SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Két dolog meglepett, és érdeklődéssel hallgattam Bárándy Gergely képviselőtársamat. Egyrészt, amikor a társadalmi szervezetek véleményéről, aggodalmáról beszélt, úgy éreztem, úgy véltem, mintha negligálná ezek álláspontját, véleményét. Holott éppen a Szocialista Párttól szoktuk folyamatosan hallani, hogy mennyire fontosak a társadalmi szervezetek és a civil szervezetek. (Dr. Bárándy Gergely: Most is ezt mondtam.) Remélem, hogy nem abban az értelemben értette, amikor a társadalmi és a civil szervezetek aggodalmait mintha negligálta volna - olybá tűnt számomra.
Másrészt magam is érdeklődéssel hallgattam az Alkotmánybíróság határozatánál a párhuzamos indoklás, illetve a különvélemény kibontását. Azért is érdeklődtem különösen, mert emlékszem, hogy több esetben, amikor más törvényjavaslatokat tárgyaltunk, és mi az ellenzék részéről hivatkoztunk párhuzamos indoklásra, esetleg különvéleményekre, akkor az mintha elszállt volna a levegőbe, és nem ütötte meg a kormánypárti képviselőtársaim ingerküszöbét. Éppen most, jelen esetben az abortuszügyre is gondolok, de sok más esetben is előfordult, hogy amikor hivatkoztunk a párhuzamos indoklásokra, esetleg különvéleményekre, az nem nagyon érdekelte kormánypárti képviselőtársaimat.
Érdeklődéssel hallgattam az Eötvös Károly-idézetet is: “Aki mindig csak bírál, az nem kellemes lélek.” Eszembe jutott az, hogy mi sokszor szerettünk volna kellemes lelkek lenni Bárándy Gergely képviselőtársunk, illetve kormánypárti képviselőtársaink számára. Hiszen nagyon sok egyéb javaslatot, konkrét javaslatot beterjesztettünk, előterjesztettünk, letettünk a Ház asztalára, és érdekes módon soha sem sikerült az ingerküszöböt valahogy elérni, és fölvenni akár még napirendre is ezeket az ügyeket.
A KDNP részéről konkrétan tudom mondani, kedves képviselő úr, hogy a családi adózásról szóló, egészen részletes törvénycsomagot, amire, ha jól emlékszem, a kormány képviselője is azt mondta, hogy jelentős törvényjavaslat, érdemes lenne vele foglalkozni, azt sem vette napirendre a Ház. Illetve a KDNP beterjesztett a nyugdíjreformmal kapcsolatosan egy komoly törvényjavaslatot. És sorolhatnám, hogy itt az ellenzéki frakciók részéről mennyi léleknemesítő próbálkozásunk volt. Szerettünk volna kellemes lelkek lenni kormánypárti képviselőtársaink számára, de úgy látszik, hogy nem sikerült. Most ebben a konkrét esetben a bírálat lehetősége maradt számunkra.
Tisztelt Képviselőtársaim! Visszatérve az előterjesztett törvényjavaslathoz, annak lényege egy szakaszban fogalmazható meg: a csoport tagjának személyhez fűződő jogát sérti, aki nagy nyilvánosság előtt nemzeti, etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot sértő, céljában vagy hatásában megalázó vagy félelemkeltő magatartást tanúsít. A törvényjavaslat, ismétlem önmagunkat, egy újabb, immár sokadik kísérlet az ügynevezett gyűlöletbeszéd szabályozására. 2004 óta eddig valamennyi szabályozási konstrukciót alkotmányellenesnek ítélt az Alkotmánybíróság. A tervezet indoklása szerint az előterjesztő az Alkotmánybíróság útmutatásának megfelelően korrigálta a normaszöveget.
A KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának véleménye szerint jelen törvényjavaslat szakmailag nem jelent előrelépést a korábbi szövegváltozatokhoz képest, ezért nem tudjuk azt támogatni.
