatását biztosítja. A javaslat, nagyon helyesen, az állami beavatkozás lehetőségét a minimumra igyekszik szorítani. Az állami beavatkozásnak csak ott kell szerephez jutnia, ahol az esélyegyenlőség megteremtése a cél, amikor hátrányos helyzetű, valamilyen okból kiszolgáltatott emberek érdeke azt indokolja.
Egyetértünk azzal, hogy az új törvénykönyv tükrözze a polgárbarát, a szolgáltató állam ideáját, hogy a polgári jogi jogviszonyok alanyai egyenrangú partnerek legyenek, még akkor is, ha a jogviszony egyik alanya az állam.
(10.00)
A bizottsági viták során is felmerült, hogy a benyújtott törvényjavaslat eltér a 2003-ban elfogadott koncepciótól. Ez részben igaz, de az eltérés álláspontunk szerint nem visszalépést jelent, hanem éppen ellenkezőleg, a normaszöveg és a majdani jogalkalmazó javára válik.
Úgy gondolom, hogy a jogalkotás soha nem lehet öncélú. A jogalkotási folyamat során mindvégig azt kell szem előtt tartanunk, hogy a mai kor kihívásaira, az előrelátható, a mindennapi életben kialakult helyzetekre megfelelő jogi megoldásokat adjunk, olyan időtálló szabályokat alkossunk, amelyek közérthetőségre törekvő nyelvhasználattal, tagolt, áttekinthető szerkezettel az állampolgárok számára érthetőek és értelmezhetőek. Többek között ilyen megfontolás okán a koncepciótól eltérően például a törvényjavaslat nem tartalmazza az ingatlan-nyilvántartásra vonatkozó szabályokat. Egyetértünk az előterjesztővel abban, aki az ingatlan-nyilvántartási eljárásban érintett szervezetek véleményét is hasznosítva arra az álláspontra helyezkedett, hogy egyértelműbb, könnyebben alkalmazható az ingatlan-nyilvántartásról szóló külön jogszabály, ha az egységben tartalmazza az anyagi és eljárásjogi szabályokat. Bár vannak ettől eltérő vélemények természetesen, de úgy gondoljuk, hogy a földhivatalok megbízhatóan végzik törvényben meghatározott feladatukat, a többek által hiányolt bírói kontroll legfeljebb a közvetlen bírói kontroll hiányát jelentheti, mivel a földhivatali határozatok bíróság előtti megtámadása jelenleg is biztosított.
A nyilvántartások közhitelessége ma sem kérdőjelezhető meg. A társasági jog Ptk.-ba történő illesztésére vonatkozóan is eltérő álláspontok léteznek. Maga a szakértői bizottság sem értett egyet a társasági jog Ptk.-ba történő inkorporálásának kérdésében, az előkészítő munkák hosszú évei alatt a szakértői bizottság e megváltozott álláspontját elfogadjuk és azt támogatjuk.
Az időtállóságra törekvő jogalkotási filozófia szellemében támogatjuk, hogy a gazdasági társaságok joga külön törvényben kapjon helyet. Nagyon fontos említést tenni a cselekvőképesség korlátozását érintő javaslat különbözőségéről. A szakértői javaslat lényegében megőrizte volna a hatályos szabályozást, azonban e kérdésben a kormány által előterjesztett javaslat új jogintézmények bevezetését, valójában a szabályozás teljes megújítását javasolja. Üdvözöljük a segítségre szoruló nagykorú személyek döntéshozatalának támogatására vonatkozó új szabályokat. Arányos, differenciált, az önálló életvitelhez szükséges legkevésbé korlátozó támogatás kerülhet majd bevezetésre és alkalmazásra.
A nemzetközi jogi normákban, az alkotmányban rögzített alapelvekkel összhangban a legszükségesebb esetben csak meghatározott ügycsoport tekintetében kerülhet sor a cselekvőképesség korlátozására. Az új szabályok bevezetésétől szemléletváltozást is várunk. Ma sajnos megállapítható, hogy akit gondnokság alá helyeznek, az egy életre jogfosztottá válhat. Ne működjenek tehát automatizmusok sem a gyámhatósági, sem a bírósági eljárások során. Bízunk abban, hogy a formális eljárások helyett valóban az egyént a középpontba állító bírói döntések születnek. Megszűnik a cselekvőképességet kizáró gondnokság, helyette a cselekvőképességet korlátozó egyéni élethelyzetre megoldást jelentő differenciált szabályok alkalmazandók a jövőben. A garanciális elemek köre bővül az alapvető jogok korlátozásának terén. A gyámhatóság helyett a bíróság dönt a jövőben a gondnok személyéről, és legalább ötévenként felül kell vizsgálni a bírói döntéseket.
