GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF
GULYÁS JÓZSEF (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A rendszerváltás óta ismertté vált botrányos ügyek sorából kiemelkedik az elmúlt hetekben nyilvánosságra került legújabb lehallgatási, másképpen árnyékhírszerzési, árnyékhálózati ügy. Példátlanul súlyos, mert amit eddig tudunk, az is elképesztő, miközben még nem láthatjuk az ügy teljes kiterjedését.
Könnyebb megmondani, mi az, amit nem tudunk, mint azt, hogy mi az, amiben tisztán látunk. Nem tudjuk, ki juttatta el Dávid Ibolyának azt a bizonyos CD-t, amely eldöntötte egy parlamenti párt elnökválasztásának a kimenetelét. Azt tudjuk, hogy adóforintjaikból fenntartott szolgálataink közreműködésével rögzítették, majd egyszer csak postaládikába került, onnan a retikülbe, aztán pedig nyilvánosságra. Meseszerű! Ugyanakkor itt mégiscsak egy demokratikus párt külső befolyásolástól mentes működésébe vetett hitünk rendült meg. Nyilván nem érzi jól magát az elnök asszony a székében, hiszen nyomasztó lehet a tetten érhető idegenkezűség.
Aztán van itt egy cég. Van egy cégcsoport, az éleken egykori III/III-as Jóskák, Jánosok, akik a régi szép időkben a baloldali elhajlókat és az egyházakat tartották szemmel. A rendszerváltás nyerteseiként a polgári titkosszolgálatoknál folytatták a tevékenységüket, majd jött a piac. Az egykori közszolgák megcsinálták a nagy céget, amely jól fut a több száz milliós megrendelésekkel, de mégis: mit nyújtanak cserébe?
Azt olvasom, hogy az állam titkait törik föl, különböző magánszemélyek, fajsúlyos üzleti és közéleti szereplők titkait kutatják, gyűjtik és szállítják, hasznosítják. Jönnek-mennek a rendőrségi, APEH-, biztosítótársasági, banki, stratégiai céginformációk. Milyen céllal? Kinek, kiknek?
Aztán van itt persze egy politikai szál is. Azt halljuk nem mástól, mint a titokminisztertől, hogy ennek a cégnek megrendelői, illetve információcsere oldalán ott a Fidesz két prominense, akik korábban ráadásul a nemzetbiztonsági területet felügyelték az Orbán-kormány idején, és most is a bizottság tagjai.
(13.20)
Halljuk, mert hallgathatjuk ezeket a lehallgatottakat, hogy Demeter képviselőtársam például az NBH főigazgatója hogylétén túl találkozóira, utazásaira kért és kapott, bár nem túl releváns, de hírszerzési szempontból nagyon is korrekt információt.
Képviselőtársam! Ön komolyan gondolja, hogy ez rendben van? Ön szerint a titkosszolgálatok vezetője után kutakodni, ilyen célú szóbeli megbízást adni, az rendben van? Ön szerint történhet-e ez teljesen legális, nyílt információszerzési eszközökkel, úgy, hogy közben senki nem sért szolgálati titkot? Ön szerint mi a sorsa annak a szenátornak, aki mondjuk, a CIA vagy az FBI első számú vezetőjére gyűjt ilyen információt, illetve ad ki megrendelést? (Dr. Répássy Róbert: …a CIA-ról?) Ön szerint egy ilyen képviselő Amerikában nyugodtan ül, kényelmesen a helyén? Ön szerint ez a Fidesznek rendben van, például?
És itt van persze nekünk a felelős kisebbségi kormány is, annak mindenféle felelős vezetői, szervei, akik mindent el kell kövessenek azért, hogy a köztársaság és állampolgárainak titkait megőrizzék. De mintha ebben az esetben mégsem jártak volna teljes sikerrel. Bár zajlik a nyomozás, naponta érzékeny adatok, nevek, információk kerülnek ki. A magyar jogrend szabályai szerint egy folyamatban lévő nyomozás adatait csak korlátozott kör, az eljárásban részt vevők ismerhetik meg: a nyomozó hatóság, a rendőrség, az ügyészség felelős vezetői.
Nem tudom, milyen minőségben vesz részt a nyomozásban a miniszter, és kapja kézhez a konkrét adatokat, bizonyítékokat. De még inkább, miért kell ezekkel az információkkal házalni? Miért kell ezeket az információkat szóróanyag módjára terjeszteni a nyomozás mostani szakaszában? Persze, tudom a választ, a bizottság szocialista tagjai szeretik a bizonyítékokat meghallgatni, megismerni. Úgy jó, ha otthon is van belőle, ezért sokszorosítjuk. Pedig eddig is túl sok információ került ki. (Közbeszólás az MSZP soraiból.)
Kérdezem én, vizsgálják-e azt, hogy az eddigi eljárás során hogyan kerülhettek ki akár a Nemzetbiztonsági Hivataltól, akár a rendőrségtől vagy nyomozó szervektől különböző információk, adatok. Vajon Szilvásy György miniszter úr is kényelmesen ül-e a székében, tisztelt miniszterelnök úr?
Érthető, ha egy skandalumról a rivális félnek az jut eszébe, hogy itt lehet egy kicsit politikai tőkét kovácsolni. De nem értem, hogy miért olyan sürgős. Miért nem bíznak abban, hogy a büntetőeljárás eredményes lesz? Miért nem akkor állnak elő a kellő számú nyilvánosságra hozható bizonyítékkal, amikor ezt az eljárás indokolttá teszi? Tartunk-e itt? És ha igen, akkor miért nem a nyomozó hatóságok hozzák nyilvánosságra a közérdeklődésre számot tartó információkat? Ha pedig nem tartunk itt, miért szórakozhatnak el velünk szelektíven kikerült információk alapján?
Amit látunk, amit átélünk, az elfogadhatatlan. Ahogy velünk ezt a játékot játsszák, az szembemegy a jogállamiság elveivel. Éppen ezért kezdeményezte az SZDSZ, hogy az országgyűlési biztos (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) indítson vizsgálatot az ügyben. Vizsgálja ki ennek a botrányos ügynek a kapcsán…
