BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA
BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Én a zárszámadás két fejezetével szeretnék egy kicsit bővebben, részletesebben foglalkozni, a Nyugdíj-biztosítási és az Egészségbiztosítási Alap alakulásának a kérdésével.
Ahogy az előbb már volt módom utalni rá, a múlt héten a szabad demokraták vezérszónoka, Horn Gábor bejelentette, hogy ezt a zárszámadást, a költségvetés végrehajtásáról szóló törvényt mi támogathatónak, elfogadhatónak tartjuk, és nem csak azért, mert 2007-ben koalíciós partnerként részt vettünk a kormányban. Azt gondolom, hogy fő tendenciáját tekintve összességében, makrogazdasági szinten jó folyamatok jelennek meg ebben a zárszámadásban, s ezt akkor is el kellene ismerni, ha mondjuk, ellenzéki pozícióban az ember azzal foglalkozik, hogyan is találhat fogást egy előtte fekvő törvényjavaslaton.
A Nyugdíj-biztosítási Alap eredetileg nullszaldóra volt tervezve, és gyakorlatilag egy nagyon minimális kis többlettel került lezárásra. Az eredeti tervezett összege ennek a kasszának a bevételi oldalon és a kiadási oldalon is 2564 milliárd forint volt. Mind a két oldalon egy szolid, 3 százalékos túlteljesítést látunk, egészen pontosan 2642 milliárd forint lett a bevétel és nagyságrendileg ugyanannyi a kiadás is, összesen 206 millió forint jelenik meg többletként a kasszában. Ennek a tervezési hibának - ha 3 százalékos eltérésre lehet mondani, hogy tervezési hiba - a hátterében a bevételi oldalon jelentkező főbb összefüggések között első helyen a bruttó keresettömeg kiáramlásával kapcsolatos növekedést lehet megjelölni. 6,6 százalékra volt tervezve a bruttó keresettömeg-növekedés, és 8 százalékos lett a teljesülés, de hozzájárult a bevételi oldal növekedéséhez az is, hogy a behajtás lényegesen jobban sikerült a tervezettnél, közel 50 milliárdra, amiben közel 9 milliárdos többlet volt. És hát be kell vallani, természetesen része van ebben a bevételi többletben annak is, hogy ebben az évben már a nyugdíjas foglalkoztatottaktól is járulékot szedtünk a keresetük után.
A kiadási oldalon természetesen sor került a törvényben előírt nyugdíjemelésre, aminek a mértékét 4, azaz négy százalékban határozta meg a tervezet. Erre a 4 százalékos emelésre sor került az év elején januárban, hogy azt követően a reálfolyamatok alakulásához igazítva még novemberben egy további 2,5 százalékos, egészen pontosan 2,4 százalékos emelésre januári visszamenőleges hatállyal sor kerüljön, ami közel 58,5 milliárddal növelte a kiadási oldalt.
Ha egy kicsit alaposabban a számok mögé nézünk, azt látjuk, hogy ezek alapján a számok alapján 2 millió 743 ezer ember kap a nyugdíjrendszerből ellátást, a 2611 milliárdos nyugdíjkiadás nagyobbik fele természetesen a saját jogon szerzett öregségi nyugdíj kifizetése; egészen pontosan 1518 milliárd forintról beszélünk. További nagy tétel a rokkantnyugdíjak kifizetése, ami 585 milliárdot tesz ki, és a hozzátartozói nyugdíjak, ami mintegy 313 milliárd forint nagyságrendű. Szeretném megemlíteni, hogy a 13. havi nyugdíj összege 193,6 milliárd forint.
(16.50)
Tehát egy plusz havi ellátása ennek a több mint két és fél milliós lélekszámú nyugdíjastábornak 193,6 milliárdba kerül. Ez az az összeg a nyugdíjkasszában, amit oly sokszor vitatunk, hiszen annak idején, 2002-ben bevezetésre került, igaz, hogy fokozatosan, elcsúsztatva négy év alatt, nem volt meg a rendszerben ennek az összegnek a fedezete. Ha a bevételi oldalt nézzük, akkor ezek az imponáló számok, amelyek egyensúlyt mutatnak a kasszában, természetesen úgy jönnek ki, hogy a központi költségvetés közel 500 milliárdot, egészen pontosan 483 milliárdot tesz bele ebbe a kasszába különböző jogcímeken. Ebből a legnagyobb tétel közel 300 milliárd, ami magánnyugdíjpénztárba átlépők kieső járulékbefizetéseit jelenti, illetve annak a pótlását, amit a nyugdíjreform kapcsán a költségvetésben a kormány vállalt.
De természetesen ilyen központi költségvetésből finanszírozott bevételi forrás a kismamák után történő járulékfizetés, ahol keletkezik szolgálati idő, de munkaadói járulékfizetés egyébként nem történne, és különböző egyéb jogcímeken keletkező befizetések, mint például azok a járulékfizetési átvállalások a kormány részéről, illetve az állam részéről, amelyek a munkanélküliek foglalkoztatásának a finanszírozásához jelentenek hozzájárulást.
