DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF
DR. ÁNGYÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, és ígérem, hogy nem fogok többet ebben a tárgykörben hozzászólni, csak valahogy az a reménység van az emberben, hogy meg tudjuk érteni egymást, mit is gondolunk, mi mit értünk bizonyos fogalmak alatt. A minőségi iskola, ezen nem vitatkozunk, azt hiszem, egyikünk sem, az a jövő generáció alapja, hogy milyen az oktatás. De különböző életkorokban más jelenti a minőséget a gyerekek számára. Nem szolgáltatást akar egy hatéves gyerek igénybe venni, hanem sokkal fontosabbak azok, amelyek a lelki fejlődéséhez hozzájárulnak. Az alsó tagozat egy más helyzet, uraim. Azt nem szabad megszüntetni ott a közösségben, sőt, ha kevés a gyerek, akkor inkább nekünk rá kell segíteni, hogy a többletköltségeket is tudjuk finanszírozni, és ezek nem lesznek értéktelenebb gyerekek. Nem tudom, hogy miért van ez az előítélet sokakban, hogy akik egy ilyen kisiskolából kerülnek ki, azok gyengék, ostobák, alkalmatlanok lesznek, a társadalomba nem tudnak beépülni. Nemcsak Pálinkás képviselő úr, aki az Akadémia elnöke lett, végzett egy ilyen alsó tagozatban osztatlan közös iskolában, én magam is. És megengedi, nem érzem magam sokkal fogyatékosabbnak, mint az átlag a saját korosztályomban.
Tehát azt szeretném mondani, hogy más jelent minőséget az oktatásban egy középiskolás korú gyereknél, egy fölső tagozatosnál, egy alsó tagozatosnál. Legalább az alsó tagozatokat őrizzük meg azokban a közösségekben, ahol a gyerek elkezdi az életét, ahol neki szocializálódnia kell, és ettől lesz értékes majd később. Azt az ismeretet meg fogja bőven szerezni, amit esetleg ott nem tud közvetlenül megszerezni abban az iskolában, de a fejlődése más lesz ennek a gyereknek. Ezt kell megőriznünk, és nemcsak a gyerek szempontjából és a család szempontjából, hanem a közösség, a vidék megtartása szempontjából is lényeges intézmények ezek, nem egyszerűen szolgáltató intézmények tehát, amelyeket ugyanazokkal a minőségi paraméterekkel kellene mérni, mint egy középiskolát vagy egy egyetemet egy nagyvárosban.
Az a reménységem, hogy legalább a fogalmakat egyszer azonosan fogjuk használni, és egyformán értelmezzük, hogy a másik mire gondol.
Köszönöm szépen.
