PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS
PETTKÓ ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A minősített adatok védelméről szóló T/6147. számú törvényjavaslat általános vitáján itt, a tisztelt Ház falai között tartózkodó képviselők és azok is, akik az interneten nyomon követik ezt a vitát, az elmúlt felszólalások során, akár Pető Iván, akár Demeter Ervin első néhány perces felszólalása során azt érezhették, mintha nem ennek a törvényjavaslatnak a vitájában vennénk részt. A két képviselő által felvetett gondolatok vitájára az MDF képviselőcsoportja bármikor készen áll, most viszont nem erről szeretnék néhány percben beszélni, hanem arról, hogy képviselőcsoportunk mit gondol a most az Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatról.
A napirenden lévő új titokszabályozással kapcsolatban először is el kell ismerni, hogy eljárt az idő a ma még hatályban lévő, az államtitkokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény felett, amely az elmúlt 13 év alatt meglehetősen sok kritikát kapott, különösen azért, hogy nem tudta igazából megakadályozni azt, hogy viszonylag túl széles titokköri jegyzék kellően tág és rugalmas értelmezésével még mindig túl sok információ kerülhetett a minősített s ezáltal hosszú időtartamra elzárható információk közé.
(20.00)
De ne a múlttal, hanem a jelennel foglalkozzunk, vagyis az előttünk fekvő törvényjavaslattal, amelynek megszületését tehát a magunk részéről üdvözöljük. Üdvözöljük azért, mert a NATO- és az EU-tagságból eredően valóban időszerű volt már egységesen szabályozni az eddig eltérő szabályozás alá eső nemzeti, illetve külföldi minősített adatok védelmét. A törvényjavaslatot üdvözöljük azért is, mert a hazai törvényszintű szabályozást összhangba hozza az EU minősített adatok védelmére vonatkozó normáival, sőt a nemzetközi gyakorlatával is. Az üdvözlet azonban nem jelenti azt, hogy maradéktalanul elégedettek lennénk a szabályozással, bár a szabályozás céljával, rendelkezéseinek többségével egyet tudunk érteni.
Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként az első nagy dilemmát okozó kérdés: korlátlan lehetőséget kapnak-e a minősítésre jogosítottak, például a minisztériumok arra, hogy az adataikat titkosítsák? Eddig, mint ahogyan már utaltam rá, még ha széles körű is volt, de legalább volt egy konkrét titokköri jegyzék, és a jegyzékben nevesített adatok lehettek csak a minősített adatok. A törvényjavaslat viszont megszünteti a titokköri jegyzéket, és meglehetősen általános pontokban fogalmazza meg, hogy mely körbe tartozó adatok lesznek minősíthetők, és ezáltal zárolhatók.
A törvényjavaslat a minősítési szint meghatározásához a szükséges kármértéket veszi igénybe. Kicsit félő, hogy a törvényjavaslat 1. számú mellékletében meghatározott kármértékek - mint például a rendkívül súlyos kár, a súlyos kár, a kár és a hátrány, amelyek alapján lehet majd egy adat szigorúan titkos, titkos, bizalmas vagy korlátozott terjesztésű fogalom - olyan általánosak és tágan értelmezhetők, hogy ezzel változatlanul lehetőséget adhatnak bizonyos túlminősítésekre is.
Tudom, egyébként erre a javaslat is utal, hogy ezeket a fogalmakat, meghatározásokat nem az előterjesztő találta ki, ezek a nemzetközi bevált fogalmak, amelyeket mi most csak átveszünk. Az igazi kérdés ezzel kapcsolatban viszont az, hogy a javaslat rendelkezései korlátok közé tudják-e szorítani az állami szervekben ösztönösen meglévő túlminősítési hajlamot és késztetést. Biztosítani tudják-e az ez elleni hatékony fellépést? Bár a javaslat ezt több oldalról is megpróbálja, úgy gondoljuk, hogy ezen a téren még sok korrigálnivaló van a benyújtott törvényjavaslatban.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum álláspontja szerint a törvényjavaslat több szabályozását jónak és egyértelműen előrelépésnek tartjuk. Ezek között csak kettőt emelnék ki, azt is csak a megemlítés szintjén.