Kifejezetten kedvezőnek tartjuk az előzetes jognyilatkozat intézményének bevezetését. Ez is a már említett értékválasztással, az ember, a polgár autonómiájának tiszteletben tartásának, az önrendelkezési jog elismerésének deklarálásával függ össze. Az előzetes jognyilatkozatban ugyanis a nagykorú személy közokiratban vagy ügyvéd által ellenjegyzett okiratban előzetesen jognyilatkozatot tehet cselekvőképessége jövőbeli korlátozása vagy belátási képessége csökkenése esetére - például gondnokot nevezhet vagy kizárhat, megtilthatja bentlakásos szociális intézményben történő elhelyezését, rendelkezhet vagyona, jövedelme kezeléséről. A támogatott döntéshozatal is a törvényjavaslat által bevezetésre javasolt új jogintézmény. Egyetértünk a javaslattal, hogy nem minden esetben szükséges a fogyatékos ember cselekvőképességének a korlátozása, sokszor elegendő a családi, rokoni környezetben egy hozzátartozó vagy egy hivatásos támogató, aki a rászorulónak a döntés meghozatalában segítséget nyújt.
Remélem, hogy az említett példák alkalmasak arra, hogy érzékeltessék: a szakértői javaslat és a törvényjavaslat végleges szövege közötti eltérés nem jelent visszalépést, éppen ellenkezőleg. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium által lefolytatott szakmai és társadalmi egyeztetés gazdagította e javaslatot. A fenti jogintézmények bevezetésével a fogyatékos, segítségre szoruló embertársaink életét pozitívan befolyásoló, a tételes jogi normákon messze túlmutató lehetőség nyílik a ma még sokszor meglévő társadalmi korlátok lebontására.
Említettem az új törvénykönyvet végigkísérő értékeket, a polgár autonómiájának tiszteletben tartását, amely az élet valamennyi területén kell hogy érvényesüljön. Ezért is szeretném kiemelni a végrendeleti végrehajtóra vonatkozó szabályozást. Lehetővé válik, hogy az állampolgár még életében halála esetére végrendeleti végrehajtót jelöljön ki, aki a végrendelkező akaratának megfelelően eljár a hagyaték átadása, a hagyaték kezelése során. Végrendeleti végrehajtó hiányában, ha az szükséges, a hagyatéki gondnok gondoskodik az örökhagyó vagyonáról. A vagyoni viszonyok mára kialakult differenciáltsága, a hagyatékban lévő vagyontárgyak sokfélesége, mennyisége indokolja, hogy a hagyaték átadásáig valaki kezelje, működtesse a vagyont például akkor, ha az örökhagyó gazdasági társaságban fennálló jogait kell gyakorolni, vagy a hagyatékban lévő mezőgazdasági üzem folyamatos működéséhez szükséges halaszthatatlan intézkedéseket kell megtenni.
Nem kívánom megkerülni a törvényjavaslat azon pontjait, amelyekkel kapcsolatban a bizottsági tárgyalások, valamint a bizottsági kisebbségi vélemények ismertetése során aggályok merültek fel. Ezek a gyűlöletbeszéd és a bejegyzett élettársi kapcsolatra vonatkozó szabályok. A gyűlöletbeszéd témakörében emlékeztetni szeretnénk arra, hogy az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök előzetes normakontrollra vonatkozó kérése alapján e kérdéskörben újra kijelölte a polgári jogi védelem eszközrendszer felhasználásának lehetőségeit. 2008. június elején, amikor a kormány a törvényjavaslatot a parlamentnek benyújtotta, az Alkotmánybíróság még nem hozta meg döntését. Az alkotmánybírósági határozat elemzése alapján azonban látható, hogy a javasolt szabályozás módosítása elengedhetetlen. A szabályozás szükségességével azonban egyetértünk. Továbbra is támogatjuk, hogy társadalmi összefogással és a jog eszközeinek együttes felhasználásával próbáljuk meggátolni a gyűlöletkeltő, kirekesztő, rasszista megnyilvánulások térnyerését. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy ezek a jelenségek csak következetes bírói jogalkalmazással kezelhetőek.
