GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar gazdaság növekedésének megalapozásában fontos szerepet játszott, játszik a privatizáció. Azonban egyáltalán nem mindegy, hogy az állami tulajdont milyen körülmények között, milyen áron értékesítjük. Úgy is fogalmazhatnék, hogy az áron aluli privatizáció, az értéken aluli privatizáció a korrupció egyik formája.
A Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának értékesítése szerintem nem értékelhető másként, mint áron aluli, kétes történetként, amelyet mindenképpen érdemes kivizsgálni az illetékes tárca vezetésének. A tanulságok levonása a hasonló ügyletek megakadályozása érdekében megkerülhetetlen. A Bábolna Zrt. gazdálkodása egyébként is évek óta problematikus. Idézni szeretnék az Állami Számvevőszék 2007. évi zárszámadáshoz készített jelentéséből.
“A Bábolna-csoportnál 2007-ben is folytatódott a vagyonfelélés. A veszteségminimalizáló és a privatizációt megalapozó intézkedéssorozat, céljával ellentétben, következetlenségei miatt azt eredményezte, hogy folytatódott a Bábolna Zrt. gazdálkodásának hanyatlása. A felvett kölcsönök és hitelek visszafizetési határidejét módosították, a vagyonfelélés felgyorsult, a társaság megmaradt részének erkölcsi leértékelődése folytatódott. Mindezek a fő tulajdonos, az ÁPV Zrt. értékelése szerint úgy mentek végbe, hogy a személyi felelősség senkit nem terhel, annak ellenére, hogy az államnak 2007 végéig több mint 10 milliárd forint kára keletkezett.”
Vajon lesz-e mindennek következménye? Vajon készül-e érdemi lépésekre a gondos gazda igényességével a kormány? Ilyen előzmények után már egyáltalán nem meglepő, hogy a Bábolna Zrt. kerteskői gazdaságának milyen is az értékesítési története. Medgyasszay képviselőtársam interpellált már ebben az ügyben. A konkrét esetben a pályázók közül nem az nyert, amelyik a legtöbbet, 212 millió forintot kínálta, hanem az, amelyik ennek csak a tizedét, messze a meghirdetett ár alatti összeget, 22,7 millió forintot. Sajnálatos módon a nyertessel mint vevővel azóta már szerződést kötött a Bábolna Zrt. vezetése. Annak ellenére történt mindez, hogy az értékesítési összeg többszörösét is tartalmazták már az évekkel korábban készített vagyonbecslések. A közel 14 hektárnyi, különböző elemekből álló terület Pénzesgyőr közigazgatási területén tartalmazott lakásokat, gazdasági épületeket, lovardát, nagy számban istállókat, de a gépek, berendezések, egyéb eszközök értéke sem elhanyagolható.
Az érték és az ár köszönő viszonyban sincs egymással. Hiába volt olyan pályázó, aki, mint mondtam, közel 220 millió forintot ajánlott a meghirdetett közvagyonért, ennek alig tizedéért kelt el. Persze hallom a szokványos érvet, érveket: formai okok miatt ő kizárható volt. Ugyanakkor föl kell tenni mégiscsak azt a kérdést: ilyen esetben mi akadályozza a felelős döntéshozót abban, hogy újragondolja a pályázati eljárást, újragondolja a pályáztatást, az értékesítést? Lehet, hogy így persze veszítünk pár hónapot, ugyanakkor mindenképpen mégiscsak az lehet az eredmény, a pozitív következmény, hogy nem veszítünk el százmilliós nagyságrendben bevételeket.
Vannak-e az ügynek tanulságai? Lesznek-e az ügynek vajon felelősei? Vagy minden rendben van? Bízom abban, hogy a kormány érzi ilyen esetekben a felelősségét, és megteszi a szükséges lépéseket.
Köszönöm. (Taps.)
(9.30)
