DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ
DR. AVARKESZI DEZSŐ igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatról, rövidebb munkacímmel: a gyűlöletbeszéd elleni fellépésről szeretnék beszélni.
Ezen a területen néhány dolog változott, míg mások változatlanok. Nincs változás a gyűlöletbeszéd jogszabályi környezetében és az ahhoz kapcsolódó bírói gyakorlatban. A hatályos polgári törvénykönyv, az 1959. évi IV. törvény 75. §-a egyértelműen rögzíti, hogy “A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. E jogok a törvény védelme alatt állnak.” Az érintett jogokat példálózóan felsoroló 76. § pedig azt is kimondja, hogy a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen - egyebek mellett - a becsület és az emberi méltóság megsértése.
E változatlan szabályozás mellett nem változott a hazai bíróságok egységes jogalkalmazási gyakorlata sem. A bíróságok a személyhez fűződő jog megsértését csak abban az esetben tartják megállapíthatónak, ha a jogsértő magatartásból közvetlenül vagy közvetve, de egyedileg megállapítható, mintegy nevesíthető a sértett személye. Így azok, akik magukat az úgynevezett gyűlöletbeszéd címzettjének tekintik, elesnek a polgári jogi igényérvényesítés lehetőségétől, mert személyük a gyűlölködő megnyilvánulás alapján nem válik egyedileg beazonosíthatóvá.
Tisztelt Országgyűlés! A változatlan jogszabályi környezet és bírói gyakorlat mellett változatlanul, sőt erősödő, fokozódó tendenciát mutatva fennáll az a társadalmi probléma, amely orvoslásának jogi eszközeit keressük. Az elmúlt években Magyarországon mind hangosabbá és agresszívabbá váltak azok a szélsőséges, polgári demokráciában elfogadhatatlan megnyilvánulások, amelyek a társadalom egyes csoportjaihoz tartozó személyek méltóságát - a csoporthoz tartozásuk miatt - mélyen sértik. Ezek a polgártársaink joggal kérik számon a törvényhozón, hogy a hatályos jogrendszer miért nem biztosítja számukra a sérelem orvoslásához szükséges jogvédelmet.
Változás éppen ezen a területen, a jogi szabályozás területén történt és történik. Az Országgyűlés 2007. október 29-ei ülésnapján elfogadta a polgári törvénykönyvet a gyűlöletbeszéd elleni polgári jogi fellépés érdekében módosító törvényt. A köztársasági elnök úr a kihirdetésre megküldött törvény kapcsán alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért előzetes normakontroll céljából megküldte a törvényt az Alkotmánybíróságnak. Az Alkotmánybíróság pedig a 96/2008. (VII. 3.) számú Ab-határozatban a törvényt alkotmányellenesnek nyilvánította.
Az Alkotmánybíróság e határozatában iránymutatást adott ki a demokratikus társadalmakban alapértéknek tekintett jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és az emberi méltósághoz való alapvető jog részét képező személyiségi jogok egymáshoz való viszonyának megítélését illetően. Idézem: “A természetes személynek az alkotmány 54. § (1) bekezdése alapján elidegeníthetetlen joga, hogy másokkal egyenlő méltóságúként kezeljék, és ez a joga a jogrend által is védelemben részesüljön. Egy közösséghez tartozás az ember személyiségének meghatározó jelentőségű eleme lehet. Ha a véleménynyilvánítás a közösség egészére vonatkoztatott, a közösség tagjainak megkérdőjelezhetetlen, lényeges tulajdonságával áll összefüggésben, és akár a közösség létét is megkérdőjelezően szélsőséges, akkor a közösséghez tartozó személy joggal várhatja a jogrend által biztosított védelmet. Ez a véleménynyilvánítás szükséges korlátozását jelentheti, amely azonban csak akkor alkotmányos, amennyiben arányos az elérni kívánt céllal.”
A vallási meggyőződést és a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozást nevesítette az Alkotmánybíróság a személyiség lényeges vonását meghatározó tulajdonságként, a Legfelsőbb Bíróság gyakorlata pedig a szexuális irányultságot tekintette még ilyennek. A törvényjavaslat ezért az említett tulajdonságok által meghatározott csoportot sértő magatartásról rendelkezik.
Tisztelt Országgyűlés! Az arányosság követelményének eleget téve a törvényjavaslat egyértelmű különbséget tesz a csoportot ért sérelem és az annak következtében, de nem szükségképpen az egyénnél bekövetkező jogsérelem között.
(13.00)
A csoport ellen irányuló megfélemlítő vagy megalázó hatású vagy célú megnyilvánulás polgári jogi szempontból releváns jogsértést csak abban az esetben valósíthat meg, ha az az átsugárzó hatás intenzitása folytán sérti a csoport tagjaihoz tartozó egyének személyhez fűződő jogait. A törvényjavaslat megteremti az úgynevezett gyűlöletbeszéd miatt a polgári jogi fellépés jogi lehetőségét, de nem zárja el a bíróságot attól, hogy az alperes ellenkérelmében kifejtettekre figyelemmel mérlegelhesse a csoportot ért sérelmet abból a szempontból, hogy az alkalmas volt-e egyéni jogsérelem kiváltására.
Az eljárási kérdésekben is iránymutatást adott az Alkotmánybíróság említett határozata. Ennek megfelelően olyan eljárási rendet alakít ki a törvényjavaslat, amely biztosítja a szóban forgó ügyek gyors, koncentrált intézését. 30 napos, jogvesztő határidőn belül indíthatóak az eljárások kizárólag a Fővárosi Bíróság előtt. A bíróság soron kívül jár el. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetindítási határidőt követő 15. napra ki kell tűzni, az egy esetre vonatkozó ügyeket egyesíteni kell.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az említett eljárási szabályok nem illeszthetőek be a polgári törvénykönyv anyagi jogi rendelkezéseket tartalmazó rendszerébe. A törvényjavaslat ezért önálló törvényben - és nem a polgári törvénykönyv újabb módosításában -, egységesen tartalmazza a gyűlöletbeszéd elleni fellépés anyagi jogi és eljárásjogi szabályait. E témakör kapcsán utalnom kell az új polgári törvénykönyv T/5949. számon a tisztelt Ház előtt levő tervezetére, amely tartalmaz a gyűlöletbeszéd elleni fellépésre vonatkozó rendelkezést. Ez a rendelkezés azonban még az Alkotmánybíróság említett határozata előtti, így természetesen nem vehette figyelembe az abban foglaltakat. A kormány támogatja ezért az új polgári törvénykönyv tárgyalása során a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabály elhagyására irányuló indítványt.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Arra kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el az ember méltóságát súlyosan sértő egyes magatartásokkal szembeni védelem érdekében szükséges jogérvényesítési eszközök biztosításáról szóló törvényjavaslatot, amely a társadalmi elvárásokat és az Alkotmánybíróság határozatát figyelembe véve átfogóan szabályozza az úgynevezett gyűlöletbeszéd elleni fellépést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
