BODÓ IMRE
BODÓ IMRE
BODÓ IMRE (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy én egy kicsit más oldalról közelítsem meg a kérdést, és fő szerepemnek és fő feladatomnak azt tekinteném, hogy meggyőzzem a fórum és az SZDSZ képviselőjelöltjeit (Borenszki Ervin: Képviselőjelöltjeit?), hogy segítsenek abban, hogy ez az elképzelés ne valósulhasson meg, és nézzük meg, hogy miért ne valósulhasson meg.
Pontonként. Az első óriási probléma maga a bázisév kérdése. Tisztelettel kérdezem, a gazdaság világa olyan, mint egy társasjáték, szabályok szerint játsszák. Hogyan és miként lehet egy gazdálkodó szervezetnek vagy egy magánszemélynek vagy egy családi gazdálkodónak úgy részt venni a gazdaság világában, hogy most, 2008-ban, urambocsá!, 2009-ben, amikor majd ez hatályba lép, akkor tudja meg, hogy a bázisév egyébként 2006 volt. (Gőgös Zoltán: Ezért történelmi bázis.) Kérdezem én, nem lett volna tisztább az a játékszabály, ha azt mondjuk, hogy be akarjuk vezetni ezt a rendszert, és a bázisévet előre kijelöljük, urambocsá!, több évet kijelölünk. (Gőgös Zoltán: Ugyan már!) És akkor rá lehet készülni.
2006-ban, amikor ezt a bázisévet majd most előveszik, emberek szerződéseket kötöttek. Ezek a szerződések ma élnek. Meggyőződésem, hogy ez alkotmányossági problémákat vet föl. Hát ilyet! Már ezen az első ponton megbukik ez a kérdés. Hát azokkal mi van, akik a szerződéseket épp akkor, abban az adott évben lekötötték újabb 5-6-7 évekre vagy urambocsá!, még hosszabb időkre? Gyakorlatilag hoppon maradnak.
Második problémám. A támogatási jogosultság megjelenik mint önálló jog, mint egy pénznem, és adható-vehető lesz, amivel még talán így nem is lenne problémám, de mivel elválik a földtulajdonostól, ha mondjuk, Vincze képviselőtársam és jómagam vagyunk egymással szerződésben, én vagyok a tulajdonos, övé a jog, ha nem jövünk ki egymással, abban a szent pillanatban ő megtartja a jogot, én meg évekig helyben járok, mint földtulajdonos. Nem bírom továbbadni ezt a jogosultságot. Hát önmagában ez a második pont megint egy alkotmányossági problémát vet föl, mert ő onnantól kezdve évekig üldögélni fog ezen a jogosultságon, én pedig, a földnek a tulajdonosa, tönkremegyek.
A következő problémám az osztatlan közös tulajdon. Magyarországon, más európai államokkal ellentétben, különösen a fejlettebb nyugati világgal ellentétben döbbenetes mennyiségű osztatlan közös tulajdon van. Tisztelettel kérdezem: ha már bevezetünk egy új játékszabályt, miért nem lehet először az osztatlan közös tulajdonokat egy pillanat alatt kirendezni? Ha nem is egy pillanat, akkor esetleg egy hosszabb pillanat alatt.
A következő problémám. A magyar állam kezében levő földterületek, amelyek ma kint vannak művelésen, a magyar állam ennek a rendszernek a bevezetésével egyik napról a másikra az év fordulójával sokmilliárdos értékvesztést hajt végre önmagán. (Gőgös Zoltán: Ez nem igaz, növekedtek a földárak mindenütt.) Hogy ne nagyon húzzam sokáig, államtitkár úr, mert hosszan beszélhetnénk erről, sőt a bizottságban már ezekről hosszan beszéltünk, engedjék meg, hogy tegyek javaslatokat is. Mivel beadtam egy törvénymódosítást, én azt mondom, hogy a bázisév legyen előttünk, de legalábbis ne azt a 2006-ot, hanem a 2007-et, 2008-at, de nem lenne ördögtől való bűn, ha azt mondanánk, hogy 2009-et. Engedjük meg felkészülni úgy a társas vállalkozásokat, úgy a családi gazdaságokat, az egyéni gazdálkodókat az eljövendő viszonyokra.
Második. Ez már itt elhangzott, és itt államtitkár úrnak szeretném ezt címezni. Kérem szépen, államtitkár úr, ha a jogosultság ott marad a földhasználónál, azzal én maximálisan egyetértek, hogy a földhasználó kapja ezt a pénzt, ez maximálisan így van. De az a kérésem akkor, hogy tegyük bele, hogy amennyiben a szerződés megszűnik, a jogosultság is megszűnik, és innentől kezdve nincs vele probléma.
(18.30)
Miért tartjuk ott a jogosultságot a példám alapján, mondjuk, a Vincze képviselőnél? Miért kell neki azon évekig ülni? (Vincze László: Ne mondja a nevemet!) Nem mondom a nevét, jó.
Tisztelettel kérem a parlamenti patkóban ülő valamennyi párt képviselőjét, mi valamennyien a magyar parlament képviselői vagyunk. Itt már többször elhangzott az Európai Unió, többször elhangzott erről a kérdésről különböző polemizálás. Azt gondolom, elsősorban a hazai gazdálkodók - legyenek azok társasok, egyéniek vagy családi gazdálkodók - érdekét kell képviselnünk. Erre tettük le az eskünket. Azt gondolom, hogy azokkal a javaslatokkal, amelyekkel én éltem, illetve az előttem szólók éltek, valószínűleg az utánam szólók is ezzel fognak élni, ezek szerintem megfontolásra érdemesek, szerintem érdemes róluk újabb beszélgetést folytatni.
Végezetül az a kérésem, nagyon szépen kérem, támogassák azt az elképzelést, hogy tiszta, átlátható, előre kalkulálható viszonyok léphessenek föl, ne pedig egy ilyen visszamenőleges susmus - elnézést kérek ezért a szóért.
Mivel én már a kétperceseknél többször megnyomtam a gombot, ezért nagyon rövidre fogtam. Elnök úr, nagyon szépen köszönöm a szót. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiban.)