A másik aggály a bejegyzett élettársi kapcsolattal kapcsolatban fogalmazódott meg. A bejegyzett élettársi kapcsolatról az Országgyűlés 2007-ben törvényt alkotott, amely a kihirdetés eredményeként 2009. január 1-jén lép hatályba. A törvény alkotmányossági felülvizsgálata utólagos normakontroll keretében jelenleg is folyamatban van. Mivel a 2007-ben elfogadott törvény rendelkezései beépülnek a javaslat családjogi könyvébe, csak remélni tudjuk, hogy az Alkotmánybíróság még az ősz folyamán dönteni fog ebben a kérdésben. Az ez évi döntés több szempontból is a jogbiztonság erősítését szolgálná. Egyetértve a kormány álláspontjával, meggyőződésünk, hogy e körülmény ellenére is a törvényjavaslat vitája lefolytatható.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az új polgári törvénykönyv megalkotása mindenki számára nagy jelentőségű ügy. A polgári jogi jogviszonyok teljességgel átszövik életünket, legyen az csak egy bevásárlás a szomszédban lévő kis boltban, egy hűtőgép vásárlása, az elromlott vízvezeték szerelésének megrendelése egy vállalkozótól vagy házépítés, lakásvásárlás, vagy az ezzel gyakran együtt járó hitelfelvétel. És immár rögtön részeseivé válunk egy szerződéskötésnek, alkalmazzuk a vételár megfizetése, a késedelem, a jótállás, a jog és kellékszavatosság, a zálogjog szabályait, hogy csak néhányat említsek.
Az új szabályozás vezérlőelve a jól bevált, rögzült jogintézmények továbbvitele, a szerződési és ítélkezési gyakorlatban kikristályosodott megoldások, elvek beemelése.
(10.10)
A társadalmi változások által indukált új jogintézmények megfogalmazása álláspontom szerint egy olyan vezérlőelv, amely alkalmas szervezőerő az új szabályozási tartalom megállapításához. Ezért is a továbbiakban a törvényjavaslatnak nem elsősorban a tartalmát kívánom ismertetni, hanem azokról az értékválasztásokról, az alapelvekben megnyilvánuló vezérlőelvekről szeretnék beszélni, és csupán példaként bemutatni azt, hogy a jogintézmények miként tükrözik ezeket.
Hadd legyek egy kicsit önző, és hadd kezdjem azzal a jogterülettel, amely hozzám a legközelebb áll, ez a családjog. A családjog vezérlőelvei: a családi kapcsolatok védelme, a gyermek érdekeinek a védelme, az egyenjogúság elve, a méltányosság és a gyengébb fél védelmének elve. Nem tudok eltekinteni néhány statisztikai adat ismertetésétől sem. A házasságkötések száma az 1995. évi 53,5 ezerről 2006-ra 44,5 ezerre csökkent. A 2001-es népszámlálási adatok szerint közel 272 ezer élettársi kapcsolat volt az országban, 2005-ben már csaknem 350 ezer élettársi kapcsolat jelenik meg. Az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek száma közel 270 ezer, ezek háromnegyede 15 évnél fiatalabb, számuk megközelíti a 200 ezret.
Nem tehetjük meg, hogy érzéketlennek mutatkozunk a családi kapcsolatokban bekövetkezett változások iránt, nem tehetünk úgy, mintha nem hallanánk, nem értenénk meg a tényekkel is igazolható társadalmi igényeket. Amikor látjuk az élettársi kapcsolatok és az élettársi kapcsolaton alapuló családban élő gyermekek számának folyamatos emelkedését, kötelességünk megtalálni azokat a jogi megoldásokat, amelyek védelmet nyújtanak a házasságban és a nem házastársi kapcsolaton alapuló párkapcsolatban élőknek egyaránt. Gondolhatunk itt vagyonjogra, öröklési jogra, haszonélvezeti, használati jogra, de akár egy betegség esetén a hozzátartozót megillető jogokra - ideértve a rendelkezési jogokat -, és mindarra, ami a családi kapcsolatok erősítését szolgálja.
Ezért sem értünk egyet azokkal az ellenzéki véleményekkel, amelyek a házasságellenességet, a családellenességet hangoztatják e törvényjavaslat kapcsán. A bejegyzett élettársi kapcsolat magyarországi intézményesítésével valóban jogilag lehetőséget teremtünk az azonos neműek ilyenformán történő együttélésére, de emellett mintha elfeledkeznénk arról, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat az egymással házasságot kötni nem kívánó különnemű feleknek is nagy biztonságot fog nyújtani, nagyobbat, mint a mai szabályozás melletti élettársi kapcsolat.