Támogatjuk a javaslatnak azt az elképzelését, hogy a jövőben gondatlanságból - például a sajtó munkatársai által - nem lehet megsérteni a titkot, csak szándékosan. Nyilvánvalóan lesznek olyan jogvédő szervezetek, akik még ezt is túlzónak fogják találni, arra hivatkozva, hogy a titokgazda gondoskodjon megfelelően a titka védelméről. Ennek ellenére, a szándékos titoksértést, még ha úgynevezett civil is követi el, elismerve, igen, az államnak lehetnek olyan adatai, amelyek védendők, amelyeknek szándékos megsértésének büntethetőségével egyet tudunk érteni.
Kifejezetten támogatjuk a javaslatnak az adatvédelmi ombudsman számára biztosított felszólítási lehetőségét, és különösen annak a jogkövetkezményeit is. Az adatvédelmi ombudsmannak jelenleg is joga van a titokminősítőt felszólítani az indokolatlan titkosítás megszüntetésére, azonban ennek nem teljesítésének igazából nincs - sajnos - jogkövetkezménye. Nem teljesítés esetén az adatvédelmi biztos csak a nyilvánossághoz fordulhat, amely bár néha nagy erő és hatalom, ennek ellenére ez a megoldás is csak a legritkább esetben tudja rákényszeríteni a minősítőt a titkosítás megszüntetésére.
Most viszont a javaslat kifejezetten támogatandó megoldást kínál erre is azzal, hogy ha az adatvédelmi biztos felszólalásával a minősítő nem ért egyet, akkor bírói útra kell terelni az ügyet, ahol is a bíróság dönt a minősítés indokoltságáról. Azért azt mondanom kell, mert ha nem tesz semmit, akkor 60 nap elteltével a minősítés a törvény erejénél fogva hatályát veszti.
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül még két kérdésről szeretnék röviden szólni: a titkosítások tervezett időtartamáról, valamint a minősített adatok megismerhetőségéről.
A ma hatályos szabályozás egyik legfontosabb kritikája az, hogy túlzott a lehetőség, a titkosítási időtartam, amelynek köszönhetően akár 90 évre is el lehet zárni az információkat. Bár ilyen hosszú időre szóló titkosítás információink szerint elég ritka, de 30 vagy 50 évre szóló titkosítás ma már kifejezetten gyakori - sajnos. A javaslat szerint a legjobban védeni szándékozott adatok, mint például a szigorúan titkos adatok minősítésének érvényességi ideje alapesetben legfeljebb 30 év lehet.
Azzal viszont, hogy bizonyos feltételek esetén a javaslat lehetővé teszi ezen időtartammal történő egy- vagy kétszeri meghosszabbítását is az eredeti időtartamnak, így a jövőben sem lesz kizárt az, hogy egyes adatok végül is akár 90 évig is minősítettek, és ezáltal a nyilvánosság elől elzártak legyenek. Még egy bizalmas vagy korlátozott terjesztésű minősítésű adat minősítésének érvényességi ideje is a hosszabbításokkal elérheti akár a 45 évi minősített érvényességi időtartamot. Megítélésünk szerint ezen időtartamok túlzottan hosszúak, ezért azt javasoljuk, hogy ezt mindenféleképpen csökkentsük.
Végezetül szólnom kell a javaslat egyik legproblematikusabb részéről, a minősített adatok megismerhetőségéről, illetve annak kikényszeríthetőségéről is. A javaslat lehetővé teszi, hogy a minősített adatot kezelő szervtől ne csak az adatvédelmi biztos vagy a minősítő felettese, hanem bárki is kérhesse a nemzeti minősített adat felülvizsgálatát és a minősítésének megszüntetését.
Ez kifejezetten üdvözlendő törekvés, a probléma viszont az, hogy a kérelmezőnek a kérelemben felülvizsgálni kért minősített adatot pontosan meg kellene jelölnie. E követelményt viszont elég nehéz lesz a kérelmezőnek teljesítenie, hiszen a kérelmező a felülvizsgálni kért adatról jogszerűen nem is tudhat pontos információkat. Ezeket az információkat egyébként a kérelmező még az általa a minősítés felülvizsgálatát elutasító döntés ellen kezdeményezett bírósági eljárásban sem szerezheti meg. Az viszont támogatandó megoldása a javaslatnak, hogy az elutasító döntés ellen legalább bírósági felülvizsgálat kérhető.
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Összességében tehát a Magyar Demokrata Fórum véleménye a javaslatról pozitív, annak végleges támogatása viszont attól is függ, hogy a módosító javaslatokkal mindazok a problémák kiküszöbölhetők-e, amelyek ma még a javaslat szerinti szabályozásban fellelhetők.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
