DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A T/6218. számú törvényjavaslat egy tehetetlen kormány pótcselekvése. Hatékony jogalkalmazás helyett jogalkotási pánik lett úrrá a kormányon, ezt mutatja ez a törvényjavaslat. Más megközelítésben a törvényjavaslattal az bizonyosul be, hogy az MSZP kétéves politikai frusztrációit büntetőjog-alkotással kívánja feldolgozni, úgyhogy nyugodtan nevezhetnénk a törvényt ahelyett, amit itt használnak, közrendvédelmi törvény helyett frusztrációtörvénynek.
Erre egyébként szép példát mutatott az előbb Fogarasiné Deák Valéria képviselőtársunk, aki a tojásdobálástól a holokausztig terjedő szép ívbe belekeverte a politikai ellenzéket. Úgy hiszem, hogy ilyen törvényjavaslatnak a politikai célja eléggé világos, és éppen Fogarasiné Deák Valéria adott rá példát, hogy milyen politikai megrendelésre történt ennek a törvényjavaslatnak az előterjesztése. Miniszter úr expozéját hallgatva az jutott eszembe, hogy a tettek és a szavak ellentétben állnak, miniszter úr. A Gyurcsány-kormányról minden elmondható, csak az nem, hogy rendpárti lenne.
A törvényjavaslat több ponton alkotmánysértő álláspontunk szerint, alkotmányellenesen korlátozza a gyülekezési szabadságot és a személyiségi jogokat. Ezekre a korlátozó rendelkezésekre, jogkorlátozó rendelkezésekre szeretnék példákat felsorolni az általános vita szintjén. Az első és leginkább szembeötlő alkotmányellenes rendelkezés az én megítélésem szerint a félelemkeltésre alkalmas rendezvényen való részvételnek a megfogalmazása és ennek szabálysértésként való beiktatása. A gyülekezési jog korlátait a kétharmados gyülekezési törvény fogalmazza meg, és csak és kizárólag a gyülekezési jog gyakorlásának a módjában láthat korlátozást az, aki elolvassa ezeket a törvényeket. A gyülekezési jog gyakorlásának a módját lehet kordába szorítani, hiszen amikor azt mondja a gyülekezési törvény, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást, és nem járhat mások jogainak és szabadságának a sérelmével, akkor pontosan körbeírja azt a korlátot, amelyet alkotmányosan az akkori törvényhozás meghatározott, és ez a korlát nem más, mint az erőszakos és a békés demonstráció, az erőszakos és a békés gyülekezés közötti különbségtétel.
Az alkotmány a békés gyülekezés jogát védi, és minden, ami ezen kívül esik, az erőszakos gyülekezés és annak megnyilvánulási formái mind alkotmányellenesek és így jogellenesek. Tehát amikor a kormány meghatározza a félelemkeltésre alkalmas rendezvény fogalmát, akkor nem a gyülekezési jog gyakorlásának a módját tekinti disztinkciónak, hanem a gyülekezés célját, a gyülekezés tartalmát, a gyülekezéssel kiváltani kívánt hatást tekinti jogellenesnek, és így ezzel tartalmi cenzúrát állapít meg a gyülekezési jog gyakorlásával szemben. Ami azt jelenti, hogy a gyülekezési jog, amely egy kollektív véleménynyilvánítás, hogyha másként fogalmazzuk, mint ahogyan a véleménynyilvánítás sem korlátozható a tartalma alapján, ugyanígy nem korlátozható a gyülekezési jog a tartalma alapján.
Elégségesnek és elegendőnek tartjuk azt a korlátot, amely a gyülekezési törvényben van, és úgy gondoljuk, hogy a jogalkalmazásnak kellene ezt a korlátot hatékonyabban és következetesebben érvényesítenie.