Tisztelt ellenzéki Képviselőtársaim! Önök is jól tudják, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolat szabályozási különbözősége miatt nem egyenrangú a házassággal. Itt csupán azt szeretném kiemelni, hogy mind a bejegyzett élettársi, mind az élettársi viszonyt a javaslat családjogi kapcsolatnak tekinti, de nem emeli annak elismertségét a házasság szintjére. Különbség van a házasságkötés korhatára, a nemek, a névviselés, az örökbefogadás, a lakáshasználat, az öröklési jogviszonyok szabályozása terén is. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Nincs különbség.) A házasság, a bejegyzett élettársi kapcsolat, az élettársi kapcsolat tehát az élethelyzettől, a felek szabad döntésétől függően választható lehetőség. Mi a választás lehetőségét ajánljuk a társadalomnak, és azt mondjuk: ön dönt, tisztelt állampolgár. Az állampolgárok pedig hitem szerint felelős döntést fognak hozni.
A családjogi könyvnél maradva hadd említsem a házasság közjegyző általi megszüntetésének bevezetését. A javaslatnak - mint az egyeztetések, a viták során is látható volt - támogatói és ellenzői egyaránt akadnak. Szeretnék egy kialakulóban levő tévhitet eloszlatni. Nem arról van szó, hogy kikerülne a bíróság hatásköréből a házasság felbontása. E meglevő lehetőség mellett a gyorsabb, konfliktusmentes válás elősegítése érdekében támogatjuk a házasság közjegyző általi megszüntetése lehetőségének bevezetését. A javaslatban megfogalmazott szigorú feltételek álláspontom szerint kellő védelmet nyújtanak, hangsúlyozva azt a tényt, hogy a gyermeket nevelők házasságát továbbra is a bíróság bonthatja fel. Ha pedig nincs megegyezés a házastársak között, a házasság megszüntetéséről szintén a bíróság jogosult dönteni. Egy ilyen átgondolt, láthatóan garanciális szabályokkal övezett javaslat szerintem elfogadható és üdvözlendő.
Miért gondoljuk azt, hogy amennyiben nemcsak a bíróság bonthatná fel a házasságot, hanem közjegyző is, megnövekszik a meggondolatlanul, úgymond erős felindulásból elkövetett házasságmegszüntetések száma? Súlyosbítani kell-e vajon a házasság felbontásával egyébként is együtt járó, a család minden tagját terhelő érzelmi konfliktust? Ami elromlott, azt a bonyolult, hosszú ideig tartó procedurális keretek sem fogják megjavítani. Azoknak a házasságoknak az esetében, amelyekben nincsen gyermek, és a felek mindenben megegyeztek, miért kelljen a bírósági eljárás több hónapos terhét elviselni? Ilyen esetekben a bíróság, mint tudjuk, ma sem folytat le bonyolult bizonyítási eljárást, hanem felbontja a házasságot. Miért ne tekintenénk tehát a házastársakat döntésük következményeit vállaló, felelős személyeknek?
A családjogi könyvnél maradva, a bizottsági viták kapcsán engedjék meg, hogy néhány szót ejtsek még az örökbefogadás szabályairól. E szabályok áttekintésekor látható, hogy ezek a jelenleginél rugalmasabbak, az eljárásban részt vevő döntéshozóknak több mérlegelést engednek. Hangsúlyozni szükséges, hogy a Ptk.-ban megjelenő joganyag korántsem öleli fel az örökbefogadásra vonatkozó szabályok egészét, hanem több törvény, illetve rendelet tartalmazza azokat. Az előterjesztés azon törekvésével egyetértünk, hogy történjék meg az örökbefogadás során az eljárási határidők lehetőség szerinti lerövidítése, a túlzott bürokratizmus leépítése, de azt gondolom, a legfontosabbról nem szabad megfeledkeznünk: az örökbefogadás elsődlegesen a gyermek érdekében kell hogy történjék.
Egyes bizottsági üléseken több ellenzéki képviselő az örökbefogadás új szabályait a liberális és a polgári értékrend különbözőségének példájaként említette, kifogásolva azokat. A törvényjavaslat a házastársak által közös gyermekként történő örökbefogadást tekinti elsősorban a kiskorú érdekében állónak. Azonban ha nincs olyan házaspár, amely a gyermeket örökbe fogadná, egyértelmű, hogy voksunkat a szeretetteljes, személyi kötődést biztosító örökbefogadás mellett kell letennünk, még akkor is, ha az örökbefogadó szülő egyedülálló, szemben azzal a lehetőséggel, hogy a gyermek intézményi körülmények között nevelkedjen.
