DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN
DEMETER ERVIN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! 1999 volt az az év, amikor egy korszerű vagy modern vagy európai információvédelmi, minősített adatvédelmi rendszer kialakításához kezdtünk hozzá. Ennek az volt az apropója, hogy ekkor közelgett a NATO-tagságunk, és valamilyen alapvető felkészítő lépéseket, intézménykialakítást kellett tenni azért, hogy a NATO minősített információit fogadni és kezelni tudjuk. Ez 2003-ban továbblépett. Akkor az uniós minősített információk kezelésének alkotta meg a törvényi feltételeit a parlament. Ezzel azt akarom mondani, hogy mind a mai napig ott tartunk, hogy az új, korszerű minősített adatvédelmi rendszerben jelenleg csak a külföldi adatok védelmének rendelkezünk megfelelő intézményi rendszerével, a hazaival nem. Ez szemléletes és jellemző a mai állapotokra, úgy gondolom, ez a kérdés magáért beszél.
2005 végén nyújtotta be az akkori kormány azt a törvényt, amely nekifutott a nemzeti minősített információk védelmének. 2006-ban tárgyalta az Országgyűlés, majd azt visszavonta, mert a koalíció kisebbik pártja nem támogatta ezt a javaslatot.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Abban a vitában az előttünk lévő javaslatról elmondtuk a véleményünket, és megtettük azokat a módosító javaslatokat felvetés formájában, ami megítélésünk szerint szükséges ahhoz, hogy a törvény elfogadható legyen. Nos, ezen az állapoton vagy ezen az akkor, 2006-ban visszavont törvényen az előttünk lévő javaslat csak rontott, az elmúlt két év alatt ehhez képest ez jelentős mértékben visszaesett.
Persze a kormánykoalíciónak, ha lenne, nem okozhatna gondot egy feles törvény elfogadása. A módosítások bizonyára azt a célt szolgálták, ahogyan elnéztem, hogy a kormányt immár háttérből támogató SZDSZ voksait elnyerjék a javaslathoz. Igen ám, de itt többről van szó, mint egy feles törvényről, ez a része könnyen rendezhető, mint említettem, olyan áron, hogy jelentős mértékben rontották a törvényt. Azonban itt többről van szó, hisz a beterjesztett javaslat számos eleme kétharmados, olyan törvények módosítása szükséges, ami a parlamenti képviselők kétharmadának a támogatását igényli.
Egy ilyen helyzetben a parlamenti gyakorlat, tapasztalatok és írott-íratlan szabályok szerint alapvető bizalomra van szükség, arra van szükség, hogy azokhoz a törvényekhez, amelyek a parlament kétharmados támogatását igénylik, azok módosításához megfelelő légkör, megfelelő hangulat és megfelelő bizalom legyen a parlamenti patkóban lévő képviselők között. Ha körülnézünk, akkor azt tudjuk mondani, hogy ezt a bizalmat elemi erővel verte szét a jelenlegi kormány, különösen Szilvásy György, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős miniszter színrelépésével gyorsultak fel ezek a folyamatok. Már az előző ciklus végén, amikor a miniszterelnök kabinetfőnökeként - hogyan fogalmazzak finoman... - belekotnyeleskedett informálisan a titkosszolgálatok feladataiba, már akkor láttuk a jelét annak, hogy itt valami olyan szemlélet uralkodik, ami elfogadhatatlan. Csak gondoljanak a választások előtti terrorkártya előhúzására, az ahhoz megrendezett ceremóniára. De Szilvásy György színre lépésével, mármint hogy ő visel felelősséget a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért, a bizalom felélése, sőt magának az intézménynek a szétverése elemi erővel indult meg.