A nyugdíjalappal kapcsolatban leginkább azt szeretném hangsúlyozni, hogy a nyugdíjas-társadalom biztonságban érezhette magát 2007-ben is, hiszen még egyszer mondom, a törvény szerinti nyugdíjemelést a kassza biztosította, sőt, hadd térjek ki rá, hogy ebben az évben volt a második esztendeje annak a nyolc lépésben eltervezett, öt évre szóló korrekciós nyugdíjemelési folyamatnak, ami egyrészt érintette az özvegyeket, azokat az özvegyeket, akik saját jogon nyugdíjat nem szereztek. Ez a korrekciós törvény, amit 2005-ben hozott meg a parlament, két lépésben, 2006-ban és 2007-ben 5-5 százalékkal emelte meg az ellátásukat. Ez mindösszesen 305 ezer főt érintett, 305 ezer, zömmel özvegyasszony ellátása került ilyen módon kiegészítésre áltagosan havi 3520 forinttal. És 2007 volt az az év, amikor a saját jogon szerzett nyugdíjak korrekciója is elkezdődött, a legrégebben, az 1988 előtt nyugdíjba ment rétegnek a pótlólagos, a normális törvény által előírt emelésen felüli kiegészítő nyugdíjemelésével, ami közel 600 ezer nyugdíjast érintett pozitívan, átlagosan 3600 forint pluszemeléssel.
Durván 1,9 milliárdot tett ki az a pótlólagos kiadás, amit a vizitdíjhoz eltervezett kompenzációképpen juttatott a törvény a nyugdíjasokhoz, és természetesen működött a méltányossági emelés, a méltányossági nyugdíj-megállapítás, illetve az egyszeri segély lehetősége is.
Láthatóan vannak kedvező folyamatok a nyugdíjrendszerben, így például utalnék arra, hogy elindult egy egyenletes csökkenés a rokkantnyugdíjasok létszámában, elsősorban az új megállapítású rokkantnyugdíj-lehetőség szigorítása következtében. 2005-ben 807 ezer ember vett igénybe rokkantnyugdíjat, mostanra ez a létszám 800 ezer alá tudott kerülni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden, mert nagyon telik az idő, szeretnék az Egészségbiztosítási Alapról is beszélni, hangsúlyozva, hogy fennállása óta először zárt többlettel ez a kassza, és azt gondolom, ez történelmi jelentőségű kérdés. Tudom jól, hogy az egészségügyi ellátórendszerben történteket sokféle nézőpontból kell és lehet értékelni, szakmai szempontból, politikai szempontból, emberi szempontból is. Szeretném felhívni a figyelmét képviselőtársaimnak arra, hogy most a zárszámadás van a kezünkben, és pénzügyi szempontból nézzük, hogy mi történt ebben a kasszában. Azt gondolom, hogy pénzügyi szempontból mindenképpen el kell ismerni a tényeket, hogy történetesen ez most, ellentétben a korábbi gyakorlatokkal, amikor nőttön-nőtt a hiány a kasszában, most először szufficites lett, közel 27 milliárd forintos többlettel zárt a kassza.
Ami a pénzbeli ellátásokat illeti, ott körülbelül 217 milliárd forint került felhasználásra. Ennek az összegnek két nagyobb címe van gyakorlatilag; a táppénzkifizetések kerülnek folyósításra mint pénzbeli ellátás, ami 97 milliárd forintot jelent. Itt érzékelhető csökkenés van a 2006-os évhez viszonyítva. Ennek a csökkenésnek részben az a magyarázata, hogy a táppénzes létszám és a táppénzes napok mennyisége is csökken, de törvényi jogszabály-változtatás írta elő a passzív táppénz, a passzív jogon járó táppénz idejének a megrövidítését. Azt gondolom, hogy ez is szerepet játszott abban, hogy ez a cím csökkent a korábbiakhoz képest. Ellentétben a gyedkasszával, ami közel 77 milliárddal inkább a növekedést mutatta, közel 94 ezer fő kismama vesz igénybe gyedet, és nemcsak a létszám, hanem az igénybe vett napok száma is némiképp növekedett.
Ami a természetbeni kiadásokat illeti, a gyógyító-megelőző kasszára mintegy 718 milliárd forintot fordított az alap. Ebből a legnagyobb tétel az összevont szakellátás, ahol a járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás együttesen jelenik meg 526 milliárd erejéig. A háziorvosi kassza 72 milliárd forintot jelentett. A harmadik nagy tétel a rendszerben a gyógyszerellátás finanszírozása.
Azért szeretnék befejezésül erre külön kitérni, mert azt gondolom, ez egy olyan tétel az Egészségbiztosítási Alapban, ahol talán még ellenzéki - úgy értem, régi ellenzéki - képviselőtársaink is elismerhetik, hogy eredményes volt a gyógyszer-gazdaságossági törvény bevezetése, amely azt a terhet, ami a gyógyszerkasszában megjelenik, megpróbálta egyenletesen és igazságosan szétosztani a gyártók, a nagykereskedők, a patikák, az orvosok, a betegek és a központi költségvetés között. Ennek lett az az eredménye, hogy a 2006-ban már közel 400 milliárdot súroló kasszának a mértékét féken lehetett tartani, és alig 300 milliárd forint került ilyen módon a költségvetésbe.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)