(11.00)
Amikor a gyülekezési törvény azt mondja, hogy a gyülekezési jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekményre való felhívást, vagy mások jogait vagy szabadságát nem sértheti, akkor azt is mondja a gyülekezési törvény, hogy ha ilyen rendezvény, ilyen gyülekezés kerül megtartásra, a rendőrség köteles azt feloszlatni. Kötelezettsége van a rendőrségnek, pontosan azért, hogy a gyülekezési jog gyakorlásának a módját alkotmányos keretek közé szoríthassa a rendészeti hatalom.
Ilyen alkotmányellenes rendelkezésnek látjuk a be nem jelentett gyűlés szervezésének szabálysértéssé nyilvánítását. Ez maga az orwelli gondolatbűn. A be nem jelentett gyülekezés szervezését nem feltétlenül követi a be nem jelentett gyülekezés megtartása. Nem tudjuk, hogy megtartják-e a be nem jelentett gyülekezést, be nem jelentett rendezvényt. Mint ahogyan az is elképzelhető, hogy észlelve azt, hogy nem jelentették be, későbbi időpontban bejelentik, és jogszerűvé válik a be nem jelentett gyülekezés.
Az Alkotmánybíróság éppen a spontán gyülekezéssel kapcsolatos döntésében az én értelmezésemben vagy a mi értelmezésünkben lényegében alkotmányos védelem alá helyezte a spontán gyülekezést, azt mondta, hogy alkotmányos a spontán gyülekezés.
(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ha elfogadnánk a kormány olvasatát, a kormány javaslatát, akkor kizárólag a véletlen összesereglés lenne alkotmányos és jogszerű, minden egyéb magatartás már szankcionálás alá kerülne. Biztos vagyok benne, hogy az Alkotmánybíróság nem azt értette a spontán gyülekezés alatt, hogy emberek összetalálkoznak az utcán. A gyülekezés és a gyülekezési jog véleménynyilvánítás, ebből a célból gyűlnek össze. Tehát ki van zárva a megítélésem szerint, hogy ez alkotmányosan korlátozható lenne.
Azt elfogadom, hogy a be nem jelentett gyűlésen való részvétel, tehát amikor meg is tartják ezt a gyűlést, akkor az valamilyen szankciót vonhat maga után. Bár hozzáteszem, hogy szerintem akkor is csak a szervezőt lehetne ezért felelősségre vonni, hiszen a résztvevő nem feltétlenül tudja, hogy milyen jogi körülmények között kerül megtartásra ez a rendezvény, vagy az utcai járókelő, aki odasereglik, nem tudja, hogy milyen körülmények között kerül megtartásra.
Ilyen alkotmányellenes rendelkezésnek tartjuk a szabálysértők szégyenlistájának a megalkotását. Miniszter úr, ma a hatályos szabályaink és alkotmányos szabályaink szerint még a móri mészárosnak is csak a keresztnevét lehet nyilvánosságra hozni. A legsúlyosabb bűnök elkövetőinek az anonimitása garantált, személyiségi jogi védelem alatt áll. Nem lehet nyilvánosságra hozni ennél sokkal csekélyebb deliktumok, csekélyebb vétségek elkövetőinek az adatait. (Közbeszólás: Amíg el nem ítélik.) Vagy ha önök azt feltételezik, hogy alkotmányos ez a magatartás, akkor miért a bagatell szabálysértésekkel kezdjük, akkor miért nem a rablógyilkosoknak a szégyenlistára való kitétele a kormány javaslata? Mi magyarázza azt, hogy miközben a közlekedési szabálysértők szégyenlistára kerülnek, közben az ennél sokkal súlyosabb bűncselekmények elkövetői, sokkal súlyosabb törvénysértések elkövetői pedig anonimitásban maradnak? Ez a javaslat értelmetlen, és azt hiszem, hogy alkotmányellenes is.
Megítélésem szerint szakmai nonszensz, de nem feltétlenül alkotmányellenes rendelkezés az alkalmatlan eszközzel elkövetett fenyegetés büntetni rendelése. Itt megint csak utalnék arra a bizonyos frusztrációra. Képviselőtársaim, ebben a parlamentben nem szoktunk azon az alapon törvényeket alkotni, hogy mi fehér poros leveleket kaptunk, és akkor hozzuk be ide a Házba a mi frusztrációnkat egy büntetőjog-alkotásban. Kérem, gondolják végig, hogy az alkalmatlan eszközzel elkövetett fenyegetés más vonatkozásban mennyire értelmetlen, és mennyire indokolatlan ennek a büntetni rendelése.