Emlékeztetőül mondanám önöknek, hogy talán 2006 szeptemberében a Nemzetbiztonsági Hivatal jogértelmező közleményt tett közzé, amiben elmagyarázta azoknak a véleményformálóknak vagy tüntetőknek, akiknek valamilyen szempontból nem tetszett a kormány tevékenysége, vagy valamilyen módon ennek a gyülekezési jog keretei között hangot kívántak adni, nos, ezeknek az embereknek jogértelmezéssel elmagyarázta a Nemzetbiztonsági Hivatal közlemény formájában, hogy ha valaki ilyen demonstráción részt vesz, az akár a bűncselekmény kategóriáját is elérheti. Ez viszonylag szokatlan és elfogadhatatlan, erről sokat beszéltünk.
De a következő lépése Szilvásy György áldásos tevékenységének az volt, hogy azt észleltük a Fidesz sajtótájékoztatóján, amikor a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és magának a miniszternek a működését kritizáltuk, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal szigorúan titkos állományú tisztje jelent meg a Fidesz sajtótájékoztatóján; majd ezt követően Laborc Sándor kinevezése okozott olyan vitákat, amelyek ahhoz az úthoz vezettek, amelyek a körülményeket lehetetlenné teszik ahhoz, hogy érdemben beszéljünk. (Török Zsolt: Mi a napirend?)
Természetesen a jogi szabályozás és a nemzetbiztonsági törvény fura alkalmazása is arra int minket, hogy egy kétharmados törvény elfogadása előtt bizony alaposan körülnézzünk. Arra gondolok például a nemzetbiztonsági törvény fura alkalmazásakor, hogy nem olyan régen a kormány a nemzetbiztonsági törvényre hivatkozva egy olyan határozatot fogadott el, amivel nemzetbiztonsági ellenőrzés alá kívánta vonni az önkormányzatokat, amit nem tehet meg. Ebben az ügyben kénytelenek voltunk az Alkotmánybírósághoz fordulni, állapítsa meg, hogy erre nincsen lehetőség.
(19.40)
2006 októberében is politikai célra kerültek a titkosszolgálatok felhasználásra, amikor a tüntetéseknél azt a módszert választotta Szilvásy György, hogy megpróbálta egy politikai párt, a Fidesz nyakába varrni, zárt ülésen, nyílt ülésen elmondva, és megpróbálta ezeket összekötni. Természetesen ehhez is - sajnos ma már természetesnek mondható, hogy - országgyűlési képviselőkről gyűjtöttek akkor titkosszolgálati módszerekkel adatokat. Zárt bizottsági ülésen lejátszotta, sőt hivatkozott is rá a miniszter. Jól hangzott akkor, és látványos volt; ahhoz, hogy a valóság kiderüljön, több mint másfél évnek kellett eltelnie. Szilvásy Györgyöt ezért jogerősen a magyar bíróságok elmarasztalták.
Itt állunk most is, a bizalom megteremtése helyett egy újabb politikai ámokfutással szemben, amiben Szilvásy György a titkosszolgálatokat politikai célokra használva szappanoperát készített. Magára a felépítésre is a titkosszolgálatok “piszkos játszma” módszere szabályainak alkalmazásával került sor: egy biztonsági cégnél végzett házkutatást követően este, még aznap el tudta dönteni, hogy összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet ebből adódóan, és azt olyan gyorsan tette meg, hogy még a Népszabadság nevű napilap lapzártája előtt ez megjelenhessen. Majd másnap ebből az okból összehívásra került a nemzetbiztonsági kabinet, majd itt információkat szivárogtattak ki, és ezzel dagasztottak a mai napig is egy olyan botrányt, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az értelmes párbeszédet.
Összefoglalva, azt kívántam ecsetelni önöknek, ahhoz, hogy egy kétharmados törvény a parlamentben érdemileg tárgyalásra kerülhessen, ahhoz, hogy megfelelő bizalom alapján a felek szót értsenek, egy másfajta légkörre van szükség. A jelenlegi miniszter, Szilvásy György ámokfutása ezt jelentős mértékben akadályozza, ezért őt terheli azért a felelősség, hogy érdemi párbeszédre ebben a kérdésben nem kerülhet sor.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)
