FÖLDESI ZOLTÁN
FÖLDESI ZOLTÁN
FÖLDESI ZOLTÁN, a nemzetbiztonsági bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk lévő törvényjavaslat elsődleges célja, hogy maximálisan harmonizáljon az Európai Unió és a NATO biztonsági szabályaival, valamint a tagállamokban már elfogadott minősített adatvédelmi rendszerrel.
Ennek megfelelően egyik kiemelt célja, hogy csökkentse a magasan minősített adatok számát, hisz míg ma Magyarországon évente több százezer - körülbelül évi 700 ezer darab - szigorúan titkos minősítésű adat keletkezik, és az alacsony minősítésű adatok száma csupán néhány tízezer, addig az Unióban és a NATO-ban a helyzet ennek pontosan a fordítottja. Csupán néhány tucat szigorúan titkos és jelentős mennyiségű bizalmas és korlátozott terjesztésű adatot minősítenek.
Fölösleges hangsúlyozni, hogy milyen arányú költségvetési ráfordítást igényel a hazai rendszer, és milyen ráfordítást igényel az Unióban követett szisztéma. Ugyanakkor, ha csak arra gondolunk, hogy Magyarország 2011-től az Európai Unió soros elnöke lesz, képtelenség, hogy a minősített információk cseréje a mai rendszert alapul véve szinte csak a szigorúan titkos és a titkos minősítésű adatokra korlátozódjon. Kijelenthető, hogy ezen szisztéma megváltoztatása nélkül nem valósulhat meg valóban hatékony és gyors információcsere Magyarországon.
A javaslat fontos jogharmonizációs kötelezettségeknek is eleget tesz, hiszen többek között bevezeti az Európai Unióban immár három éve elfogadott iparbiztonsági ellenőrzés rendszerét a minősített EU-adatok felhasználásával járó projektek végrehajtása érdekében. Ezzel a magyar gazdálkodó szervezetek számára is megnyitja a lehetőséget, hogy részt vehessenek ilyen tendereken. A javaslat egyebek mellett rendezi az Europol- és az Eurojust-minősítések és jelölések, illetve a hazai minősítések megfelelését, figyelembe véve, hogy ez képezi a fenti uniós intézményekkel történő információcsere alapját. Jogi nonszensz, hogy ez a hiátus állítson akadályt a nemzetközi bűnügyi és igazságszolgáltatási együttműködés útjába.
A javaslat a nemzeti minősített adatok tekintetében is bevezeti a személyi biztonsági tanúsítványt és a telephely-biztonsági tanúsítvány intézményét. Ezek az elemek ugyan már ma is megtalálhatók a magyar jogrendszerben, azonban kizárólag a NATO-, illetve a telephely-biztonsági tanúsítvány kivételével az EU-minősített adatok esetében használatosak. A szóban forgó jogintézmények a NATO-, valamint az EU-tagállamok nemzeti minősített adatvédelmi rendszerében már alapvető követelmények.
A változás jelentősége abban áll, hogy a személy-, illetve a telephely-biztonsági tanúsítvány nemzeti minősített adatokra történő bevezetését követően lehetővé válik kétoldalú titokvédelmi megállapodások kötése mindazon országokkal, amelyekkel való együttműködésünk a minősített információk cseréjét is megköveteli. A jelenleg hatályban lévő titokvédelmi jogszabályok jellemzően a papír alapú minősített adatok védelmén alapulnak, míg azonban az Európai Unió tagállamaiban egyre nagyobb figyelmet fordítanak az elektronikus úton, vagyis a számítógépen előállított és az elektronikus úton továbbított minősített adatok védelmére, addig a hazai jogszabályok néhány bekezdés erejéig rendezik csupán ezt a kérdést. Ennek a megengedhetetlen állapotnak a megszüntetésére is lehetőséget teremt a javaslat azzal, hogy a részletszabályok kidolgozását a törvény végrehajtási rendeletére bízza.
Mindezek figyelembevételével támogatva mindazt, amit államtitkár úr expozéjában elmondott, a nemzetbiztonsági bizottság, miután megtárgyalta az előterjesztést, egyhangúlag támogatta. Azzal a megjegyzéssel szeretném ezt természetesen tenni, hogy a nemzetbiztonsági bizottságban tizedik hónapja a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselői nélkül értendő a teljes ülés, és így volt ezen az ülésen egyhangú a szavazás.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
