DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS
DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az egészen biztos, hogy öt sikertelen próbálkozás után nem lehet eléggé óvatosan fogalmazni egy ugyanebben a témában elénk kerülő új törvényjavaslat kapcsán. Egyetértünk azokkal az aggodalmakkal, amelyek szerint nem kizárt, hogy ez a javaslat is alkotmányellenes lehet. Való igaz, ezt nem tudjuk előre, nem lehet pontosan felmérni, és kétségtelen tény, hogy ez a kockázat benne rejlik egy ilyen törvényjavaslat előterjesztésében.
Azt azonban fontosnak tartjuk, hogy valamilyen megoldást erre a problémára jogalkotási szinten is találni kell. Ezért miután úgy látjuk, hogy a törvényjavaslat megkísérli a korábban elkövetett hibákat kiküszöbölni, lehet, hogy nem maradéktalanul, fenn kell tartani ezt a lehetőséget, de kísérletet tesz, és véleményünk szerint nagy valószínűséggel alkalmas kísérletet tesz, ezért támogatni tudjuk a törvényjavaslatot. Elképzelhető, hogy módosító javaslatokat is el tudunk fogadni. Biztos, hogy lehet javítani, korrigálni rajta. Bevallom őszintén, nem tudjuk, hogy mi az egészen pontosan jónak tekinthető megoldás. Sajnos elképzelhető, hogy ez is egy kísérlet lesz, lehet, hogy a hatodik sikertelen kísérlet, ha államtitkár úr jól számolta. Most már mindannyian hiszünk önnek, hogy jól számolta, ha az ötöt elfogadtuk, akkor ez lehet, hogy a hatodik, én nem számoltam meg, de valahol itt tart a dolog. Ám ha a negyedik, az sem változtat a lényegen.
Azért tudjuk támogatni a javaslatot, mert egyrészt úgy látjuk, a kormány belátja - és ezt nagyon fontos dolognak tartom -, hogy alkotmánymódosítás nélkül további büntetőjogi eszközök valószínűleg nem állnak rendelkezésre. Kizárni teljesen nem lehet, ez egy olyan kísérlet, amely soha nem fejeződhetne be, mindig lehetne egy büntetőjogi kísérletet tenni, de azt látjuk az eddigi alkotmánybírósági döntésekből, anélkül, hogy az alkotmányt módosítanánk, a gyűlöletbeszéd büntetőjogi szabályozásának egyelőre jelentős korlátai vannak, és nem látszik, hogy hol lehetne azt áttörni vagy átlépni. Egyetértünk tehát azzal, hogy polgári jogi eszközöket kíván a kormányzat igénybe venni.
Amikor 2003-ban volt egy sikertelen kísérlet, akkor a Szabad Demokraták Szövetsége, a liberális frakció egy polgári jogi megoldási lehetőséget kínált fel az Országgyűlés számára, s most is úgy gondoljuk, valószínűleg ez az az út, amin leginkább célszerű elindulni. Mi úgy látjuk, hogy ez a javaslat figyelembe veszi az Alkotmánybíróság legutóbbi és azt megelőző döntéseiben megfogalmazott feltételrendszert. Úgy látjuk, a kormány komolyan veszi azt, hogy ezeket alapul véve lehet kizárólag jó megoldást találni, ezért ezt el tudjuk fogadni, és tudjuk támogatni.
A praktikus szempontokról Répássy Róbert tett említést, hogy egy sikertelen kísérlet esetén ne kelljen az egész Ptk.-ra vonatkozóan negatív következtetéseket levonni, de azt nem egészen értem, hogy miért nem építjük be a Ptk.-ba. Úgy gondolom, a Ptk.-ba való ez a szabályozás, önálló törvényjavaslat formájában így valahogy nagyon kurtán-furcsán néz ki. Az első szakasza egy teljesen önálló megfogalmazás, míg a második szakasza magát a polgári törvénykönyvet érinti, és utal is rá. Mi szerencsésebbnek gondolnánk, ha teljes egészében bekerülne a polgári törvénykönyvbe ez a próbálkozás.
Nehéz helyzetben vagyunk. Úgy gondolom, hogy biztos megoldás nehezen található, senki nem jelentheti ki, hogy ami most elkészült, az egészen biztosan jó, és kiállja majd az Alkotmánybíróság próbáját. De azt méltányolandónak és támogathatónak tartjuk, hogy ez alkalmas kísérlet arra, hogy a szabályozáson változtasson, ezért akár ebben a formájában, de esetleg némi módosítással végül valószínűleg támogatni tudjuk a javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.)
