KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER
KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Figyelőnet internetes portálon 2008. szeptember 1-jén jelent meg a következő hír: félbeszakadt hétfőn a Magyar Rádió zenei együttesei számára meghirdetett évadnyitó társulati ülés, amelyre az énekkar meghívta Gulyás Dénes országgyűlési képviselőt és operaénekest. A fideszes honatya elmondta, jelenléte miatt a Rádió elnöke néhány perccel a kezdés után berekesztette az értekezletet, és csak a szólamvezetőkkel folytatott megbeszélést. Gulyás Dénes beszámolt arról is, amikor Such György az énekkar tagjai mellett fölfedezte, fölkérte, hogy távozzon. Gulyás Dénes a képviselői igazolványa adta felhatalmazásra hivatkozott, az elnök viszont elmondása szerint erre úgy reagált, hogy ez a Rádióban nem érvényes, minthogy ez egy részvénytársaság.
Borbély-Urquhart Julianna, az MR kommunikációs igazgatója közleményében Gulyás Dénesnek arra az állítására is kitér, amely szerint a Magyar Rádió közszolgáltató intézmény volna, amelyben egy országgyűlési képviselő jogosult volna jelen lenni. Idézem: “A Magyar Rádió területére nem léphet be és különösen nem jogosult részt venni meghívás nélkül egy részvénytársaság belső megbeszélésén. Ez súlyosan sérti az MR működését és érdekeit.”
Hm... Tehát, hogy jól értsem, abban a pillanatban, amikor a Rádiónak szánt milliárdokról szavazunk a parlamentben, akkor az természetesen közintézmény, hiszen az adóforintokból működik. A gomb lenyomása utáni pillanatban hipp-hopp rt.-re változik, és coki a képviselőknek, mert az már súlyosan sérti az rt. érdekeit, különösen ha a képviselő urak érdeklődnek az adóforintok elköltése felől is. No így már logikus! Ezek után azon a félfeudális rendelkezésen sem lepődöm meg, amely szintén az rt. érdekeire hivatkozva megtiltja művészeinek, hogy bárhol, bármikor, bárkinek munkát vállaljanak. Így például nem írhat büntetlenül zenei szaklapba egyetlen művész sem, még hétvégén, szabadidejében sem. De ha az rt. érdeke úgy kívánja - drákói szigor ide, drákói szigor oda -, mégis az Operaház nagybőgőse hakniban jelenleg a zenekar művészeti vezetője. Logikus ez is: amit szabad Jupiternek, nem szabad a kis ökörnek.
(9.20)
Gulyás Dénes azt is elmondta, hogy a társulati értekezleten ugyanarra keresett választ, mint amiről júliusban Karsai Péter országgyűlési képviselővel együtt már érdeklődött. Arra, hogy a sok évtizednyi szellemi értéket fölhalmozó társulat milyen művészi koncepció alapján és milyen anyagi kondíciók mellett dolgozhat, továbbá hol vannak a szimfonikus zenekarra és az énekkarra fordítható pénzek.
Azt már most én teszem hozzá, hogy ezen a júliusi megbeszélésen jelen volt Béki Gabriella SZDSZ-es országgyűlési képviselő, Iványi Tamás volt országgyűlési képviselő (Sic!), a Szená-Torok kórusának karnagya, Jánosi György, a kulturális bizottság elnöke, valamint a Rádió vezetőin kívül Rangos Katalin, a Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnöke is. Megjegyzem, akkor a tanácskozás végén azzal a reménnyel álltunk föl az asztaltól, hogy mindenki egyetértett abban, hogy a Rádió zenei együtteseinél biztosítani kell a megfelelő létszámot, a nyugalmat s minden olyan körülményt, amely a méltán világhíres együttesek zavartalan működését tovább biztosítja. Ezért is megdöbbentő számomra a Rádió vezetésének pálfordulása és Gulyás Dénes képviselőtársam méltatlan helyzetbe hozása. Így most joggal vetődik fel a kérdés: vajon a megbeszélésen mutatott egyetértés miért csak szeptember 1-jéig tartott?
De azt sem hallgathatom el, hogy azok a kurátorok, akik a parlament bizalmából a Rádió közalapítványában felelősséget vállaltak, hogyan hagyhatták szó nélkül a Rádió elnökének az ügyhöz méltatlan eljárását. Miért csak akkor veszik fel kurátor barátaink a telefont, amikor támogatásunkat kérik megválasztásukhoz, és ilyenkor miért fülelnek, mint vadmalac a zsenge búzában?
Ezek után nem látok más megoldást, hogy mentsük az értékeket az avatatlan és dilettáns kezektől és mohóságtól, mint hogy a Rádió művészeti együtteseit a Rádió költségvetésében különválasszuk, és azt az 1,5 milliárd forintot, amely a zavartalan működésükhöz szükségeltetik, a Rádió költségvetésében elkülönítsük. Épp ezért felkérem a tárca képviselőit, hogy a benyújtandó költségvetési törvényjavaslatban a művészeti együttesek támogatását a 900 millió forintról emeljék meg 1,5 milliárdra. Ezzel egyidejűleg felkérem a kuratórium tagjait is, hogy érezzék át felelősségüket ebben az ügyben, és segítsék azt a folyamatot, amelyben a Rádió együttesei biztos és kiszámítható finanszírozás mellett magas szintű művészetüket tovább folytathatják.
Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