Ugyanígy szakmai nonszensznek tartom azt az értelmező rendelkezést, hogy az is erőszak, ami nem az. Tisztelt Képviselőtársaim! Az az értelmező rendelkezés ezt jelenti. Eddig világos volt, hogy csak olyasmiért lehet büntetni az embereket, az elkövetőket, ami valóban a társadalomra veszélyes. De mi magyarázná azon kívül, hogy a tojásdobálást ide akarják venni, mi magyarázná, hogy azt az erőszakot, ami egyébként nem valósít meg testi sértést, azt is büntetni lehessen rendelni? Semmi más magyarázatot nem látok rá, megint csak a frusztrációt, kizárólag a frusztráció az egyetlen magyarázat.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bírósági szervezeti törvény módosítását nem támogatjuk. Ez egy kétharmados törvénymódosítás, ez nem fog megszületni a Házban. Álláspontunk szerint ugyanis nem az a jó megoldás, hogy a törvényhozás paragrafust ad a bíró kezébe meg a bírósági vezető kezébe, hogy azzal tartsa fenn a rendet. Nem ez a jó megoldás. Nekünk ettől eltérő elképzelésünk van. Egyrészt ez pénz kérdése, tehát pénz kérdése az, hogy a bíróságokon fenn tudják tartani a rendet. Másrészt pedig szilárd meggyőződésünk, hogy a bíróságokon állami rendészeti szervnek kell garantálnia a rendet, állami rendészeti szervnek kell fenntartani a rendet. Elfogadhatatlan, és azt kell mondanom, hogy szégyellnivaló dolog, snassz, hogy magán őrző-védő cégek tartják fönn a bíróságokon a rendet. Menjenek el egy európai országba, nézzék meg, hogy ott ki áll a bíróság kapujában! Állami rendészeti szerv. Azért mondom, hogy állami rendészeti szerv, mert nem tudom eldönteni, hogy ennek milyen rendészeti szervnek kell lennie. Nem biztos, hogy a rendőrségnek kell lennie, lehet, hogy egy speciális rendészeti szervnek. De mindenképpen az igazságszolgáltatás védelemre szorul, ebben egyetértünk, ennek a módja azonban nem az, hogy üres paragrafusokat adnak a bíró kezébe vagy a bírósági vezető kezébe.
Kérem, fontolják meg ezeket a szempontokat, és amennyiben egyáltalán ezeket a pontokat javítani lehet, akkor kérem, hogy a kormány maga javítsa ki ezeket a pontokat. Én nem nagyon látom javíthatónak a törvénytervezetet. Számos része önmagában megáll, ez igaz, de amiket felsoroltam, azokat nem tartom javíthatónak, ezért a magam részéről módosító indítványt sem kívánok benyújtani. Nem tudom, hogyan lehet korrigálni azokat az alkotmányossági problémákat, amiket elmondtam, csak úgy lehet, hogy ha nem hoz ilyen döntést az Országgyűlés, nem hoz ilyen törvényt a Ház.
Azt hiszem, abban reménykedem, hogy az itt elhangzó vita után ki fog derülni, hogy a kormánynak nincs meg a kellő parlamenti többsége és támogatása ahhoz, hogy ezt a törvényt elfogadtassa. Ezért ha ez így van, akkor arra kérem a miniszter urat, hogy vonja vissza a törvényjavaslatot, és annak az egyébként támogatható és talán az igazságszolgáltatás működését segítő elemeit még tovább csiszolja a kormány, azokat a részeket, amelyeket pedig itt a parlamenti többség - ha ez így lesz, amire én gondolok - alkotmányellenesnek tart, akkor azokat a részeket ne erőltesse a kormány.
Kérem, fontolják meg a javaslataimat, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiban.)
