TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS
TÓTH ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ahogy elmondta államtitkár úr, egy ismételt törvényjavaslat vitájáról van szó, legalábbis abban az értelemben, hogy 2005-ben a Magyar Országgyűlés egy lényegében hasonló felfogású és hasonló célokat tartalmazó törvényjavaslatot tárgyalt. Akkor a nyilvánossággal összefüggő viták és elsősorban a minősített adatok minősítési rendszerének magyarországi vitái úgy alakultak, hogy a kormány azt mondta, hogy azt a javaslatot abban a formában visszavonja, elsősorban arra való tekintettel is, hogy a választások előtti időszakban a parlamentet nem kívánta olyan vitákkal terhelni, amely viták megoldására az idő rövidsége miatt akkor nem nyílott lehetőség.
Az MSZP képviselőcsoportja áttekintette a törvényjavaslatot, és ebből a javaslatból három célt emelek ki, amely három cél, azt gondolom, teljesen összhangban van a kormányzati szándékkal. Az egyik az, hogy az eddig külön-külön elfogadott törvényjavaslatokat, törvényeket - hiszen elhangzott, hogy '95-ben, 2000-ben, majd később módosításokkal többször módosult a magyar titokvédelmi rendszer jogi szabályozása - most egy egységes törvénybe foglalva hagyja jóvá az Országgyűlés, hogy egységes, egyszerűbb és korszerűbb titokvédelmi törvény és ebből következően titokvédelmi rendszer alakuljon ki Magyarországon.
A másik cél: az Európai Unió, illetve a nemzetközi szervezetek követelményeit figyelembe véve ennek a titokvédelmi rendszernek a hazai jogi környezetbe illesztésével érjük azt el, hogy a külföldi eredetű, illetve a hazai titkok, minősített adatok a törvény terminus technicusát alkalmazva azonos szintűek, egységesek legyenek. Tehát ne két külön rendszer legyen, hanem a hazai titokvédelmi rendszer ugyanazt a követelményt fogalmazza meg a hazai titkokkal, a hazai minősített adatokkal és a külföldi eredetű minősített adatokkal összefüggésben. Azt gondolom, hogy a törvény ezt a célkitűzést tartalmazza.
Harmadrészt, figyelembe véve az elmúlt 13 év tapasztalatait, a technikai fejlődésben bekövetkezett változásokat és azokat a társadalmi igényeket és mozgásokat, amelyek bekövetkeztek az elmúlt több mint egy évtized során, egy olyan jogszabály legyen, amely jogszabály kevesebb titok hatékonyabb és olcsóbb védelmét biztosítja.
Azt hiszem, hogy ebben a vonatkozásban sem az MSZP képviselőcsoportja, sem a kormány álláspontjában eltérés nincsen, és ha az Országgyűlés szándékával és igényével találkozik ez a beterjesztett javaslat, akkor, azt gondolom, ezek a célok nemcsak az előterjesztett törvényjavaslatban, hanem a valóságban is megjeleníthetők.
Összegezve azt tudom mondani bevezetésként, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja szükségesnek és időszerűnek tartja a törvénymódosítást, a beterjesztett törvényjavaslat elveivel és szabályozási metodikájával egyetért, és néhány pontosító-módosító javaslat figyelembevételével a benyújtott normaszöveget is elfogadásra alkalmasnak tartja, ugyanakkor ezt a néhány módosítást, azt gondolom, szükségesnek tartjuk, hogy az elkövetkező időszakban még a törvénykezési folyamat keretében benyújtsuk, és ez megvitatásra kerüljön.
(19.20)
Maga a törvényjavaslat abból indul ki, hogy definiál egy közérdeket, egy olyan közérdeket, amely vonatkozásában a törvényjavaslat minősített adat képezését lehetővé teszi, és ebből következően azt a célt kívánja elérni, hogy a későbbiekben ne legyen túlterjeszkedés, ne induljanak be azok az öngerjesztő mechanizmusok, amelyek minősített adatokat produkálnak. Ebből adódóan próbálja minimalizálni azon adatkört, amely vonatkozásában a minősített adat keletkezhet. Ez a törekvés végül is elfogadható.