(13.40)
Az Alkotmánybíróság több esetben világosan kifejtette álláspontját a véleménynyilvánítási jog tartalmáról és korlátozhatóságáról. Úgy véljük azonban, hogy az előterjesztő bizonyos alapjogi axiómákat folyamatosan figyelmen kívül hagy, ezt tükrözik a tárca, illetve a kormány újabb és újabb tervezetei.
Szeretnék ideidézni az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéséből két kitételt: “A véleménynyilvánítás szabadságának kitüntetett szerepe van az alapjogok között, ami meglehetősen szűkíti a törvényi korlátozás lehetőségeit. A véleménynyilvánítás szabadságának valójában igen kevés joggal szemben kell csak engednie, azaz a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.” A másik: “Az Alkotmánybíróság az alkotmány és a Ptk. alapján az általános személyiségi jog egyik megfogalmazásaként megjelenő emberi méltóság jogát szükségképpen köti a természetes személyhez, mert fogalmailag kizárt, hogy e jogot személyek avagy személyi összességek jogaként értelmezze.” Félő, hogy a kormány ismét egy olyan gyűlöletbeszéd-tervezetet próbál elfogadtatni az Országgyűléssel, amely ha hatályba lépne, alkalmazhatatlanná válna a jogalkalmazók számára.
Úgy látjuk, hogy több probléma merül fel a szabályozással kapcsolatban. Az egyik fontos gond és probléma az volt, hogy ez a jogszabálytervezet semmilyen módon nem került közzétételre a minisztérium honlapján, tehát az elektronikus információszabadságról szóló törvényben, illetve a jogalkotásról szóló törvényben megfogalmazott kritériumoknak nem felel meg a törvény tervezete. Nem készült hatástanulmány sem a tervezett jogszabályról.
Megfontolandónak tartjuk azt a kritikát továbbá, amelyet a Társaság a Szabadságjogokért egyik képviselője fogalmazott meg a törvényjavaslat kapcsán. A TASZ álláspontja szerint dogmatikailag nem megfelelő e külön törvényben való szabályozás. Látszik ugyan a javaslaton, hogy a büntető- és a polgári jogi szabályozással kapcsolatos Ab-határozatot megpróbálták beépíteni, de az álláspontunk az, hogy itt a véleménynyilvánítás szabadsága továbbra is csorbát szenved.
Miért is gondoljuk azt, hogy ez nem felel meg továbbra sem az Alkotmánybíróság által felállított kritériumrendszernek, s nemcsak a 95., illetve 96/2008-as Ab-határozatnak, hanem a korábbi véleménynyilvánításról szóló határozatoknak sem? Az egyik, hogy önmagában valamilyen céllal történő véleménynyilvánítás is jogellenes magatartás lenne, függetlenül attól, hogy a jogsérelem bekövetkezik-e vagy sem. A másik probléma, amiről úgy vélik, hogy talán az előterjesztőnek érdemes lenne átgondolni, pedig az, hogy azt kellene differenciálni, milyen körülmények között hangzik el egy ilyenfajta beszédmód. Tudniillik önmagában a nagy nyilvánosság nagyon kevés, mert a nagy nyilvánosság nagyon széles körű fogalom. Nagyon nem mindegy az, hogy egy csoportot érő megalázó beszédmód olyan helyen történik-e meg, ahol az érintett nem tudja azt kikerülni. Vegyünk egy példát: valaki kijön egy templomból, és a templom előtt hangzik el a rá vagy a hozzá tartozó csoportra vonatkozó beszédforma. Ez teljesen más megítélés alá esik, mintha egy elzárt helyen, az erdő mélyén tíz ember dehonesztáló és elítélendő megjegyzéseket tenne. Úgy gondoljuk, hogy a társadalom nagy részétől az elítélés elvárható magatartás, de jogilag teljesen másképp kellene minősíteni. Ezért ilyen formában ez a javaslat megítélésünk szerint aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.
Mindezek alapján és mindezekkel együtt a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőcsoportja ezt az előterjesztést, ezt a javaslatot nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen. (Taps a KDNP és a Fidesz soraiban.)