A családi kapcsolatok védelmébe álláspontom szerint beletartozik a túlélő házastárs védelme is. A túlélő házastárs és a jövőben a bejegyzett élettárs is tíz évi együttélés után választhatja az özvegyi haszonélvezetet, vagy ha állagöröklést vállal, az örökhagyó gyermekével azonos részt örököl. Üdvözöljük ennek az alternatív lehetőségnek a megjelenését. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az özvegyi haszonélvezeti jog nem szűnik meg az özvegy új házasságkötésével.
Túlmutat a személyekre vonatkozó szabályozáson és a családjogi könyvön a gyengébb fél védelme, a kiszolgáltatott helyzetben levők pozíciójának javítására vonatkozó szabályozás. A jövőben a tartásdíjat, járadékigényt az általános elévülési szabályokkal összhangban nemcsak hat hónapra, hanem öt évre visszamenőleg lehet érvényesíteni.
Ugyancsak nagyobb védelmet kap a fogyasztó az erőfölényben levő szerződéses partnerével szemben. A jövőben kötelező lesz az általános szerződési feltételeknek a feltételt kialakító vállalkozás honlapján történő közzététele. Felhívom a figyelmet arra, hogy akinek nincs lehetősége az ilyenfajta tájékozódásra, az sem marad védelem nélkül, hiszen a papír alapú tájékoztatás mellett a jövőben az általános szerződési feltételeknek a fogyasztóval történő egyedi megtárgyalása is szükséges. Megalapozatlanok tehát azok a kijelentések, amelyek szemrehányást tesznek az előterjesztőnek a honlapon történő közzétételre kötelezésre vonatkozóan.
A kiszolgáltatottságnak többféle formája lehet, ami mind külön odafigyelést és törődést igényel. Nagy jelentőségűnek tartjuk ezért a személyhez fűződő jogok kapcsán a hagyományosan védett személyi kör kiegészülését a fogyatékos személyek védelmével, valamint a természetvédelemhez és az egészséges környezethez való joggal.
Az új kódex nemcsak a magánszemélyek, hanem az üzleti élet szereplőinek magánjogi jogviszonyait is igyekszik átfogni. Törekvése ezen a területen is az esélyegyenlőség, a versenyképesség feltételeinek javítása.
(10.20)
Az átláthatóság, a tisztességes piaci magatartás, a versenyképesség biztosítása érdekében - csak példálózó jelleggel -, a hitelezés biztonságának növelése érdekében részletesebb a zálogjogi szabályozás, bevezetésre kerül a nagy összegű banki hitelezést segítő zálogjogosulti bizományos intézménye, lehetővé válik a versenyeztetési eljárás a polgári jogviszonyok alanyai számára, a tulajdonosi pozícióval járó jogok, bevezetésre kerül a bizalmi vagyonkezelő intézménye.
A vállalkozó helyzetének javítása érdekében módosulnak a vállalkozási szerződés szabályai, például a megrendelői elállás és a felmondás területén. Kedvezőbbé válnak a vállalkozóknak a vállalkozói díj megfizetésének szabályai. A megváltozott szabályozástól azt várjuk, hogy csökken a vállalkozók felé a megrendelői díjtartozás, amely a vállalkozás biztonságát, versenyképességét növeli.
A dologi jog a haszonélvezeti jog vonatkozásában a hatályos szabályoktól eltérően lehetővé teszi a szerződésen alapuló haszonélvezeti jog átruházását a tulajdonos hozzájárulása esetén, módot adva arra, hogy magánszemélyek és vállalkozások a haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése helyett úgy határozzanak, hogy a vagyoni értékű jog végleges és teljes körű átruházására kerüljön sor. Úgy gondoljuk, hogy ez az új lehetőség az üzleti életben erősíti a vállalkozások mozgásterét.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tárgyalása a múlt héten kezdődött meg. Azt hiszem, hogy nekünk, országgyűlési képviselőknek az a feladatunk, hogy találjunk időt és módot arra, hogy a koncepciójában és megoldási javaslataiban általunk jónak tartott törvényjavaslatról a plenáris ülésen, a bizottságokban véleményt nyilvánítsunk, és esetlegesen kompromisszumok árán, együttműködés eredményeként az új polgári törvénykönyvet együtt elfogadjuk. A Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében a javaslatot elfogadásra ajánlom.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)