Nekem igazából az az alapvető gondom, hogy a közérdek leírásából, amelyet tömören és elég konkrétan fogalmaz meg, az embernek már az első olvasás közben is olyan érzete alakul ki, hogy abból azért néhány olyan közérdek hiányzik, ahol nem zárható ki minősített adat keletkezése. Csak példálózva jelzem, hogy ilyennek tekintem, mondjuk, a katasztrófavédelmet, vagy ilyennek tekintem a közbiztonság kérdését. Az nem azonos egyébként a bűnüldözéssel vagy az igazságszolgáltatással, de ilyen a közegészségügy, vagy ilyen lehet a járványügy vagy járványveszély elhárítása. Magyarul, érdemes megvizsgálni azt, hogy ez az úgynevezett közérdek-kategorizálás valóban teljes-e, nem keletkezhet-e egyszerűen az élet produktumai során olyan terület, ahol a későbbiekben minősített adat igénye merül fel. Miután a törvény zártan, taxatívan felsorolja azokat a közérdekeket, amelyek esetében el tudja fogadni a minősítést, olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy mégis kellene minősített adat az adott területen, de mert a törvény ezt nem engedi, a gyakorlati végrehajtás során gondok keletkeznek. Azt hiszem, érdemes átgondolni ezt a metódust, illetve azt, hogy valóban minden olyan terület szerepel-e, minden olyan közérdek szerepel-e, ahol a minősített adat keletkezése felmerülhet, szükségessé válhat.
A másik ilyen konkrétnak tűnő megjegyzés, de az alapelveket érinti: azt írja a törvényjavaslat, hogy az állami szerv külső befolyástól mentes, zavartalan működésének biztosítása például egy olyan közérdek, amely a minősített adat keletkezését megalapozza. Azt hiszem, itt pontatlan a fogalomhasználat, elsősorban azért, mert nem a külső befolyás az, ami itt gondot okoz, és amely ellen az állam zavartalan működését védeni kell, hanem a törvénytelen befolyásolás. A törvénytelen, a jogellenes befolyásolás az, ami megfelelő védelmet kell hogy adjon egy állami szerv működésének, és ezzel összefüggésben keletkezhet olyan adat, amelynek minősítése szükséges. Ezért azt gondolom, ilyen vonatkozásban a törvényjavaslat pontosítása indokolt.
Benne van a törvényjavaslat passzusai között az a tételsor, hogy mikor tilos adatot minősíteni. Ott leírja természetesen, számomra elég didaktikus módon, hogy a minősítéssel való visszaélést ki akarja zárni. Eddig a törekvés rendben van. De azért felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy ilyen alapon, ahogy a törvényjavaslat tartalmazza a minősítéssel való visszaélés problematikáját, nincs olyan törvény ma Magyarországon, vagy nincs olyan alkotmányos alapintézmény, amellyel összefüggésben ne lehetne megfogalmazni, hogy mire nem lehet felhasználni az adott intézményrendszert, vagy mi az, ami az adott intézményrendszer vonatkozásában törvényellenes, vagy az eredeti céljától idegen. Bele lehet ezt tenni, ha ez egy kompromisszum következményeként került be a normaszövegbe, akkor rajtunk ez ne múljék, de azt gondolom, hogy ilyen szempontból egy kicsit olyan íze van ennek a normaszövegnek, hogy itt valakik valamilyen módon nagyon próbálják a minősítési rendszert és a minősítési rendszert alkalmazókat adott esetben pellengérre állítani.
Félreértés ne essék: tisztában vagyunk azzal, hogy a minősítési rendszerrel az elmúlt évek során, az elmúlt 13 év során voltak visszaélések. Voltak indokolatlan minősítések, voltak olyan esetek, amikor valóban ezt a rendszert nem funkcionálisan használták. De ebből nem biztosan következik, hogy ennyire befeszítve kell egy minősítési rendszer törvényi leírásában a rossz példákat, adott esetben negatív felsorolással egy törvényjavaslat részévé tenni.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt törvényjavaslat, ezt államtitkár úr is jelezte, megszünteti az államtitokköri jegyzéket, és megszünteti azt az intézményt, amelyet annak idején a szakminiszterek alakítottak ki, a szolgálatititok-jegyzék körét. Ebbe a törvényi felfogásba ezek a titokköri jegyzékek valóban nem férnek bele. Ugyanakkor behozza az említett négyfokozatú, káralapú minősítés rendszerét. Azt gondolom, hogy ez ma már Európa-szerte elfogadott, és általában a NATO-tagországok és az uniós államok többsége ilyen vagy ehhez hasonló rendszereket működtet. Ez, azt hiszem, alapvetően rendben van.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy ennek a bizonyos kármértéknek a megállapítása, pontosítása adott esetekben még egy végiggondolást igényelhet, vagy szükségessé tehet. Üdvözöljük és egyetértünk azzal a törekvéssel, hogy a Nemzeti Biztonsági Felügyelet, amely eredetileg valóban az Európai Unió és a NATO minősített adatainak hazai védelmére és kezelésük ellenőrzésére jött létre, kapja meg egységes feladatként mint nemzeti hatóság az egész magyar titokvédelmi rendszer felügyeletét. Ez ésszerű törekvés, olyan törekvés, amely az egységes szemlélet biztosítását is megalapozza. Ugyanakkor néhány helyen a felügyelet feladatkörével, tevékenységével összefüggésben látunk olyan elemeket, amelyek meggondolását javasoljuk. Vagyis túlterjeszkedő megoldások vannak, amikor olyan adatkezelést vagy olyan feladatkört kíván a törvény odaruházni, ami nem biztos, hogy ebben a formában indokolt.
Két példát szeretnék ideidézni mondanivalóm alátámasztásául. Egyrészt általános jelleggel ajánlási jogot kapna a felügyelet. Megmondom őszintén, az általános érvényű ajánlási jog biztosítását nem pontosan értem, és nem is hiszem, hogy erre olyan túl nagy szükség lenne. (Pettkó András közbeszól.) Tessék? (Pettkó András legyint.) Bocsánat. A másik: bizonyos vonatkozásban, például a nemzetbiztonsági szolgálatok által kibocsátott szakvélemény vagy adott esetben minősítés vonatkozásában nem biztos, hogy a felügyeletnek ezeknek az adatoknak a kezelésére jogot kéne adni, hiszen ezeket az adatokat a szolgálatok kezelik. Egy duplikációt érzek a dologban, de nyilván a részletes vita keretében ezeket a kérdéseket egyértelműen tisztázni lehet.
Lényeges az, hogy a törvénymódosítás szükségessé teszi feles és kétharmados törvények módosítását. Erről államtitkár úr részletesebben beszélt. A nagy kérdés, a nagy politikai kihívás az Országgyűlés előtt, hogy azoknak a kétharmados törvényeknek a módosítása, amelyek átvezetése szerintünk is szükséges egy üzembiztos és korszerű titokvédelmi rendszer kialakításához, a parlamentben biztosítható lesz-e. E vonatkozásban két példa a bizottsági vitákban is elhangzott. Mind a kettőt idehoznám, mindenfajta karikírozás nélkül. Elég érdekes lenne az a működés, amikor a Magyar Köztársaság adja az Európai Unió elnöki tisztét, és az akkori miniszterelnöknek, bárkiről van szó, azért, mert nincs megfelelő magyar titokvédelmi rendszer, és nem tudtuk a megfelelő jogi intézményeket kialakítani, mondjuk, Brüsszelbe vagy Bécsbe kelljen elmennie azért, hogy egy-egy NATO- vagy egy-egy európai uniós minősített adatot meg tudjon nézni, mert a Magyar Köztársaság intézményi rendszere erre nem alkalmas.
(19.30)
Én nem szeretnék ilyent megélni, és azt hiszem, ebben a vonatkozásban szükséges a kétharmadosság biztosítása, hogy ilyen, kívülről nézve eléggé karikírozott és komolytalan helyzetbe Magyarország vagy a Magyar Köztársaság ne kerüljön.
Vagy a másik ilyen, ami miatt nagyon fontosnak tartom a titokvédelmi rendszer átalakítását, ez is elhangzott már az eddigi vitában, hogy az iparvédelmi tanúsítványi rendszer európai uniós pályázatainak magyar vállalkozók részéről történő pályázhatóságát biztosítani tudjuk. Magyarul: tudjanak magyar vállalkozók pályázni, ennek pedig az a feltétele, hogy Magyarországon ez az iparvédelmi tanúsítványi rendszer az európai uniós pályázatok esetében is biztosított legyen.
Azt gondolom, nemzeti büszkeség kérdése is, sokan vitatkoznak róla, hogy mennyire van ennek jelentősége; nem az a lényeg, hogy mennyire van gyakorlati jelentősége, hanem az, hogy a magyar vállalkozó ne legyen másodrangú vállalkozó, ugyanolyan módon egy európai uniós tenderen indulhasson, azon is, amelynek az a feltétele, hogy egyébként iparvédelmi tanúsítványt fel tudjon mutatni, amelyet a magyar hatóságoknak kell kiadniuk.
Tehát összességében azt gondolom, mind a két példa azt mutatja, hogy szembe kell nézni ezzel a kérdéskörrel, az Országgyűlésnek vállalnia kell az ezzel kapcsolatos döntés meghozatalát, és nagyon szerencsétlennek tartanám, ha megint valamifajta másodlagos politikai szempontokon vérezne el egy olyan rendszer, amelynek a szakmai előkészítése rendben lévő, amelynek a rendszere Európa-szerte kipróbált, és Magyarországnak jogharmonizációs feladata, hogy az ennek megfelelő rendszert a hazai jogrendszerbe illesztve befogadjon és működtessen.
Tisztelt Ház! Ezekre tekintettel a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportja a benyújtott törvényjavaslat elfogadását támogatja, s a maga részéről tevőlegesen kíván részt venni ennek további gondozásában és a végszavazás során az elfogadásában.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)
